Egy friss kutatás azt találta, hogy az ország lakosai közül sokan rendszeresen fogyasztanák a laboratóriumi húst, és van, aki elsődleges fehérjeforrásként is alkalmazná.
Kína a világ legnagyobb húsfogyasztója, valamint előállítója is egyben. A világ éves hústermelésének nagyjából 1/3-át a kínaiak eszik meg. Éppen ezért nagyon biztató, hogy a kínaiak ennyire befogadónak bizonyultak a laboratóriumi körülmények között, sejtkultúrából előállított húskészítmények iránt.
A felmérés eredményei azért is biztatóak, mert az ország vezetése egyre nyitottabbnak tűnik a növényi alapú, valamint sejtkultúrás készítményekkel szemben, márpedig az, hogy mi kerül a kínai emberek tányérjéra, az egész világ számára nagyon fontos kérdés.
A több, mint 2000 megkérdezett 90%-a nyilatkozott úgy, hogy fogyasztana ilyen módon előállított húst, 30%-uk pedig azt mondta, a megfelelő íz és textúra elérése esetén akár elsődleges fehérjeforrásként is tekintenének a mesterségesen előállított termékre.
A közvélemény-kutatást a Lever China, egy alternatív fehérjék előállítását támogató alap és a FoodPlus készíttette.
Fontos, hogyan hívjuk az ilyen terméket
A kutatás azt találta, hogy a kínaiak számára a „customized meat” volt a leginkább vonzó elnevezés. Ezt a jelzőt húshoz elég nehéz társítani magyarul. Az angol szó azt jelenti, hogy személyre szabott, egyéni igények alapján elkészített. Az eddig használat elnevezésekkel szemben ez a jelző elég távol esik az orvosi vagy mesterséges képzettársításoktól, talán éppen ezért ilyen népszerű. Magyarra talán dizájner húsként lehetne fordítani, hogy a jelentéstartalom megmaradjon.
Amerikában sem került még pont a stilisztikai vita végére. Az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) a „cell-cultured” megnevezést preferálja, ami hazánkban sejtkultúra alapúként ismert, míg a The Good Food Institute a „cultivated meat” mellett teszi le a voksát, ami megtermelt, előállított húsként fordítható.
Egy autentikus kínai név kiválasztása, amely megfelelő mértékben vegyíti a technológiai fejlettséget, reklámozhatóságot és kulturálisan is megfelelő, fontos lépés az iparág növekedéséhez. A kutatás azt találta, hogy a „customized meat” elnevezés segíthet a kormánynak és az iparnak abban, hogy elérje a céljait a szektorban úgy, hogy növeli a fogyasztók érdeklődését és hajlandóságát a termék kipróbálására, ami kritikus fontosságú egy fenntartható nemzeti húsgyártási rendszer jövőbeli kialakításához
– fogalmazta meg gondolatait Cecilia Zhao, a Lever China projektmenedszere.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.