A MAVEG, a VeganFriday és az Ébredő Bolygó Alapítvány szervezésében november 4-én, Budapesten rendezték az első hazai növényi konferenciát. A Plant-Powered Perspectives névre hallgató eseményen, a MagNet Közösségi Házban, a magyar vegán piac legjelentősebb szereplőivel találkozhattak az érdeklődők, akik a növényi termékek táplálkozástudományi, vendéglátóipari, illetve üzleti lehetőségeiről beszélgettek. Az esemény házigazdája, Puskás-Dallos Péter előadóművész volt.
A hagyományteremtő jelleggel életre hívott konferencia egy nemzetközi sorozatba illeszkedik, a visegrádi országok közül eddig Csehországban és Lengyelországban rendeztek hasonlót, célja, a növényi alapú táplálkozás népszerűsítése.
S bár a legelszántabb vegánok most csodálkozva tehetik fel a kérdést, mit keres egy ilyen eseményen a Nestlé, a Danone, az Unilever, a Pápai Hús, az IKEA vagy a Metro, Bergovecz László, a MAVEG elnöke határozott és logikus választ ad a számukra:
A multik jelentősége óriási, hiszen olyan rétegekhez jutnak el, amelyeket mi még megközelíteni sem tudunk. Erősítenünk kell azokat a piaci szereplőket, akik üzletet látnak a növényi alapú táplálkozásban, függetlenül attól, hogy nem meggyőződésből cselekednek. A termékpaletta színesítésével ugyanis nemcsak a mi életünket könnyítik meg, de a növényi táplálkozást is népszerűsítik. Mégpedig igen erősen, hiszen üzletláncaik átszövik a mindennapjainkat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez az óriási első lépés majd hozza magával a többit is.
A konferencia beszélgetései során minden résztvevő egyet értett abban, hogy a növényi étrend nemcsak az egészségünk, de környezetünk számára is a lehető legjobb megoldás. A magától értetődő megállapítást pedig törvényszerűen követte a kérdés, vajon miért drágábbak ezek a készítmények a hagyományos termékeknél? Az alapanyagok többnyire nem indokolják a sokszor jelentős árkülönbséget. Lehetséges, hogy a piaci résztvevők a vegánság trendi mivoltából igyekeznek hasznot húzni?
A választ természetesen a multik képviselői adták meg, s a magyarázat meglehetősen prózai.
A drágaság oka a kistermelői volumenben keresendő
– jelentette ki Burján Csaba, az Unilever Food Solutions ügyvezető igazgatója, aki azt is elismerte, hogy elsősorban nem a vegánok szűk rétegét, hanem a flexitariánusok sokkal nagyobb lehetőséget rejtő bázisát célozzák.
“Ha lesz elegendő kereslet a nagyüzemi termeléshez, akkor az árak is csökkenni fognak. Erre a hamburgerpogácsa a legjobb példa, hiszen az alapanyagok drágulása ellenére is negyven százalékkal csökkent az önköltség, az egyre hatékonyabb technikák és a növekvő kereslet miatt. A technológiai fejlődés ugyanakkor az általános elfogadottságra is jó hatással van, a vásárlóknak ma már nem kell kompromisszumot kötniük, sem az az íz, sem az állag, sem pedig a megjelenés terén. Az ár akkor csökkenhet majd jelentősen, ha beindul a tömegtermelés.”
A Nestlé Professional képviseletében Tóth Enikő Boglárka egy felmérés eredményére hivatkozva jelentette ki, hogy meglepően nyitottak az emberek arra, hogy heti egy-két alkalommal száműzzék tányérjukról a húsos fogásokat, s tisztán növényi menüt fogyasszanak.
A koronavírus-járvány előtt végeztük ezt a piackutatást, a betegség terjedése pedig láthatóan felerősítette a növényi étrend iránti érdeklődést
– mondta Tóth Enikő Boglárka, aki a Garden Gourmet termékcsaládot mutatta be a konferencia résztvevőinek.
“Még nagyon az út elején járunk, de már most látható, hogy igenis van létjogosultsága a piacon. Nem is kevés.”
A vegán forradalom és a nagyvállalatok elnevezésű kerekasztal beszélgetésen az IKEA képviseletében Sánta Krisztina úgy fogalmazott, hogy a vásárlót akkor érdekli a növényi alternatíva, ha sem az íz, sem az állag tekintetében nem kell kompromisszumot kötnie, és persze a zsebébe sem kell mélyebben nyúlnia. A svéd áruházlánc magyarországi éttermeiben 2015-ben jelent meg a zöldséges golyó, majd a növényi hot-dog, két évvel ezelőtt pedig a vegán eperfagyi.
A jövő év végére az ételeink húsz százalékát szeretnénk növényi alapúra emelni, 2025-re pedig ötven százalékot céloztuk meg
– beszélt az IKEA terveiről Sánta Krisztina.
“A csomagolt áruk esetében viszont a nyolcvan százalékra törekszünk. A megismertetés azonban nagyon fontos, amikor egy új terméket dobunk piacra, egy hónapig csak kóstoltatunk annak érdekében, hogy a vásárlókban kialakuljon a megfelelő bizalom.”
A beszélgetés negyedik résztvevője, Vida Krisztián az ISH Food Kft. egyik tulajdonosaként a The Bridge Bio növényi italok forgalmazója Magyarországon. S nemcsak néhány éve, ahogy az a nagyvállalatok esetében tapasztalható, hanem immáron két évtizede.
A megérzéseinkre hallgatva vágtunk bele az üzletbe, nem pedig a piaci rést keresve
– idézte fel a kezdeteket Vida Krisztián, aki a tengerentúlról hozta az ötlet.
“Amit Kaliforniában kitalálnak, az öt-tíz évvel később jut el Európába, majd ugyanannyi idő elteltével Magyarországra. Hát ez az a húsz év, ami a mi üzletünkben már benne van. Társadalomformáló erő akkor lehet egy újításból, ha azelőtt lépünk, hogy már pénz is lenne benne. Az időszerűtlen termékek helyett az újat, jelen esetben a növényi alapút kéne nyomni, s ebben mindannyiunknak óriási a felelőssége. Azt szoktam mondani, hogy mindannyian vegánok vagyunk, csak van, aki húst is eszik mellé!”
A növényi étrend azon túl, hogy állat- és klímabarát, legfőképpen egészséges. Ez az érv pedig különösen azért fontos, mert a magyar lakosság pillanatnyi egészségi állapota igen messze van az optimálistól.
Erről pedig Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa tartott érdekes előadást, szerinte a vezető halálokok és betegségek többnyire a helytelen étkezési szokásokra vezethetőek vissza.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyarok kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, s a probléma kisebb százalékban ugyan, de már gyermekkorban jelentkezik. Igaz, utóbbiaknál inkább ennek előzményeivel találkozhatunk, vagyis a túlzott zsír, különösen telített zsír, só és hozzáadott cukor fogyasztásával, miközben a mérleg másik serpenyőjéből hiányoznak az élelmirostok és az egészséges telítetlen zsírsavak. Pedig a problémára van megoldás: növényi alapú étrendnek hívják.
Bár az egészséges ételek nem minden esetben fenntarthatóak is egyben, a növényi eredetű, magas tápértékű élelmiszerekben gazdag étrend általában a bolygónk számára is jó megoldást jelent
– hangsúlyozta Kiss-Tóth Bernadett.
“Paradigmaváltásra lenne szükség, ajánlani kéne a húsfogyasztás mérséklését, a pazarlás megszüntetését és a helyi, valamint szezonális élelmiszerek fogyasztását. Ám erről egyelőre nem lehet drasztikusan kommunikálni Magyarországon, miközben a britek már hivatalosan kiiktatták az ajánlások közül a feldolgozott húskészítményeket. A nagyvállalatoknak óriási szerepe van a termékfejlesztésekben és az oktatás terén. Úgy gondolom, hogy az összefogás a legjobb megoldás, a szektor valamennyi szereplőjének a növényi étrend felé kell indulnia.”
A konferencián a flexitariánus szó hangzott el a leggyakrabban. A nagyvállalatok ugyanis elsősorban őket célozzák termékeikkel, amíg a növényi étrend nem lesz a többség számára is kívánatos és elfogadott. Ők egyébként az egyre tudatosabban táplálkozó, az újdonságokra határozottan nyitott polgárok, akiknek aránya ma már tíz-húsz százalékra tehető hazánkban, tehát a növényi termékek gyártói számára is biztos célközönséget jelentenek, a vegánok és vegetáriánusok három százalékával szemben. Az emberek több mint fele azonban a bővülő kínálat ellenére sem tervez változtatást.
A minőségi húskészítményeiről híres Pápai Hús Zrt. ügyvezetője, Szappanos Péter sem titkolta, vegán termékeikkel elsősorban a flexitariánusokra „lőnek”, s nem logikai alapon vágtak bele a termékfejlesztésbe. A szakember szerint néha érdemes a megérzésekre is hallgatni, amit a vegán burger pogácsa, a frankfurti, a pástétomok és szendvicsfeltétek jó fogadtatása is bizonyít.
S hogy mennyire a jövőbe tekintenek, azt a szlogenváltás is mutatja. A pápai hús helyett ma már a pápai ízekkel utalnak arra, nem csak a húsokban látják a fejlődés lehetőségét. A növényi alternatívát az ő esetükben is a többi termékhez viszonyított kisebb volumen teszi luxuscikké, ám ez a különbség 2023-ra akár el is tűnhet. A pillanatnyi realitás azonban az, hogy ebben a szegmensben még igen alacsony számokat produkálnak. Igaz, azok folyamatosan növekednek.
A növényi konferencián számos egyéb érdekes témát érintettek az előadók, valamint a kerekasztal beszélgetések résztvevői. A növényi alapú élelmiszereket gyártó hazai kisvállalkozások mellett a vegán éttermek tulajdonosai is meséltek tapasztalataikról, miközben a vegánság befektetési és üzleti kérdéseiről is szó esett. A konferencia egyik főszervezője, Kaveczki Zsófia pedig jó érzéssel vette tudomásul, hogy a vártnál is sikeresebb lett az esemény.
„Mindhárman nonprofit szervezetek vagyunk és viszonylag ismeretlenek, ezért teljesen a nulláról kellett indulnunk – utalt Kaveczki Zsófia a MAVEG, a VeganFriday és az Ébredő Bolygó Alapítvány összefogására. – Büszkék vagyunk rá, hogy végül sikerült, s mivel a növényi alapú táplálkozás népszerűsítése az egyik missziónk, hagyományt szeretnénk teremteni.”
Péntek Csaba, a VeganFriday kitalálója ugyanakkor a szervezőgárda lelkes hozzáállása mellett az üzleti előnyöket is hangsúlyozta a konferencia értékelésekor:
„Nagyon elégedett vagyok, s nemcsak szervezőként és vegánként, de az üzleti élet ismerőjeként is. Utóbbiból jövök, és ezért nagyon fontosnak tartom a lehetséges partnerek közötti kapcsolatfelvétel megteremtését. Azt hiszem, hogy ehhez szolgáltunk ma ideális kereteket, s remélem, hogy ez csak a kezdete egy igen sikeres és virágzó hagyománynak, amelynek igazi haszonélvezői mi, vegánok leszünk.”
