Ha a klímaváltozás aktív követője vagy, valószínűleg nem lep meg az Nature Ecology & Evolution (Természeti Ökológia és Fejlődés) című folyóirat legújabb tanulmányának eredménye, miszerint az elmúlt évszázadban feljegyzett növényi kihalások száma rendkívüli mértékben, 500-szor gyorsabb ütemben növekedett meg, mint anno, az ipari forradalom idején – jelentette az EcoWatch.

A tanulmány azt állítja, hogy egy „átfogó, globális elemzést ad a növények kihalási ütemének mostani állásáról” és azt mutatja be, hogyan hat az éghajlatváltozás a bolygó megannyi területére.

A Nature nemrég közzétette azt az összefoglaló elemzést, amelyben több, mint 330.000 növényt tanulmányoztak. Megállapították, hogy 1900 óta a vetőmagos növényfajok száma évente átlagosan 3-mal csökken, ami 500-szor több, mint az természetesnek mondható lenne.

1753-ban egy Carl Linnaeus nevű botanikus megjelentette Species Plantarium (The Species of Plants) című könyvét, melyben az akkor ismert összes növényfaj nevét felsorolta. Azóta összesen 1,234 fajt tulajdonítottak kihaltnak.

Mi lett a tanulmány eredménye?

Mindazonáltal, a legújabb tanulmány állítása szerint ezeknek a feljegyzéseknek mintegy fele pontatlan, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 266 évben összességében 571 növényfaj halt ki. Ezek mellett pedig megannyi más növényt nyilvánítottak „funkcionálisan kihaltnak”, ahogy azt Jurriaan de Vos filogenetikus jelentette a Naturenek.

„Ha megtizedeljük vagy 1000-ről egyre csökkentjük egy faj populációját, az még nem jelenti azt, hogy ténylegesen kihalt. De azt sem, hogy minden rendben van vele”

– mondta de Vos.

Újra felfedezett növényfaj
Több év kutatás után újra felfedeztek egy növényfajt // Richard Wilford

A tanulmány szerint 1900 óta Hawaii vesztette el a legtöbb vetőmagos növényfajt, az elmúlt 119 évben összesen 79-et. A dél-afrikai Fokváros áll a második helyen, ott 1900 óta mintegy 37 faj halt ki.

A tanulmány szerzői nem csak azért teszik közzé ezeket az adatokat, hogy elszomorítsák olvasóikat a növényfajok tömeges kihalása miatt, hanem hogy megfejthessék, mely természeti körülmények jelentik a legnagyobb kockázatot a különböző növényfajokra.

Megállapították, hogy azok a növények, amelyek biológiai sokféleséggel rendelkező területeken, trópusi környezetben, szigeteken vagy olyan területeken nőnek, ahol nagy ütemben növekszik a népesség, nagyobb eséllyel halnak ki – ez azt jelenti, hogy az embereknek többet kellene tenniük az ilyen területeken lévő növényfajok megvédése érdekében.

Mi a kiváltó ok, és miért számít a növények kihalása?

A Kew Royal Botanikus Kertek honlapja szerint a központi ok – nem meglepő módon – az emberi tevékenység. Nevezetesen azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül pusztítják a növényvilágot, mint például a mezőgazdaság, állattenyésztés, valamint a fa- és építőipar miatti erdőirtások.

Emellett az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási mintákat, például aszályt és csapadékot hozott a bolygóra, ami még jobban megnehezítheti az egyes növényfajok virágzását; a talaj- és vízszennyezés szintén hasonló hatással van rájuk, tette hozzá a Kew.

Még egy fontos kérdés felmerül: miért is olyan fontosak számunkra a növényfajok? A lap egyik szerzője, Dr. Eimear Nic Lughadha szerint sem az emberi, sem az állati faj nem tud létezni a növények nélkül.

„Úgy, mint más fajok milliói, az emberek túlélése is függ a növényektől, szóval tudva, hogy mely növényfajokat veszítjük el és honnan, az visszavezethet más szervezetekre irányuló védelmi programokra is”

mondta a BBC-nek.

Továbbá, ahogy a BBC hozzátette, a növények olyan dolgokat biztosítanak, amelyek elengedhetetlenek a túlélésünkhöz, mint például az oxigén és az élelmiszerek, ráadásul a növények természetesen elnyelve a szén-dioxidot segítenek csökkenteni az üvegházhatást okozó gázokat is a légkörben.

Összefoglalva, minél több növényfaj hal ki, annál nagyobb az esélye annak, hogy velük együtt a rovarok és az állatfajok is kipusztulnak, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minden növényfajt megvédjünk, amely a Földön még fellelhető (na jó, minden növényfajt, talán a mérges szömörcét kivéve).

Prove.hu
H. Viktória
2015-ben váltottam vegetáriánus életmódra, majd 2019 februárjában lettem vegán. Eleinte etikai okokból váltottam, később láttam csak meg, milyen jó hatással van a veganizmus a fizikai és mentális egészségemre, valamint milyen sokat tesz a klímaválság megfékezéséért folytatott küzdelemben is. Mivel csak pozitív változásokat tapasztaltam, szeretném másokkal is megosztani ezt az életszemléletet, valamint ezzel is segíteni az állatoknak, embereknek és a Földnek, hogy egy élhetőbb és harmonikusabb világot teremtsünk a mostani és a következő generációk számára egyaránt.

Írd le a véleményed!