A vegán és vegetáriánus állatvédők számára az, hogy rávegyék az embereket a kevesebb húsfogyasztásra, félsiker a céljaik felé. Egy új tanulmány szerint nem csak az etikai, de az egészségügyi és környezetvédelmi érvekkel is meggyőzhetőek a húsfogyasztók.
A magas jövedelmű országokban élő emberek többsége már most is jóval több húst fogyaszt, mint amennyi tápanyagra szüksége lenne. Ami még ijesztőbb, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban a húsfogyasztás egyre csak nő.
A vörös és feldolgozott hús túlzott fogyasztása olyan súlyos egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a rák bizonyos formái, ráadásul a hústermelés az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15%-át okozza. Míg a közvélemény tisztában van a húsfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal, a hústermelés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásai kevésbé ismertek.
A tájékoztató kampányok általában hatékonyan képesek megváltoztatni az emberek szemléletmódját. A hozzáállásban bekövetkező változások azonban nem mindig vezetnek a cselekvésekben bekövetkező változásokhoz.
Ennek a problémának a kiküszöbölésére hoztak létre kíváncsi kutatók egy tanulmányt, amelyben kétféle üzenetváltás hatékonyságát tesztelték, hogy kiderüljön, képesek-e megváltoztatni a húsfogyasztási magatartást.
Az üzenetek vagy az egészséggel kapcsolatosak voltak, vagy a húsfogyasztás negatív környezeti hatásait hangsúlyozták. Azt is megvizsgálták, hogy az ilyen üzenetek létrehoznak-e viselkedésbeli “átgyűrűzést”, ahol a kevesebb húsfogyasztás több környezetbarát viselkedéshez vagy fokozott környezetbarát identitáshoz vezet.
Egy brit egyetem összesen 320 hallgatója vett részt egy kéthetes vizsgálatban, és minden alany jelezte, hogy a vizsgálat kezdetén hetente legalább három alkalommal fogyasztott húst.
A hallgatókat véletlenszerűen osztották be a négy feltétel egyikébe:
- az egyik csoport tájékoztatást kapott a vörös és feldolgozott hús fogyasztásának egészségügyi hatásairól;
- egy másik csoport a húsfogyasztás környezeti hatásairól hallott;
- egy harmadik csoport mindkét típusú tájékoztatást megkapta
E három csoport tagjait arra kérték, hogy a kéthetes beavatkozási időszak alatt heti két alkalomra csökkentsék a vörös és feldolgozott hús fogyasztását;
- a kontrollcsoport pedig nem kapott tájékoztatást e témákról, és arra utasították őket, hogy ne változtassanak az étrendjükön.
Az alanyok három online kérdőívre válaszoltak: egy az elején, egy két hét után, egy pedig négy hét után.
Az elsőben demográfiai és húsfogyasztási adatokat gyűjtöttek. Emellett a környezetbarát identitásra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A második és a harmadik felmérés ismét a húsfogyasztásról, valamint a környezetvédelmi attitűdökről és viselkedésről kérdezett. A napi információs üzeneteket egy Facebook chatbot szolgáltatta. A kutatók arra is megkérték a diákokat, hogy két héten keresztül vezessenek étkezési naplót.
Azok a résztvevők, akik az egyik vagy mindkét típusú információt kapták, jelentős mértékben csökkentették a húsfogyasztás mennyiségét, és a hatások nagysága hasonló volt, függetlenül attól, hogy az alany egészségügyi, környezetvédelmi vagy mindkét típusú információt kapott, bár a duó valamivel nagyobb hatást gyakorolt. A húsfogyasztás jelentős csökkenése még egy hónappal később is fennmaradt.
A kontrollcsoport nem mutatott hasonló hatást. Sajnos, kevés bizonyíték volt a viselkedésbeli átgyűrűzésre, és nem volt hatás a környezetbarát identitásra. A húsfogyasztásukat csökkentő alanyok arról számoltak be, hogy hajlandóbbak voltak kevesebb húst és tejterméket fogyasztani, de más változást nem mutattak a hozzáállásukban vagy cselekedeteikben.
Az állatvédők értékes felismeréseket nyerhetnek ebből a tanulmányból. Az egészségügyi és környezetvédelmi üzenetek egyaránt hatékonyak az emberek viselkedésének megváltoztatásában. És bár a szíveket és az elméket fontos megnyerni, végeredményben a mindennapi cselekedeteket kell megváltoztatni.
A közösségi média használata a kevesebb húsfogyasztás előnyeiről szóló rövid, egyszerű közlemények átadására, egy konkrét viselkedési kéréssel párosítva lehet az egyik módja annak, hogy csökkenjen a húsevés a világban.
A környezetvédelmi érveket a Seaspiracy és a Cowspiracy, az egészségügyi előnyöket a What The Health, az etikai indokokat pedig az Uralom című film mutatja be hatékonyan.
