ÁllatokVáltozó világ

Németországban 2022-től betiltják a kakascsibék lemészárlását

Hím csibék élve darálása

Példaértékű és úttörő döntést hozott a német kormány – 2022-től tilos lesz a tojástermelő iparág számára használhatatlannak minősített hím csibék ledarálása.

„Mi vagyunk a világon az elsők, akik ebben a kérdésben világos intézkedést hoztunk, s ezzel véget vethetünk egy etikátlan gyakorlatnak, miközben az állatok jóléte terén is hatalmas lépést tehetünk”

nyilatkozta Julia Klöckner mezőgazdasági miniszter, nem titkolva büszkeségét a döntés kapcsán.

Németországban évente 45 millió hím csibét ölnek meg nem sokkal azután, hogy kibújnak a tojásból. Ennek igen egyszerű okai vannak, ők nem tojnak tojást és mivel kisebbek, nem adnak elég húst sem, életben hagyásuk tehát nem gazdaságos.

Bizonyára sokan látták már azokat a sokkoló felvételeket, amelyek a kegyetlen valósággal szembesítenek bennünket, a legtöbb esetben ugyanis a feleslegesnek ítélt állatokat egyszerűen élve ledarálják. Nem csoda, hogy az embertelen módszer miatt évek óta az állatvédők támadásainak kereszttűzében állt ez a morális szempontból igencsak megkérdőjelezhető gyakorlat.

A törvény szövege szerint a csibék nemének megállapítását ezentúl a tojások kikelését megelőzően kell elvégezni, annak érdekében, hogy a hímeket tartalmazókat még időben megsemmisíthessék.

A jelenlegi technikák szerint a 21 napos inkubációs folyamat 9. és 14. napja között már meghatározható az embrió neme, ám az új törvény nem áll meg itt, új módszerek kidolgozására is ösztönöz.

2024-re azt szeretnék elérni, hogy már a hatodik nap előtt ismert legyen, melyik tojásban fejlődik hím csibe. A miniszter asszony abban bízik, hogy az ágazat egyéb, az állatok jólétét segítő konkrét lépésekre is elszánja majd magát, s ennek megfelelően a termékpalettáját is módosítani fogja.

A legmagasabb német közigazgatási bíróság 2019 júniusában már figyelmeztette a baromfiipar képviselőit, hogy csak addig folytathatják ezt a gyakorlatot, ameddig ki nem dolgozzák azt a metódust, amellyel már a tojásban meghatározhatják a kikelő csibe nemét.

Haladás, de még nem győzelem

2020 elején Julia Klöckner, az akkori francia kollégájával, Didier Guillaume-mal közösen jelentette be azon szándékát, hogy 2021 végére teljesen felhagynak országukban ezzel a kegyetlen gyakorlattal. 2020. január 1.-je óta Svájcban is tilos ez a metódus, igaz, az elgázosítás azonban továbbra is engedélyezett.

A szakemberek szerint a döntés hátterében mindenképpen az áll, hogy a német polgárok 59 százaléka tartja fontosnak a választások során, hogy jelöltjük milyen állásponton van az állatok jólétével kapcsolatban.

A Német Baromfi Szövetség (ZDG) ugyanakkor nehezményezte, hogy a törvény betartásával óriási versenyhátrányba kerülnek az EU-n belül azokkal a tagországokkal szemben, amelyek szabadon űzik tovább a hím naposcsibék darálását. Szerintük az új rendelkezés csak részben oldja meg a problémát.

A másik oldalról, az állatvédő szervezetek természetesen üdvözölték a döntést, amelyet szimbolikus értékűnek tartanak. Azt azonban nagyon sajnálják, hogy a törvény szövege nem megy messzebb a termeléscentrikus tenyésztés és a feleslegesnek tartott tojások megsemmisítése kérdésében.

Hogy a probléma ezzel csak részben oldódik meg, ebben mi is egyetértünk. A baromfiipar jelenlegi működése ugyanis a legnagyobb visszatetszést keltő technikák felszámolását követően is számos etikai kérdést fog felvetni. Kezdve magával a létezésével.

Tetszett ez a cikk? Olvasnál még ilyet? Csatlakozz a több, mint 100 támogatónkhoz, akik már befektettek a minőségi vegán újságírásba.
Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.