Ez egy nyílt levél azokhoz, akik szeretik a kutyákat és macskákat, illetve tulajdonképpen az összes állatot, amit cukinak tartanak, mégis fogyasztanak húst vagy más állati terméket.
Kedves Olvasó!
Megértem, hiszen én is jártam már hasonló cipőben. Életemben eddig (egy évet kivéve) mindig a családom részét képezte egy kutya vagy egy macska. A gyermekéveimet egy fekete németjuhász-labrador keverék mellett töltöttem el, akit Szőkének hívtak (ne ítélkezz, nem én neveztem el!) és halála napjáig szerettem.
Halála utáni űrt egy kóbor macskának sikerült betöltenie; folyton azzal viccelődtünk, hogy hasonlított Szőkéhez. Csíkosnak neveztük el.
Nagyon gyorsan összebarátkozott velem, az ágyamban aludt (néha az arcomon), követett mindenhová a házban és a lábfejemmel játszott, ha az a paplan alatt volt. Elválaszthatatlanok voltunk. Mostanság egy kutyával (Bella, 13 éves) és három macskával (Csíkos 14 éves, Sawyer és Sam 1 éves) élek egy háztartásban, amit büszkén nevezhetek az otthonomnak.
Egy szó, mint száz; pontosan megértem, hogy mennyire szereted a háziállataidat.
Mi van akkor, ha azt mondom, hogy ugyanígy tudnál szeretni egy haszonállatot is, mint a házi kedvenceidet, ha esélyt kapnál arra, hogy megismerd őket?
Emlékszem, hogy évekkel ezelőtt, még mielőtt vegán lettem volna, mennyire feldühítettek a más országban fotózott képek a kutyahús kereskedelemről. Ilyenkor mindig elöntött a méreg, nem értettem, hogy egyesek hogy tudnak így bánni az állatokkal…
Ekkor tudatosult bennem, hogy tulajdonképpen én is ugyanezt teszem. Az egyetlen különbség az volt, hogy én csirkék, tehenek és disznók haláláért fizettem, és nem kutyák és macskák halálért. Bár a kultúra más volt, mégis szenvedést okozott.
Összeállt már a fejedben a kép?
Láthatod, hogy valójában azok az állatok, akiket felnevelünk és megölünk a húsukért, ugyanannyira érzékeny és intelligens lények, mint azok a kutyák és macskák, akiket otthon szeretgetünk.
A csirkék ugyanúgy dorombolnak, mint a macskák, több mint 100 embert képesek egymástól megkülönböztetni és a jövőbeli döntéseiket múltbeli tapasztalatok alapján hozzák meg.
A tehenek szoros barátságban vannak fajtársaikkal, szeretnek a családjuk közelében aludni, örülnek, ha sikerül megoldaniuk egy problémát és imádják a zenét.
A disznók képesek játékokkal játszani, kiváló a memóriájuk, kifinomult a tájékozódási képességük és “énekelnek” a malacaiknak szoptatás közben.
Ennek ellenére a haszonállatok a legnagyobb kegyetlenségek áldozatai.
Legálissá tennéd, hogy a kutyák lábait hátrakössük, és elvágjuk a torkukat? Megengednéd azt, hogy a macskákat egész életükben olyan kis helyet tartsák, ahol megfordulni sem tudnak?
Engedélyeznéd, hogy kutyakölyköket és kismacskákat úgy öljenek meg, hogy arcukkal a betonpadlónak vágják őket? Egyáltalán megöletnéd bárhogyan a szeretett állatodat? Ha őt nem, más állatokat miért igen?
Gondoljunk csak bele… Ezek a kegyetlen tettek a társadalmat teljesen felháborítják, ha kutyáról és macskáról van szó, de mindenki elfordul, amikor legálisan ezt megteszik más állatfajok milliárdjaival évente.
Fájdalmas belegondolni, hogy ezeknek az állatoknak a jólétét semmilyen szövetségi törvény nem garantálja a legtöbb országban. Állatvédelmi törvényeink vannak, melyek az állatoknak csak egy kis részét védik, a többiről pedig tudomást sem vesznek. A törvény nem etikai alapon fogalmazódott meg, hanem a múltbéli szokásokat fenntartva.
Továbbá a csirkék (igen, azok az intelligens lények, akik dorombolnak, ha simogatják őket) még annak a törvénynek a hatálya alá sem esnek, amely az állatok levágásának „humánus” módjáról szól, tehát tulajdonképpen semmi nem védi őket a további bántalmazásoktól. Nem mintha a többi állatnak annyira jó lenne.
Az ember számára nem szükséges az állati eredetű táplálék ahhoz, hogy éljen, sőt a teljes értékű növényi étrend minden életkorban, minden élethelyzetben megfelelő nekünk. És nem csak állati életeket menthetsz azzal, ha vegán életmódot követsz; a környezetet is megóvhatod!
Tudod mi az egyetlen különbség a háziállataid és a haszonállatok között?
A hozzáállásod.
Ne feledd, sosem késő változtatni, azaz vegánná válni. Mi őszintén hiszünk benned!
A nyílt levél a Mercy For Animals cikke alapján készült.
Budapesten jártam egyetemre és végeztem közgazdaságtan szakon. Már akkor is visszásnak tartottam a fogyasztói társadalom túlkapásait, és elkezdtem megoldás után kutatni, így találtam rá a veganizmusra. Azért kezdtem el írni, hogy másokkal is megosszam az állat- és környezetvédelem fontosságát.