A nagyipari állattenyésztő telepek melléktermékei olyan mértékben szennyezik a levegőt, hogy az megbetegítheti a környéken lakókat és dolgozókat – hívta fel a figyelmet a veszélyekre Elise Pohl dán kutató.
Állandóan jelen lévő elviselhetetlen szagra panaszkodott egy ipari sertéstelep mellett élő dán tanár a Greenpeace-nek még 2019-ben. A szomszédos telep ráadásul konstans egészségügyi problémákat is okozott neki. „Fájt a fejem, a szemeim vörösek voltak és begyulladtak. Ezek az ipari farmok tönkretették az életem” – mondta.
Mindezeket a tüneteket persze nem kizárólag Dániában lehet tapasztalni, Elise Pohl közegészségügyi kutató a közelmúltban arra figyelmeztette az iowai gazdákat, hogy az állattenyésztés nemcsak a közeli városoknak és falvaknak árt, hanem az ő saját egészségükre nézve is veszélyes.
Kiemelte, már több kutatás is foglalkozott a nagyüzemi mezőgazdasági létesítményekben dolgozó emberek egészségével. Végül pedig rendre arra a konklúzióra jutottak, hogy az ilyen üzemekben dolgozók esetében megnő
- a fejfájás,
- a hányinger,
- a légzőszervi megbetegedések és
- a bakteriális fertőzések kockázata is.
Egyes kutatások szerint azoknál, akik a állatipari nagyüzemek közelében élnek, magasabb lehet a kockázata bizonyos rákos megbetegedéseknek, az újszülöttkori halálozásnak és a tuberkulózisnak is.
A nagyipari állattenyésztő telepek áldozatai
Elise Pohl szerint az egészségügyi rizikót elsősorban az ipari állattartás melléktermékei jelentik. Nem pusztán a trágyáról van itt szó, hanem vérről, vegyi anyagokról, növényvédő szerekről, vizeletről, antibiotikumokról és ammóniáról is. „Ilyen hatalmas mennyiségben a hulladék jelentős kibocsátással jár együtt” – mondta a kutató, aki megállapításaihoz Washington, Wisconsin, Nebraska, Missouri, Illinois és Észak-Karolina farmjait tanulmányozta. Hozzátette, hogy a légszennyezés aztán érinti a környéket is, beférkőzve a belső terekbe – iskolákba, kórházakba, templomokba – is.
A World Animal Protection (WAP) állatvédelmi nonprofit szervezet idén publikált egy tanulmányt, amely szerint évente egymillió ember halálát okozhatja közvetve az antibiotikumok túlzott használata az állattenyésztésben. Számításaik szerint ez a szám 2050-re megduplázódhat.
Az Egyesült Államokban a hús- és tejtermelés évente mintegy 11 millió kilogramm antibiotikumot emészt fel, az elmúlt években pedig növekvő tendencia volt megfigyelhető ezen a téren. Sürgős intézkedésekre van szükség az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználásának szabályozásához, valamint a nagy húsfogyasztó országok étrendjében a hús visszaszorításához, hogy fenntarthatóbb élelmiszerrendszert építsünk ki, és megállítsuk a következő globális egészségügyi válságot
– nyilatkozta Annette Manusevich, a WAP mezőgazdasági kampányának vezetője.
Más kutatók is rámutattak már, milyen komoly kockázatot jelent a nagyipari állattenyésztés az emberi egészségre nézve. A közelmúltban a Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői is arra a megállapításra jutottak, hogy az Egyesült Államokban az állattenyésztés óriási rizikót hordoz magában fertőzések szempontjából. Mégpedig olyan fertőzések szempontjából, amelyek akár az emberekre is átterjedhetnek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az USA-ban nincs átfogó stratégia ezen veszélyek mérséklésére, állapították meg a szerzők. A szabályozási környezet „következetlen és tele van lyukakkal” – mondta Ann Linder, a Harvard állatjogi és állatpolitikai programjának igazgatóhelyettese. A vadon élő állatok behozatalának ellenőrzése csak szórványos. Amikor pedig éppen sort kerítenek erre, akkor is inkább a természetvédelmi előírásokra összpontosítanak, nem a betegségekre.
(VegNews)
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.