Történelemi lépést ért el egy állatjogi egyesület Olaszországban. Több éves harcuk eredményeképpen, 2026-tól kezdődően tilos lesz a tojásipar melléktermékének számító hím csirkék lemészárlása az országban.
Az Animal Equality nemzetközi állatvédő szervezet 2 éves lobbizást követően érte el, hogy augusztus 3-án az olasz képviselőház abszolút többséggel (346 igen, 10 nem, 19 tartózkodott) megszavazza azt a rendeletet, ami megtiltja a hím csirkék lemészárlását. Ez a gyakorlat ugyanis bevett szokás a világon szinte mindenhol, hiszen a hím állatok semmilyen profitot nem termelnek az ipar számára. Így a tojásiparban szerint teljesen felesleges életben tartani őket.
A szervezet Francesca Galizia képviselővel szorosan együttműködve alkotta meg azt a javaslatot, amit még tavaly decemberben tártak a képviselőház elé, ezt fogadták most el. A törvény azonban csak 2026-ban lép hatályba.
A viszonylag hosszú kifutási idő azt a célt szolgálja, hogy az üzemek megfelelően fel tudjanak készülni az átállásra és alkalmazni tudjanak olyan technológiákat, melyek segítségével már a tojásban megállapítható az állat neme. Így kizárólag a nőstényeket keltenék ki.
A képviselő hálás köszönetét fejezte ki az Animal Equality-nek, akik hosszú ideje vívják ezt a harcot, de az olaszországi tojáskereskedők szervezetének (Assonavi) is hálás volt, akik az elejétől kezdve támogatólag álltak a javaslathoz és az in-ovo (tojásban történő) eljárás alkalmazásához.
A hét elején a képviselőházban lezajlott szavazás egyértelműen történelmi jelentőségű. Bizonyítja, hogy ha keményen dolgozunk egy állatok számára jobb világért, akkor kimagasló eredményeket érhetünk el
– örvendezett Sharon Núñez, az Animal Equality elnöke.
Miért bántják a hím csirkéket a tojásiparban?
A hím csirkék, mivel tojást nem raknak, illetve nem a húsúkért tartott fajtából valók, teljesen feleslegesek a tojásipar számára. A leggazdaságosabb, ha minél előbb megszabadulnak tőlük, ezért a legtöbbjüket a kikelést követő 24 órán belül legyilkolják. A két legelterjedtebb módszer a naposcsibék leölésére az élve ledarálás – ilyenkor futószalagon egy magas fordulatszámon pörgő rotorba ejtik az állatokat –, vagy a szén-dioxiddal történő elgázosítás. Hazánkban az utóbbi, azaz az elgázosítás a bevett gyakorlat.
Alice Trombetta, az Animal Equality ügyvezetője „szisztematikus mészárlásnak” nevezte a gyakorlatot, és boldog, amiért a parlament támogatta a kezdeményezést, amely véget vett ennek.
Az állatok érző lények, akiket nem lehet csak úgy ipari melléktermékként kezelni. A hím csirkék mindennapos mészárlása többé nem lesz általános gyakorlat, az intézményeknek meg kell felelniük az új iránynak az ország és az állatok sorsának érdekében
– fejtette ki véleményét Trombetta.
Az egynapos állatok leölése már Franciaországban és Németországban is betiltásra került, az Egyesült Államokban pedig most folyik az aláírásgyűjtés, hogy ott is beszüntessék ezt a kegyetlen eljárást. Már több, mint 50.000 aláírást számlál a dokumentum, amit itt lehet támogatni.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.