Amíg a fél világ Paul „Pen” Farthing és az általa Afganisztánban alapított Nowzad állatmenhely lakóinak kabuli menekülésével volt elfoglalva, az amerikai Charlotte Maxwell-Jones is azért harcolt, hogy kollégáit, valamint négylábú védenceit kimenekítse az afgán fővárosból.
A Tenessee-ben született hölgy, a korábbi brit tengerészgyalogossal ellentétben, azonban nem járt sikerrel, a csapatok végleges kivonulásáig nem tudta a Kabul Small Animal Rescue nevű kisállatmentő klinika csapatát a közel 250 kutyával és macskával együtt egy távozó repülőgép fedélzetére juttatni.
Pedig a kivonulás hivatalos bejelentését követően több százezer dollárt sikerült a segítségükre siető adományozóktól összeszedniük a várható költségek fedezésére. De minden erőfeszítése ellenére, hiába foglalt helyet nyolc charterjáraton is, valamennyit törölték, elveszítve ezzel a már kifizetett foglalókat.
Charlotte Maxwell-Jones továbbra is Afganisztánban tartózkodik és most a tálibokat próbálja rábeszélni arra, hogy az amerikai hadsereg által szélnek eresztett állatokat ismét befoghassa és a klinika alkalmazottjaival, valamint családtagjaikkal együtt elszállíttathassa őket az országból.
A teljes csoport egyébként még időben érkezett a repülőtérre az elmúlt héten, ám a tálib őrök csak az amerikai nőt és a kutyákat engedték be. Az alkalmazottakat és a macskákat a kerítésen túl várakoztatták.
A klinika által megjelölt 125 emberből végül kilenc jutott át az ellenőrzésen s ők mára el is hagyták Afganisztánt. A macskákat a többi munkatárssal együtt küldték vissza a kiindulási pontra.
Az Egyesült Államok központi parancsnokságának szóvivője, Karen Roxberry szerint a küldetés nehézsége és komplikáltsága ellenére nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék a kabuli kisállatok mentését, Maxwell-Jones szerint azonban a katonaság sokszor szükségtelenül állította őket háttérbe.
„A szolgálat tagjai nagyon kedvesek voltak velünk a helyszínen, segítettek az állatok gondozásában, kivették őket a ketrecekből, megölelték őket. A magas rangú tisztek azonban azzal vádoltak, hogy feleslegesen használjuk az amúgy is csekély erőforrásokat, az embereket kell menekíteniük, s nem az állatokat. Pedig én soha nem kértem előnyöket, védenceim amúgy is a járatok rakterébe kerültek volna”
– nyilatkozta Maxwell-Jones a kialakult helyzetről.
A közösségi médiában gyorsan elterjedtek azok a fotók, amelyeken a kimenekítésre váró, beketrecezett, több mint száz kutya várakozik. A kommentárok azzal vádolják az amerikai erőket, hogy sorsukra hagyták munkakutyáikat. John Kirby, a Pentagon szóvivője azonban kedden határozottan cáfolta, hogy a hadsereg akár egyetlen ebet is maga mögött hagyott volna. Szerinte a fényképeken látható kutyák egytől egyig a kabuli kisállatmenő klinikához tartoznak.
Az amerikai nő 2018-ban, kóbor állatok mentésére, egészségügyi ellátásukra és külföldre szállításukra hozta létre kabuli kisállat-menhelyét. Legnépesebb ügyfélkörét az Afganisztánban szolgáló, és bevetéseik során a helyi kutyákkal és macskákkal összebarátkozó amerikaiak jelentették.
A repülőtéren szabadon engedett állatok sorsáról pillanatnyilag semmit sem lehet tudni. Maxwell-Jones azonban egy keddi telefoninterjúban úgy nyilatkozott, hogy igen jó esély van arra, hogy a többségük még mindig életben van. Az amerikai állatvédő most a terület irányítását átvevő tálibokkal próbál együttműködni annak érdekében, hogy befogja ezeket az állatokat, és a személyzettel együtt kiszabadítsa őket Afganisztánból.
Az alkalmazottak azonban most sem tétlenkednek, az indulásra várva is folytatják korábbi munkájukat. A lehető legtöbb, korábban az amerikai szervezetek szolgálatában álló munkakutyát próbálják felkutatni és magukkal vinni egy szabadabb és békésebb országba.
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.