Nyugat-Ausztrália partjainál vesztegel egy juhokat és teheneket szállító hajó, amelyet a Vörös-tengerről rendeltek vissza a húszi fegyveresek támadásai miatt. Az állatokat azonban a hatóságok nem engedik leszállítani, ami az élőállat-export ellen tiltakozók dühét tüzeli.
A vörös-tengeri konfliktus kapcsán a leggyakrabban felmerülő aggályok között leginkább az újabb inflációs nyomást és a megnövekedett szállítási időt szokták említeni. Az a probléma már sokkal ritkábban került szóba, hogy a már eddig is sokat kritizált élőállat-szállításra milyen hatást gyakorolnak a vörös-tengeri események.
A húszi fegyveresek még tavaly októberben vonták ellenőrzésük alá a Vörös-tenger kijáratát az Indiai-óceán felé, Jemen nyugati partjainál. A 20-30 kilométer széles Bab el-Mandeb-szoroson át közlekedő teherszállító hajókra lőnek, bizonyos esetekben foglyul is ejtik őket és a rajtuk szolgáló személyzetet.
A Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó konténerhajók száma 90 százalékkal csökkent január első hetében 2023 elejéhez képest. A legtöbb logisztikai vállalat úgy döntött, a kockázatok minimalizálása érdekében inkább Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység fokát megkerülve juttatja el Európába a szállítmányát. Ez azonban mintegy 40 százalékkal hosszabb távot és jelentős többletköltséget jelent.
Amíg azonban a tárgyakat szállító hajókon „csak” a legénység élete van veszélyben, a tengeri élőállat-export esetében már nem ez a helyzet. A probléma súlyosságát mutatja egy Ausztráliából Izraelbe tartó hajó esete is. Ezen a bizonyos hajón már több mint egy hónapja rekedtek fenn juhok és tehenek – számolt be a Plant Based News.
Partra sem szállhatnak, útra sem kelhetnek
Az MV Bahijah nevű hajót január 20-án utasították ausztrál kormánytisztviselők arra, hogy az egyre súlyosabb biztonsági aggályok miatt forduljon vissza. Miután azonban befutott a nyugat-ausztráliai Perth partjaihoz, biológiai biztonsági kockázatokra hivatkozva a hatóságok nem engedték, hogy az állatokat leszállítsák.
Miután a hajó már egy hete a parton vesztegelt, a Bassem Dabbah vállalat engedélyt kért arra, hogy ismét útra kelhessenek. Ezúttal a vörös-tengeri útvonal helyett már Afrikát megkerülve szerették volna célba juttatni az állatokat. Az ausztrál Mezőgazdasági, Halászati és Erdészeti Minisztérium azonban nem adta meg a zöld jelzést. Döntésüket azzal indokolták, hogy meglátásuk szerint ebben az esetben már nem tennének eleget az élőállat-exportra vonatkozó szabályoknak, elvárásoknak.
BAHiJAH update.
Mortalities amongst cattle & sheep reported since return to WA https://t.co/J6KGJ4rUfF— Fleur Shack (@FleurFleurshack) February 4, 2024
A jármű szállítmányával január 5-én, összesen 16 ezer állattal – közöttük juhok és tehenek is vannak – kelt útra. Ez azt jelenti tehát, hogy már több mint egy hónapja vannak egy hajóra zsúfolva. A helyzetet pedig rontja, hogy Ausztráliában jelenleg kánikula tombol, a hőmérséklet bizonyos napszakokban a 40 Celsius-fokot is eléri.
Az állatok állapota az elkövetkező napokban csak egyre rosszabb lehet, miután annyi időt eltöltöttek a hajón. Sürgős lenne megoldást találni a problémára, a helyzet ugyanis egyre aggasztóbb
– nyilatkozta Suzanne Fowler, az RSPCA (A Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) Australia állatvédelmi szervezet tudományos főmunkatársa.
Hozzátette, a magas hőmérséklet és az összezártság több betegségnek is a melegágya lehet. „Ezeket pedig csak akkor fogjuk észrevenni, mikor már késő lesz” – mondta.
Ígéret már van az élőállat-export betiltására
Az ausztrál kormány tavaly ígéretet tett arra, hogy fokozatosan kivezetik az élőállat-exportot a gyakorlatból, majd teljesen be is szüntetik azt. Nem lenne egyedülálló globális szinten ez a döntés, korábban Új-Zéland és Brazília is meglépte ezt. Akad azonban ezzel kapcsolatban olyan példa is, amely alapján korai lenne még a kabinet határozatát ünnepelni.
Még Boris Johnson miniszterelnöksége idején állt elő a brit kabinet egy törvényjavaslattal, amelynek célja az Egyesült Királyság állatjóléti viszonyainak javítása volt. A Kept Animals Billként emlegetett törvénytervezet többek között tovább korlátozta volna a kölyökkutyák importját és az élő állatok hizlalási, vágóhídi célú exportját. Ennek a bevezetését azonban az aktuális – Rishi Sunak vezette, de szintén konzervatív – kormány végül elvetette.
III. Károly brit király a 2024-es törvényalkotási program ismertetésekor ismét előhozakodott az élőállat-export kérdésével. Azt ígérte, jogszabályba foglalják ennek a tilalmát. Kérdés, mit szól majd ehhez a brit parlament.
