A kacsatenyésztés árnyoldalát, kegyetlen gyakorlatait leplezte le egy yorkshire-i telepen vizsgálódó állatvédelmi szervezet, az Animal Justice Project. A kacsák jelentős része szenved ott valamilyen – a nem megfelelő körülmények miatt kialakult – betegségtől. A vágás előtti befogás során pedig különös brutalitással bánnak az állatokkal, a nyakuknál fogva lóbálják, dobálják és megfélemlítik őket.
A baromfitenyésztés szó hallatán a többség elsőre valószínűleg szűk ketrecekbe zárt tyúkokra asszociál, és csak kevesek gondolnak azonnal kacsákra. Ez nem véletlen, tekintve, hogy Magyarországon is a baromfiipar legnagyobb részét a tyúkokhoz kapcsolódó iparágak teszik ki. 2022. december elsején a magyar baromfiállomány összetétele a következő volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint:
- 29,124 millió tyúk,
- 614 ezer lúd,
- 2,727 millió kacsa és
- 2,519 millió pulyka.
Talán nem véletlen tehát, hogy a baromfitenyésztéssel kapcsolatos leplezések és a megfogalmazott állatjóléti aggályok jelentős része is a tyúkokra vonatkozik, őket emelik ki rendszerint. Méltatlanul kevés szó esik azonban így a kacsatenyésztésről, ahogy a ludakról és a pulykákról is. Bár utóbbi madarakat a hálaadás napi és karácsonyi ünnepi menü kapcsán azért szokták emlegetni az állatvédő szervezetek és aktivisták.
Éppen ezért egyszerre hiánypótlóak, különös fontossággal bíróak és felkavaróak azok a felvételek, amelyeket a közelmúltban az Animal Justice Project tett közzé. Az állatvédelmi szervezet megrázó videóban mutatta be, miként is bánnak az állatokkal a yorkshire-i Byram Park Farmon. Ez a létesítmény látja el a Gressingham Foods nevű céget, amely az ország legnagyobb kacsatermelője – mutatott rá a Plant Based News.
Ez az iparág javarészt lemarad a radarképről. Ennek oka, hogy más iparágakhoz, például a brojlercsirke-tenyésztéshez képest nagyon kicsi. Ennek azonban előnyös oldala is van: beható vizsgálatokkal és kampányokkal könnyebb lehet befolyásolni a működését
– nyilatkozta Ayrton Cooper, az Animal Justice Project kampánymenedzsere.
A kacsatenyésztés kevéssé ismert árnyoldalai
A kacsákat legtöbbször nagy ólakban tartják, nagy tömegben összezárva. Ezeknek az állatoknak a mentális és fizikai egészségük érdekében is létfontosságú, hogy nagyobb vízfelülethez jussanak, nagyüzemi körülmények között azonban erre általában nincs lehetőségük. Ennek hiányában viszont stresszesek lesznek, és különféle betegségek is megtámadhatják őket, például szemfertőzések. Gyakran próbálnak meg – jobb híján – az itatóikban megfürödni, ezek azonban méretükből fakadóan is alkalmatlanok erre. Másrészt pedig így a zárt istállók könnyen nyirkossá és párássá válnak.
A videó tartalma felkavaró, csak erős idegzetűeknek ajánljuk!
Az Animal Justice Project aktivistái a yorkshire-i farmon számos kacsát láttak súlyos sérülésekkel, ammónia okozta égési sérülésekkel. Több közülük vak volt, valamint a tollhullás aránya is jelentős mértékű volt.
Arról a folyamatról is beszámoltak, hogyan fogják be vágásra az állatokat. Ennek abszolválásával a kacsatenyésztéssel foglalkozó farmok rendszerint külön cégeket bíznak meg, a Byram Park Farm például a Keyo nevű, kifejezetten befogásra specializálódott vállalatot.
Az aktivisták szerint ez az eljárás kifejezetten kegyetlen volt: a dolgozók a nyakuknál fogva lóbáltak egyes kacsákat, fojtogatták és dobálták őket, hogy megijesszék a többi állatot. Egyes esetekben fegyverként is használták a megragadott kacsákat, és velük csaptak oda a társaiknak. Módszerük gazdasági szempontból mindenképp hatékony: két óra alatt mintegy 10 ezer kacsát fognak be. Állatjóléti tekintetben azonban már számos probléma merül fel.
Évek óta a kacsák védelmében
Az Animal Justice Project évek óta kampányol a kacsatenyésztés ellen, és már többször végzett vizsgálatokat farmokon szerte az Egyesült Királyságban. A szervezet szerint már az ezekben a létesítményekben tapasztalható zajokból és hangokból is egyértelműen leszűrhető, hogy komoly állatjóléti problémákat vet fel a nagyipari kacsatenyésztés.
A kiskacsák gyakran hívják anyjukat megnyugtatásért, és van egy vészjelzésük is arra az esetre, ha elvesznek és félnek. A legtöbb hang ez a bizonyos vészjelzés volt. Mivel pedig nem volt mellettük az anyjuk, hogy megvigasztalja őket, a szorongásuk egyre csak fokozódott
– olvasható a szervezet beszámolójában a Byram Park Farmon tapasztaltakról. Hozzátették, a fiatal kacsák hangja még az etetők és egyéb gépek zaját is túlharsogta.
Az állatvédelmi szervezet arra kéri a szupermarketeket, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot a Gressingham Foodsszal. Ugyanakkor azt is leszögezték, ez csak rövid és középtávon jelenthet megoldást. Hosszabb távon inkább arra lenne szükség, hogy a rendszer az állattenyésztés helyett a növényi alapú gazdálkodást támogassa, azt részesítse előnyben.
