Akár a magas érzelmi intelligencia megnyilvánulása is lehet az, hogy elefántok elhunyt társaikat árkokba húzták, és földdel borították be őket. Ezt több alkalommal is megfigyelték kutatók India észak-bengáli régiójában. Más tudósok azonban arra figyelmeztetnek, ez nem feltétlen a gyászfeldolgozás része, más motiváció is állhat a háttérben. A témában ezért további kutatásokra van szükség.
Afrikai elefántok közösségeit vizsgálva állapította meg tavaly egy kutatócsoport, hogy a csorda tagjai – az emberekhez hasonlóan – egyedi névvel ruházhatják fel egymást. A saját nevük hallatán a vizsgált egyedek rendszerint élénkebben reagáltak, mint az általános hangsorokra.
Most pedig ázsiai elefántok viselkedését elemző kutatók fedeztek fel fejlett érzelmi intelligenciáról árulkodó jeleket India észak-bengáli régiójában – írja a One Green Planet. A Journal of Threatened Taxa című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2022 és 2023 között több olyan esetet is dokumentáltak, amikor úgy tűnt, az állatok egyfajta temetési szertartást tartottak.
Öt olyan alkalmat jegyeztek fel, amikor elefántcsordák öntözőárkokat használtak temetkezési helyként. A megfigyelések szerint az elefántok kifejezetten ezekre a helyekre szállították elhunyt borjaikat. Tehát nem azért kerültek ezekbe az árkokba, mert éppen azon a helyen haltak meg. A testüket földdel borították be, a lábukat pedig rendre szabadon hagyták.
Ezzel a jelenséggel a kutatók kizárólag a teaültetvényeken találkoztak, a július és november közötti időszakban. Ez az a fázisa az évnek, amikor az elefántok élelem után kutatva vándorolnak, és át kell kelniük az emberek lakta területeken.
Egyes tudósok azonban óvatosságra intettek a megfigyeltekkel kapcsolatban. Szerintük ugyanis az még nem derült ki egyértelműen, hogy ez az eljárás valóban szándékos temetkezési szertartásként értelmezendő-e az ázsiai elefántoknál. Rámutattak, egyéb motiváció is állhat a háttérben, ezért további kutatások szükségesek a témában.
A magas érzelmi intelligencia jelei más fajoknál is megmutatkoztak már
Az egy dolog, hogy a farkasok olyan erős szociális kötelékeket alakítanak ki, hogy a falka fennmaradásáért akár önmagukat is feláldozzák. Vagy hogy az állatvilág leggondoskodóbb anyukái közé sorolhatók a hiénák: több energiát fordítanak az utódaikra, mint bármely más szárazföldi ragadozó.
Ezek azonban akár ösztönös cselekedetekként is elkönyvelhetők, olyanokként, amelyekhez valójában nem szükséges fejlett érzelmi intelligencia. Egy közelmúltban közzétett nyilatkozatban mindenesetre több száz tudós állítja, az állatok igenis tudatos lények.
Sok esetben például a gyász jelei is megmutatkoznak bizonyos állatokon, ami lehetetlen lenne összetettebb érzelmi világ nélkül. Idén tavasszal például egy lagúnában rekedt kardszárnyú delfin miatt aggódott még a kanadai miniszterelnök is. Ötvenfős csapat verbuválódott össze az állat megmentésére. Ők számos módszerrel próbálták megmutatni a sekély vízből kivezető utat a borjúnak, ám ő sokáig csak az elpusztult anyja mellett körözött.
De egy 2006-os, botswanai páviánokon végzett vizsgálat során is azt látták, hogy az állatok stresszhormonjainak szintje növekedett a csapaton belül bekövetkezett halálesetet követően. Ráadásul a páviánok gyakran magukkal hordozzák egy darabig még a kölykeiket azt követően is, hogy azok elpusztultak. Egy 2020-as tanulmány szerint ez a jelenség egyfajta gyászkezelési módszer lehet.
Vadvilági dokumentumfilmes stábok többször is felvettek gyászra utaló momentumokat. Például azt, hogy az elefántok a csordájuk elhunyt tagjainak agyarát cipelték magukkal. 2012-ben Zambiában pedig arra figyeltek fel zoológusok, hogy egy zsiráf egy halott borjút nyalogatva és lökdösve „virrasztott”. Ehhez hasonló eseteket már korábban is feljegyeztek.
