Az új készítmény sokkal etikusabb módon állítható elő, a vérplazmát ugyanis fájdalommentes módon tudják kinyerni a tehenekből, ellentétben azzal a szérummal, amit az állat levágását követően nyernek ki a magzatból. Az Omeat cég a termékét sejtalapú húskészítményeket gyártó cégek számára szeretné értékesíteni, de az alternatív húsgyártáson kívül is van felvevőpiac.
Sokévnyi munkát követően az Omeat előállt a magzati szarvasmarhaszérum (FBS – fetal bovine serum) helyettesítésére szolgáló Plentyvel. A termék alapja a tehenekből nyert vérplazma, ami hamar újratermelődik, ráadásul sokkal etikusabb is, mint az eddig használt FBS, a Plenty kinyeréséhez ugyanis nincs szükség a vemhes tehén levágására, hogy a magzatból kinyerjék az őssejteket.
A magzati szarvasmarhaszérum elvitathatatlan szerepet játszott abban, hogy a sejtkultúrákat használó élelmiszergyártás iparága elindulhasson, de az etikai aggályok mellett nagyon költséges is a kinyerése. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első ilyen módon elkészített marhahúspogácsák előállítása több százezer dollárra rúgott. Idővel a technológia fejlődése hozzájárult a tenyésztett húsok készítésének költségcsökkenéséhez, de az FBS mellőzése is fontos tényező volt az árak lefaragásában.
Vegánnak számít a Plentyvel készült hús?
Idővel számos cég kezdett el szérummentes közeget használni a sejtek kultiválásához, de az Omeat úgy véli, a Plenty mindegyiknél hatásosabb. A cég saját karbonsemleges legelőjén tartott tehenekből nyeri a megújuló plazmát, mindezt humánus módon.
Egy tehénből a hetente kinyert vérplazmával éves szinten sok tehénnyi húst tudunk gyártani. Ez azt jelenti, hogy elláthatjuk étellel a bolygót a marhaiparban használt állatok töredékének közreműködésével
– mondta Ali Khademhosseini, az Omeat ügyvezetője, az MIT és a Harvard munkatársa.
„Ha kultiváló közegről van szó, az FBS számít az aranymértéknek. Ezzel együtt megvannak a hátulütői, például a magas ár, a korlátozott és kiszámíthatatlan kínálat és az etikai problémák a kinyerést illetően” – tette hozzá.
A termék – ezáltal pedig az ezzel készült sejtalapú húskészítmény – szigorú technikai értelemben véve nem vegán, mert állatokat kell használni az előállításához, de a cég nagyon körültekintő módon bánik a tehenekkel. Teljes állásban alkalmaz állatorvosokat és állatjóléti személyzetet, a plazma kinyerése pedig a pozitív megerősítés módszerén alapul, miközben a tehenek kényelmét tartják szem előtt. Habár vegánként a cél, hogy az állatok teljes egészében kikerüljenek az élelmiszergyártási – és minden egyéb – körforgásból, a plazma kinyerése nyilvánvalóan lényegesen etikusabb megoldás, mint a levágással kinyert szérum.
Mivel a kultiváló közeg nem számít élelmiszernek, ezért nincs szükség olyan engedélyeztetési eljárásokra, ami az elkészült húskészítményekhez kötelező, így az Omeat egyből értékesítheti is a Plentyt, amivel az egyik első olyan sejtlapú élelmiszergyártó cég lehet, amelyik bevételt generál.
