A globális földhasználat az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának körülbelül egyharmadáért felelős, amiben a húsnak és más állati eredetű termékeknek kétszer akkora szerepe van, mint növénytermesztésnek — derül ki egy új tanulmányból.
A kutatók eredményei szerint az élelmiszertermelés egésze, beleértve a mezőgazdasági gépekkel, a trágyázással és a szállítással való kibocsátást, összesen 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázzal jár évente.
Ez az összes szennyezés 35 százalékát teszi ki, amiből 57%-áért a számok szerint az állattenyésztés felelős. Ez az összes ÜHG-kibocsátás 20%-át jelenti, ami az eddigi tanulmányok 14-17%-os becsléseihez képest emelkedést jelent.
Az emberi fogyasztásra szánt növényi alapú élelmiszerek termelése 29 százalékot nyomott a latba, a maradékért pedig az egyéb földhasználat, pl. a gyapottermesztés tehető felelőssé.
Ez a kutatás egyébként a sokadik a sorban, amely megerősíti: az állatok tartásával, etetésével és levágásával járó folyamatok aránytalanul sok kibocsátással járnak a növényi eredetű élelmiszerekhez képest, akkor is, ha kilogrammonként, és akkor is, ha az ételből szerzett energia alapján vizsgáljuk a kérdést.
A jelenlegi tanulmány 200 országból származó adat bevonásával, 171 növényről és 16 állati termékről állított fel részletes kibocsátási profilt. Ebből két konkrét példa összevetése jól szemlélteti a hatalmas különbséget: egy kilogramm búza megtermelése 2,5 kilogramm, míg ugyanennyi marhahús előállítása 70 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
A kutatók szerint jó lenne, ha a világ országai tisztában lennének ezekkel a hatalmas eltérésekkel, és a döntéshozók is figyelembe vennék őket, amikor arról van szó, milyen eszközöket vetnek be a légkört melegítő gázok ellen.
Ehhez még hozzájön az, hogy nem csak a kibocsátások szempontjából aránytalanul nagy az állattenyésztés lábnyoma, hanem földhasználati szempontból is. Ez egyrészt a legeltetés miatt is van, de még inkább amiatt, hogy az állatok által elfogyasztott óriási mennyiségű takarmányt valahol meg kell termelni.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a növénytermesztésre használt földek aránytalanul nagy részét nem emberi fogyasztásra, hanem az állatok etetésére szánt termények foglalják el: egészen pontosan az összes használatban lévő termőföld 43%-át.
A tudóstársadalom évek óta hangsúlyozza: ha a klímaváltozás veszélyes hatásait el kívánjuk kerülni, akkor az élelmezési rendszer újragondolására van szükség, ami elsősorban az állati és növényi termékek fogyasztásának arányát jelenti. Az állattenyésztés mostani formájában elképzelhetetlen méreteket ölt: jelenleg háromszor annyi csirkét tartunk élelmezési célra, mint amennyi ember létezik a Földön.
“Szigorú vegetáriánus vagyok, és a tanulmány egyik motivációja az volt, hogy a saját szénlábnyomomat kiderítsem, de nem az a célunk, hogy étrendváltásra rákényszerítsük az embereket. Személyes döntésről van szó, nem lehet a nézeteinket másokra ráerőltetni. De akit aggaszt a klímaváltozás, annak igen érdemes elgondolkodnia azon, hogy változtasson az étkezési szokásain.”
– mondta a tanulmány egyik szerzője, Atul Jain.
