A tengeri halászat során nem csak a halak kerülnek a vízbe kivetett csapdákba: járulékos fogásnak (bycatch) nevezik azt, amikor delfinek, bálnák, teknősök, cápák és más vízi élőlények akadnak a hálókba, és sérülnek meg vagy pusztulnak el ennek következtében.

Járulékos veszteség

Ennek a jelenségnek egy szomorú példája az a hétszáz delfinholttest, ami az utóbbi hónapokban jelent meg az Atlanti-óceán francia partjainál.

A Sea Shepherd csapata azt írja: a tudósok úgy gondolják, a delfintetemek mindössze 20%-át sodorja ki a víz, tehát valószínű, hogy a december vége óta felfedezett holttestek többszöröse, akár több ezer is lehet a kereskedelmi halászat idei delfináldozatainak száma.

A halászatban gyakori, hogy amennyiben a delfinek nem fulladnak meg a hálókban, a hajóra felkerülve a halászok késsel felvágják és visszadobják őket a vízbe.

Hogy a háló ne sérüljön meg, sokszor a delfineket úgy távolítják el belőle, hogy levágják az uszonyukat és a farkukat. A halászhálók drágák. Drágábbak, mint a delfinek élete

– magyarázta Lamya Esemlali, a Sea Shepherd France elnöke.

Sea Shepherd France

Veszélyben vannak a delfinpopulációk

A La Rochelle-i Pélagis Obszervatórium rendszeres figyelmeztető intései, illetve éves jelentései ellenére, amelyekben az intézmény tudósai közlik, a delfinhalálozás ilyen mértéke középtávon delfinpopulációk teljes kihalásához vezethetnek, a francia állam semmit nem tesz a tengeri emlősök védelme érdekében.

A delfinek a lassan szaporodó és kevés utódot nemző fajok közé tartoznak, ezért különösen veszélyeztetettek – mire látványos csökkenés észlelhető egy populációban, már túl késő cselekedni. A Sea Shepherd egyik kampánya Operation: Dolphin Bycatch néven ezért is próbál a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy ennek a kegyetlen tevékenységnek mihamarabb vége legyen.

Ez is érdekelhet ➡  Miért ne hagyd figyelmen kívül a globális túlhalászás környezeti hatásait?

Átlagosan évi hatezer delfin hal meg Franciaország nyugati partjainál a halászhajók miatt. A La Rochelle-i Pélagis Obszervatórium szerint ez a szám elérheti akár a tízezret is. Ez több, mint a dán Feröer-szigeteki és a japán Taidzsi-öbölbeli mészárlások áldozatai összesen.

Ezek a halászhajók a tengeri sügér ívási területeit veszik célba a költési időszak alatt, közben pedig sokszor a tipikusan mellettük élő delfineket is befogják. A legtöbb delfin már a hálóban meghal, a többi pedig a halászhajókon a halászok által okozott sebektől.

Ez a tevékenység tehát nem csak a tengeri sügér populációkat fenyegeti, de a járulékos fogásként csapdába esett delfinekre nézve is halálos

– írja a Sea Shepherd a delfinkampány oldalán.

Tegyél ellene

A halászhajók a francia állam tétlenségét és az köztudomás hiányát kihasználva tovább folytatják fenntarthatatlan tevékenységüket, a delfinholttesteket pedig hetente egyszer a francia hatóságok összegyűjtik, és elszállítják egy feldolgozó üzembe, ahol rendszerint kisállattáp, állati takarmány vagy haleledel lesz belőlük.

A Sea Shepherd szerint, ha te sem szeretnéd, hogy a felelőtlen és fenntarthatatlan tevékenységeket tovább folytassák a világ vizein, azzal tehetsz a legtöbbet, ha egyáltalán nem eszel tengeri halat. Amennyiben a globális változás nem történik meg, a halászat miatt 2048-ra egyáltalán nem marad hal az óceánokban és tengerekben.

Ez is érdekelhet ➡  Hat kiló műanyagot találtak a ritka bálnafaj gyomrában

 

Sok kicsi sokra megy: Támogasd a vegán tartalmak terjedését akár havi 300 forinttal. Köszönjük!
Oszd meg - 1 kattintás!
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.