Most olvasott cikk
A kínaiak túlnyomó többsége nyitott a laboratóriumban előállított hús kipróbálására

A kínaiak túlnyomó többsége nyitott a laboratóriumban előállított hús kipróbálására

Egy friss kutatás azt találta, hogy az ország lakosai közül sokan rendszeresen fogyasztanák a laboratóriumi húst, és van, aki elsődleges fehérjeforrásként is alkalmazná.

Kína a világ legnagyobb húsfogyasztója, valamint előállítója is egyben. A világ éves hústermelésének nagyjából 1/3-át a kínaiak eszik meg. Éppen ezért nagyon biztató, hogy a kínaiak ennyire befogadónak bizonyultak a laboratóriumi körülmények között, sejtkultúrából előállított húskészítmények iránt.

A felmérés eredményei azért is biztatóak, mert az ország vezetése egyre nyitottabbnak tűnik a növényi alapú, valamint sejtkultúrás készítményekkel szemben, márpedig az, hogy mi kerül a kínai emberek tányérjéra, az egész világ számára nagyon fontos kérdés.

A több, mint 2000 megkérdezett 90%-a nyilatkozott úgy, hogy fogyasztana ilyen módon előállított húst, 30%-uk pedig azt mondta, a megfelelő íz és textúra elérése esetén akár elsődleges fehérjeforrásként is tekintenének a mesterségesen előállított termékre.

A közvélemény-kutatást a Lever China, egy alternatív fehérjék előállítását támogató alap és a FoodPlus készíttette.

Fontos, hogyan hívjuk az ilyen terméket

A kutatás azt találta, hogy a kínaiak számára a „customized meat” volt a leginkább vonzó elnevezés. Ezt a jelzőt húshoz elég nehéz társítani magyarul. Az angol szó azt jelenti, hogy személyre szabott, egyéni igények alapján elkészített. Az eddig használat elnevezésekkel szemben ez a jelző elég távol esik az orvosi vagy mesterséges képzettársításoktól, talán éppen ezért ilyen népszerű. Magyarra talán dizájner húsként lehetne fordítani, hogy a jelentéstartalom megmaradjon.

Amerikában sem került még pont a stilisztikai vita végére. Az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) a „cell-cultured” megnevezést preferálja, ami hazánkban sejtkultúra alapúként ismert, míg a The Good Food Institute a „cultivated meat” mellett teszi le a voksát, ami megtermelt, előállított húsként fordítható.

Egy autentikus kínai név kiválasztása, amely megfelelő mértékben vegyíti a technológiai fejlettséget, reklámozhatóságot és kulturálisan is megfelelő, fontos lépés az iparág növekedéséhez. A kutatás azt találta, hogy a „customized meat” elnevezés segíthet a kormánynak és az iparnak abban, hogy elérje a céljait a szektorban úgy, hogy növeli a fogyasztók érdeklődését és hajlandóságát a termék kipróbálására, ami kritikus fontosságú egy fenntartható nemzeti húsgyártási rendszer jövőbeli kialakításához

– fogalmazta meg gondolatait Cecilia Zhao, a Lever China projektmenedszere.

(Vegconomist)