A környezetvédelmi aggályok ellenére is úgy határozott a norvég kormány, hogy megindulhat az országban a mélytengeri bányászat. A kabinet azt ígéri, óvatos lesz, a klímaaktivistákat azonban ezzel nem sikerült megnyugtatniuk.
Norvégia kormánya elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek révén megkezdődhet az országban a mélytengeri bányászat – írja a BBC. A lépés a gazdasági folyamatok zöldítését szolgálja összességében, olyan nemesfémek bányászatára irányul ugyanis, amelyekre a zöld technológiákban hatalmas a kereslet. A mély tengerben olyan kőzetek találhatók, amelyek olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, mint
- a lítium,
- a szkandium és
- a kobalt.
Ezek szükségesek többek között az elektromos autók gyártásához is elengedhetetlen akkumulátorokhoz.
A mélytengeri bányászat veszélyt jelenthet a biodiverzitásra
Bár ezek az ásványi anyagok a szárazföldön is rendelkezésre állnak, néhány országban koncentrálódnak, ami komoly ellátási kockázatot hordoz magában. Logikus döntés lehet tehát a tengerek mélyére nézni, hiszen ezzel egy csapásra csökkenthető a rizikó és gyorsítható a zöld átállás. A képlet azonban valójában nem ennyire egyszerű. Környezetvédelemmel foglalkozó tudósok szerint ugyanis a mélytengeri bányászat pusztító hatást gyakorolhat a tengeri élővilágra.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengeri és óceáni ásványi anyagok kitermeléséhez alkalmazott technikák jelentős zaj- és fényszennyezést okozhatnak, és magát az élőhelyet is károsíthatják.
Novemberben 120 uniós törvényhozó is nyílt levélben szólította fel a norvég parlamentet, hogy vessék el a projektet.
Az ilyen jellegű tevékenység veszélyezteti a tengeri biodiverzitást és felgyorsítja az éghajlatváltozást
– írták, hangsúlyozva, hogy a norvég hatástanulmány meglehetősen hiányos ismeretekre alapoz.
A mélytengeri bányászattal kapcsolatos környezeti aggályok miatt az Európai Unió és az Egyesült Királyság is az ideiglenes tilalmat tartaná indokoltnak.
Óvatosságot ígér a kabinet
A norvég kormány – a nemzetközi aggályokra reagálva – leszögezte, nem engedélyezik azonnal a vállalatoknak a fúrások megkezdését. A cégeknek először környezeti hatásokra is kitérő javaslatokat kell benyújtaniuk engedélykéréskor. Ezeket pedig a parlament eseti alapon hagyja majd jóvá.
Norvégia javaslata egyébként 280 ezer négyzetkilométernyi területen kínál lehetőséget a mélytengeri bányászatra nemzeti vizein a vállalatoknak. Ez nagyobb, mint az Egyesült Királyság területe. Ráadásképp azt is szeretnék, ha még idén megállapodás születne a nemzetközi vizeken való bányászatról is.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.