Ha a vegánok nem akarnak állati eredetű ételeket enni, akkor miért akarják leutánozni azokat? A kérdés jogos, a válasz pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
Először is nagyon fontos tudni, hogy a vegán közösség – mint bármely más közösség – egyénekből áll. Változó igényekkel, szokásokkal, akik az útjuk során is máshol tarthatnak éppen, igényeik egymástól eltérhetnek.
Léteznek olyan vegánok, akik soha nem törekednek arra, hogy a régi ízeket utánozzák le, míg mások éppen most csöppentek bele az életmódváltásba, ezért inspiráció híján maradnának a jól bevált textúráknál, elkészítési módoknál, ismerős neveknél, mint a sonka, nuggets, húspogácsa, tejszín. Ők nagyon jól jártak, mert manapság már nem a szomorú, nyers répaevés jellemzi a vegán életmódot, hanem hamburgerek, pizzák, pörköltek, sütemények, levesek végtelen tárháza, bárhogyan is nevezzük őket.
Létezik műhús és műtej?
Bár gyakran hivatkoznak rá külföldi és magyar médiumok is “mű” ételként, elvégre sok esetben a megszokott változatot hivatott helyettesíteni, de korántsem beszélhetünk mű ételekről.
Több tízezerféle termék érhető el a piacon – annak ellenére, hogy néhány évtizede még a töredéke sem létezett –, ami megfelel a vegánok igényeinek, például hamburgerpogácsák, tejszínes szószok, halrudak, mirelit pizzák, és így tovább. Léteznek erősen feldolgozottak, vagy éppen kevésbé azok. Vannak, amelyekben legalább két tucat összetevőt látunk, míg más márkák termékeiben mindössze öt összetevőből áll össze a csodálatos íz. Mint minden, ez sem csupán fekete vagy fehér.
Előfordulhat, hogy egy vegán alternatíva nem egészséges, de nem is ez a fő célja: csupán az állatok kizsákmányolásának bojkottálása.
Ha elengedjük azt a téves elképzelést, mely szerint a vegán készételek automatikusan egészségesek, és megértjük, hogy a vegán, állatjogi mozgalom célja nem elsősorban az egészségtudatosság vagy a “diétázás”, hanem az állatok megóvása, máris logikusabbá válik, hogy a vegánoknak miért oly mindegy, hogy hogyan nevezik az ételeiket.
Az eltérő személyiségek és szokások miatt vannak, akik nehezebben engednek el megszokott fogásokat, vagy éppen nem is akarják a későbbiekben sem eldobni ezt, ugyanakkor az állatoknak sem szeretnének ártani. A rövid válasz a feltett kérdésre az alábbi:
A vegánoknak nem az ízekkel vagy konkrét ételekkel, hanem az állatok kizsákmányolásával van problémája.
A nagyipari állattartás köztudottan a földi pokol. A tejiparban az anyja mellől elrabolt borjak és a tojásiparban élve bedarált hímcsirkék gondolatától, illetve a húsiparban általános módszerként használt gázkamráktól mindenkit kiver a víz. Még a legkevésbé állatvédők is beláthatják, hogy ezek nem kellemes módjai a halálnak – magunknak, rokonainknak, barátainknak vagy éppen szeretett “házi kedvenceinknek” legalábbis biztosan nem ilyen halált képzelünk el.
Noha a vegánok ennél tovább mennek, hiszen a veganizmus filozófiája nem csupán a kegyetlen tartást, hanem teljes egészében az állatok tárgyiasítását, kizsákmányolását és bármilyen módú megölését bojkottálja, amennyire ez lehetséges és megoldható. Az tehát a vegán közösség célja, hogy sem kegyesen – már ha létezik ilyen –, sem kegyetlenül ne öljék meg az állatokat olyan termékekért vagy szolgáltatásokért, amelyekre ma már nincs szükségünk, hiszen pótolhatóak vagy akár teljesen elhagyhatóak, mint például a szőrmebunda, az állatos cirkuszok és a kozmetikumok.
De ugyanez igaz a húsra, a tejre és a tojásra is, hiszen iparosított mezőgazdaságunknak, globális gazdaságunknak és tömött üzleteinknek hála ma már szinte a világ összes étele karnyújtásnyira van tőlünk, ezzel pedig soha nem látott módon tudunk hozzájutni minden szükséges tápanyaghoz növényi forrásból is.
Más forrásból, de ugyanazt
Bár tény, hogy a fehérje fontos, de az nem csak a húsban található. Igaz, hogy a kalciumra szüksége van a csontjainknak, de a tehéntej nem az egyetlen forrása. Egyértelmű, hogy a méz tartalmaz értékes antioxidánsokat, de ugyanezek megtalálhatók a gyümölcsökben is, ráadásul az a méhek eledele. A vegánok nem csinálnak mást, mint hogy ugyanazokat a tápanyagokat más forrásból viszik be.
A több mint százezer szakembert számláló Academy of Nutrition and Dietetics állásfoglalása szerint a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban és élethelyzetben megfelelő az emberek számára, beleértve a csecsemőkort, gyermekkort, terhesség időszakát, időskort vagy a sportos életmódot.
Ha belegondolunk, akkor ez egy igazi nyerő helyzet mindenkinek: a vegánok és az őket kiszolgáló startupok, termelők, gyártók és nagyvállalatok összessége képes megteremteni egy olyan élelmezési rendszert, amiben megmaradnak a megszokott ételek, miközben kiiktatjuk a bolygó egyik legfenntarthatatlanabb iparágát, az állattenyésztést és takarmányozást, valamint az évente 75 milliárd szárazföldi állat ellen elkövetett kegyetlenséget. Ha pedig jól csináljuk, nem túlzásba esve az erősen feldolgozott helyettesítő termékek fogyasztásával, ehelyett a tisztán növényi alapú ételekre alapozzuk étrendünket, akár még egészségesebben is jöhetünk ki az egészből.
