Senki nem akar már mutogatott állatokat nézni, ökoparkká alakult át a Buenos Aires-i állatkert

Négy nagy mara fekszik egy zöld, füves részen a buenos aires-i ökopark területén

2016-ban, 140 év folyamatos működés után döntött a Buenos Aires-i önkormányzat az állatkert bezárásáról. A létesítmény most ökoparkként nyitott újra. Új profiljában nem a látványosságként bemutatott állatok, hanem a fajvédelem és az oktatás kapja a főszerepet.

A park jelenleg is nyitva áll a látogatók előtt, de maximum 2000-en kaphatnak belépőt egy nap. Illetve a látogatók most már csak azokkal az állatokkal találkozhatnak, akiket a koruk miatt nem lehetséges szabadon engedni. Ezen egyedek közé tartozik két víziló, két zsiráf, két elefánt és egy teve. Ők egészségügyi problémáik miatt rendszeres orvosi kezelést kapnak – írja a The Guardian.

Az állatkert korábban használt épületeit sorra alakítják át irodákká, kávézókká és oktatási központokká. A páviánházból állatkórház lett, ahová egész Argentína területéről hoznak sérült állatokat. Itt található egész Dél-Amerika legnagyobb biobankja is, ahol 120 faj genetikai anyagát tárolják.

2016 júniusában úgy döntött a Buenos Aires-i önkormányzat, hogy bezárja a 140 éves állatkertet, és szabadon enged mintegy 2500 állatot (az állatkert lakóinak túlnyomó részét). A létesítmény mostanra egy sokkal modernebb, interaktív ökoparkká alakult át, amelynek célja a környezeti problémákkal és az állatok természetes élőhelyének védelmével kapcsolatos tudatosság növelése mind Argentínában, mind nemzetközi szinten

– olvasható a város önkormányzatának honlapján.

Állatkert volt, fajvédelmi központ lett

A Buenos Aires-i önkormányzat döntéséhez leginkább az járult hozzá, hogy a közvélemény egyre inkább ellenezni kezdte az állatok szórakoztatási célból való kiállítását. Sok állat élettere ráadásul nemigen változott a 19. században számukra kialakított területekhez képest.

Állatkertként a fajvédelem csak másodlagos helyet foglalhatott el az elsődleges céllal, a pénzszerzéssel szemben. Most már nincsenek itt állatok azzal a céllal, hogy a nagyközönségnek mutogassuk őket. A fajvédelemért dolgozunk, de azért is, hogy tudatosítsuk az emberekben, milyen hatással vannak az állatokra

– mondta Dolores Medina, a park egyik koordinátora.

A park még nincs teljesen kész – jelenleg két, természetközeli körülményeket imitáló terület áll nyitva a látogatók előtt. Az egyik részen a látogatók többek között kacsákkal, pávákkal és nagy marákkal (nyitóképünkön) találkozhatnak, a másik területen pedig több száz őshonos fa- és cserjefajt fedezhetnek fel.

Emellett a park kb. egytucatnyi fajvédelmi programot futtat párhuzamosan. Ebben az évben például 2300 egyedet szaporítottak egy súlyosan veszélyeztetett, endemikus békafajból, akiket aztán szabadon engedtek. Egy külsős szervezettel való együttműködés keretében pedig 240 kondorkeselyűt engedtek vissza a természetbe.

Nem a Buenos Aires-i állatkert az egyetlen Argentínában, amely ilyen irányt vett. A mendozai és a córdobai létesítményekből is ökopark lett, a kolumbiai Medellín város állatkertje pedig természetvédelmi parkká alakult át.

A Born Free nevű, vadállatok fogságban tartása ellen kampányoló szervezet egyik kutatója, Chris Lewis szerint a Dél-Amerikában egyre növekvő trend az ökoparkok kialakítására annak tudható be, hogy itt már régóta közel annyi látogatót sem tudnak bevonzani az állatkertek, mint amennyit Európában és Észak-Amerikában.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.