Az Európai Unió 2013-ban a mezőgazdasági támogatások 80 százalékát az állattenyésztésbe öntötte, és a helyzet azóta nem sokat változott. 2022-ben az uniós agrárszubvenciók mintegy fele továbbra is az állati eredetű élelmiszerek előállítását könnyítette meg. Szakértők szerint ez még mindig túlságosan sok.
Az Európai Unió jócskán tett azért, hogy előnyösebb helyzetbe hozza az állattenyésztőket a növénytermesztéssel foglalkozókhoz képest – mutat rá egy közelmúltban, a Nature Foodban publikált tanulmány. A kutatás szerint a vizsgált évben, 2013-ban négyszer annyi pénzt öntött az EU állattenyésztésbe, mint növénytermesztésbe.
A tanulmány készítői szerint a hiba magában az uniós mezőgazdasági támogatási rendszerben, a közös agrárpolitikában (KAP) keresendő. Ez ugyanis területarányosan fizet, tehát automatikusan azok a gazdaságok kapnak több pénzt, amelyek több területet foglalnak el. Márpedig az állattenyésztés nagyobb területen zajlik – még azzal együtt is, hogy az állatokat rendszerint nagyon zsúfolt körülmények között tartják.
Ennek alapján kijelenthető, hogy több szempontból is fenntarthatatlan a mezőgazdasági támogatások uniós elosztása. Egyrészt azért, mert az állattenyésztés ökolábnyoma sokkal nagyobb, mint a növénytermesztésé. Másrészt pedig a tanulmány szerzői szerint nem hatékony az állattenyésztés segítségével fedezni az emberek fehérjeigényét. Egységnyi fehérje előállításához hússzor nagyobb földterületre van szükség, ha marhahúsból próbáljuk fedezni, mint ha olajos magvakból. Gabonával összevetve pedig 35-szörös a marhatenyésztés hátránya ilyen tekintetben.
Ezzel a legrosszabb forgatókönyv megvalósulási esélyeit sokszorozzuk meg
– idézi Paul Behrenst, a Leideni Egyetem környezetváltozási kutatóját és a tanulmány egyik szerzőjét a The Guardian.
Hab a tortán, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások 12 százalékát olyan termékekre fordították, amelyeket végül az EU-n kívülre szállítottak, főként a közepes vagy magas jövedelmű országokba. Így történhetett meg, hogy Kína nagyobb haszonélvezője volt a vizsgált évben ezeknek az EU-s szubvencióknak, mint Hollandia. Az Egyesült Államok pedig végső soron többet profitált ezekből, mint Dánia.
Nem igazodnak az aktuális klímaigényekhez a mezőgazdasági támogatások
A tanulmányban vizsgált időszak, 2013 óta persze sok minden változott, az EU 2050-re tűzte ki a klímasemlegességi célt. Ennek az elérése még mindig erősen kérdőjelesnek tekinthető. Főleg úgy, hogy Florian Freund agrárgazdasági szakértő szerint 2022-ben az uniós mezőgazdasági támogatások mintegy fele még mindig az állati eredetű élelmiszerek előállítását könnyítette meg.
Ez a tanulmány rávilágít, hogy a legtöbb támogatás nem segíti azt az átmenetet az egészséges és fenntartható étrendek felé, amelyre pedig mielőbb szükség lenne
– mondta Freund.
A mezőgazdasági támogatások fenntarthatóbb elosztásának érdekében az EU úgy döntött, a 2023-2027-es időszakban a kifizetések negyedét olyan ökoprogramok kapják, amelyek környezetbarát gazdálkodásra ösztönzik a gazdákat. Az agrárium zöldítését szorgalmazók ezt túlságosan óvatoskodó lépésnek tartják – főleg annak fényében, hogy a gazdatüntetések miatt az EU több korábbi intézkedéstervétől is visszatáncolt.
Persze a vizes lepedőt nem lehet kizárólag az uniós döntéshozókra ráhúzni. Egy közelmúltban közzétett tanulmány rámutatott, a pénzintézetek előszeretettel hangoztatják zöld működési elveiket, az állattenyésztés finanszírozását azonban továbbra sem kategorizálja vörös vonalon túli tevékenységnek a többségük. Miközben az erdőirtástól elvileg elzárkóznak, az erdőirtással szorosan összefüggő marhatenyésztést támogatják.
A párizsi megállapodás 2015-ös aláírása óta a bankok és pénzintézmények összesen 615 milliárd dollárnyi hitelt biztosítottak állattenyésztéssel foglalkozó gazdasági szereplőknek. Ezt a 615 milliárd dollárt tehát végeredményben arra fordították, hogy felpörgessék a hús- és tejtermelést.
De a hazai agrártámogatások jelentős része is az évek óta erősen veszteséges hús- és tejipart pénzeli. Ez pedig – jelen állás szerint – a közeljövőben nem is változik. Az Agrárminisztérium ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre nem tervezik a növényi ágazatok felé terelni az állattenyésztőket.
