Az állatvédők és a tudományos világ egyaránt hangosan ellenzi a kezdeményezést, amely nem csak a polipok számára jelent majd szükségtelen szenvedést, de nagyon komoly nyomást helyez a már most túlterhelt haltenyészetekre is.
Amennyiben hihetünk a Nueva Pescanova tenger gyümölcseit forgalmazó multinak, 2023-ban már nem csak vadon fogott, hanem fogságban nevelkedett polipok is kerülhetnek az ínyecek tányérjaira.
A cég ugyanis 50 millió eurót tervez befektetni, hogy a kanári-szigeteki Las Palmas kikötőnél beindítsák az első működő poliptenyészetet. Terveik szerint az üzem éves szinten 3000 tonna közönséges polipot (octopus vulgaris) tenyészt majd, ami a spanyolországi halászat 10%-át teszi ki.
A poliptenyésztés régóta megoldhatatlan feladatnak bizonyult, hiszen fogságban nehezen szaporíthatók. A dolog azért foglalkoztatta különsen az egyes cégeket, mert évről-évre egyre több polipot fogyasztunk, vagyis a tenyésztésük nagy haszonnal járna.
„Több évtizednyi kutatást követően” úgy néz ki, hogy a Nuevo Pescanova az első cég, amely megfejtette a titkot.
Tudományos körökben ellenzik
A Tanítóm, a polip című 2020-as Oscar-díjas dokumentumfilmet talán itthon is elég sokan ismerik. De már jóval ezt megelőzően is tudtuk, hogy a polipok az egyik legintelligensebb életforma ezen a bolygón. Éppen ezért nagyon sokan úgy tartják, ha ingerszegény, nagyüzemi körülmények között kezdjük tenyészteni ezeket az állatokat, az morális problémákat vet fel.
A Compassion in world farming (CIWF) szervezet októberben adta ki a Poliptenyésztés: egy katasztrófa receptje című tanulmányát, amelyben számos érvet felsorolnak a tenyésztési kezdeményezések leállítására.
Ezek csodálatos állatok. Magányosak és elképesztően okosak. Szóval üres tankokba tenni őket, ahol nem kapnak szellemi stimulációt, kegyetlenség
– mondja Dr. Elena Lara, a CWIF kutatási menedzsere.
Itt van egy organizmus, amely a miénkkel nagyon is összehasonlítható intelligenciával rendelkezik. A problémamegoldó képességük, játékosságuk és kíváncsiságuk az emberéhez hasonló
– mondja Dr. Vinther Jakob, a University of Bristol biológusa.
Nem olyan régen az angliai kormány hivatalosan is érző élőlényekké nyilvánította a polipokat.
Semmit sem tudunk az igényeikről
Habár a cég igyekezett biztosítani mindenkit, hogy a lehető legkomolyabban fogja venni a polipok igényeit és hogy a természetes halászat miatti környezeti terhek csökkenése jelenti az egyik fő motivációt az új üzleti ágazat beindításában, egyik sem tűnik őszinte kijelentésnek.
A poliptenyészet technikai részleteiről szinte semmilyen információt nem adtak, a farmokon tenyésztett polipok pedig „nem fogják a halászokat kevesebb halászatra ösztönözni” – fejtette ki véleményét Dr. Elena Lara.
Azt is hozzátette, hogy a mesterségesen tenyésztett polipok megjelenése épphogy növelni fogja a tengeri élővilágra kirótt terheket, ugyanis ezeket a húsevő állatokat hallal kell etetni, amit a már így is túlhalászott állományok szenvednek meg.
A legborzasztóbb forgatókönyv a kannibalizmus megjelenését sem tartja kizártnak az összezárt állatok között.
(BBC)
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.