A városban nem szokatlanok a különös bérlési feltételek, de az állati eredetű hozzávalók használatának megtiltása még a sokat látott New York-i bérlőket is meglepetésként érte.
John Updike amerikai novellista és költő mondta egyszer: „Egy igazi New York-i titkon azt gondolja, hogy aki máshol él, az bizonyos értelemben csak viccel.”
A világ talán leghíresebb városában lakni egyfajta státusszimbólum. Sokan hatalmas pénzeket képesek kifizetni egy apró lyukért, hogy reggelente Manhattan ikonikus felhőkarcolóinak látványa fogadja őket, és délutánonként a Central Parkban tudjanak kutyát sétáltatni, futni egy jót, vagy csak kipihenni az egész napos fáradalmakat.
A város szeretete viszont nem elegendő ahhoz, hogy egy mindenevőből vegánt varázsoljon – legalábbis arra az időre, amíg otthon tartózkodik –, ez ugyanis a feltétele annak, hogy valaki kibérelhesse a The New York Times cikkében szereplő két apartman valamelyikét. A lakások egyébként 4.500 dollárba (1,540 M forint) és 5.750 dollárba (1,967 M forint) kerülnek egy hónapra, ami a kinti árakhoz képest sem csekély.
A vegán tulajdonosnak ezenfelül van egy különleges kitétele is: a lakásokban nem lehet húst vagy halat sütni.
Andrea Kelly, a Douglas Elliman New York-i luxusingatlan-közvetítő munkatársa, akinek portfóliójába a két apartman is tartozik, elmagyarázta, hogy nem arról van szó, hogy kizárólag vegetáriánusok jöhetnek albérlőként. A tulajdonos szívesen lát mindenkit, viszont mivel ő vegán, és ugyanabban az épületben lakik, nem szeretné, ha hússzag terjengene a lépcsőházban. A házhoz szállítás is megengedett, de például a tűzhelyen csirkét sütni tilos.
Michal Arieh Lerer, a tulajdonos nem akart nyilatkozni a tiltással kapcsolatban, de egykori férje, a lakóház társtulajdonosa – aki szintén vegán – elmondta, hogy már 2007 óta nem adták ki az apartmanokat olyan húsevő albérlőknek, akik főzni is szeretettek volna otthon, szóval egyáltalán nem új keletű tiltásról van szó.
Nem a kirekesztésen van a hangsúly. Egyszerűen csak be kell illeszkedned a lakóközösségbe
– mondta Motti Lerer, az exférj.
A The New York Times utánajárt annak, legális-e ilyen alapon visszautasítani a bérleti jogot az érdeklődőktől, és azt találták, hogy valószínűleg igen. A város 14 pontot határoz meg a főbérlőknek, ami alapján nem szelektálhatnak a bérlők között. Ilyenek a biológiai nem, vallás, szexuális orientáció, kor, bevétel stb. Az étkezéssel kapcsolatban semmilyen kikötés nincs.
Pontosan ugyanennek a szabályozásnak köszönhetően lehet például kizárni a kisállattartást vagy a dohányzást is – ami itthon is bevett gyakorlat –, hiszen sem az állattartók, sem a dohányosok nem képeznek egyfajta védett demográfiai csoportot – ahogy a húsevők sem.
Lucas A. Ferrara, a New York Law School professzora azt mondta, hogy speciális esetben, mondjuk, ha a bérlő orvosi igazolást tud mutatni arról, hogy neki húst kell sütnie otthon, talán megtámadható a kikötés, de ennek hiányában valószínűleg nem érdemes küzdeni ellene.
Az eredeti hirdetés már lekerült a nextdoor.com weboldalról, de a Douglas Elliman oldalán még megtalálható (lásd a linkeket feljebb), az ottani leírásban viszont már nem szerepel a kikötés.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.