Macskák kilövése lett volna a gyerekek feladata egy új-zélandi vadászversenyen

A rendezvényt nemcsak az állatvédő szervezetek ítélték el, de számos új-zélandi lakos is visszataszítónak találta az új kategóriát. Persze voltak olyanok is, akik meglepődtek az általános megbotránkozáson, mert szerintük az elvadult macskák nagyon komoly gondot jelentenek az országban.

Új-Zéland Canterbury régiójában rendezték meg azt a vadászversenyt, amin idén a szervezők szerettek volna bevezetni egy 14 év alattiaknak szóló új kategóriát is. Ennek lényege, hogy az április közepe és június vége közötti időszakban a legtöbb elvadult macskát kilövő gyermeket díjazták volna 250 új-zélandi dollárral (~54.000 Ft).

Az éves rendszerességgel megrendezett vadászverseny önkéntes szervezői a Rotherhami Iskola számára gyűjtenek adományokat. Macskák mellett disznókra, szarvasokra és nyulakra is lehet vadászni a vidéki régióban, ahol a vadászat népszerű időtöltésnek számít.

Idén először szerették volna a szervezők a legfiatalabbakat is díjazni – ezért kerültek be az elvadult macskák az elejtésre szánt állatok közé. De végül kénytelenek voltak visszavonni a 14 éven alattiaknak szóló macskavadász kategóriát a nagy felháborodás miatt.

A Boffa Miskell tájépítész cég biovédelmi tanácsadója, Dr. Helen Blackie állítása szerint a szigeten élő elvadult macskák száma robbanásszerűen megnövekedett az utóbbi évtizedben, és a vadkamerával ellátott területeken sokszor több macskát látnak, mint oposszumot.

„Tudomásunk van róla, hogy az elvadult macskák hat madárfaj kihalásáért tehetők felelőssé, emellett legfőbb okai a denevérek, gyíkok, madarak és békák számának csökkenésének” – teszi hozzá a kutató.

Az egyes állatfajok pusztítása mellett a másik veszély, amit a macskák hordoznak, a toxoplazmózis, ami vetélést okozhat a birkáknál.

Mivel az elvadult macskák hivatalosan nem számítanak kártevőnek, ezért az irtásukra sincsenek olyan bevett módszerek, mint az oposszumok vagy a patkányok esetében.

Új-Zélandon 1,2 millió házi macska él (az ország lakossága 5,1 millió fő), és több mint kétszer ennyi elvadult macska is élhet a szigeten.

A macskák védelmében

Az új-zélandi Society for the Prevention of Cruelty to Animals (SPCA) állatvédő szervezet szerint az elvadult macskák kilövésére kiírt verseny csak növelte volna a nem végzetes sérüléseket ezeknek az állatoknak az esetében, ami hosszadalmas, szenvedéssel teli haláltusát eredményezett volna.

A szervezet elismeri, hogy a macskák nagyon komoly fenyegetést jelentenek az élővilágra, és hogy sok esetben az egyedszám ritkítása jelentheti az egyetlen megoldást, de szakszerű gyérítésük tapasztalatot és magabiztosságot igényel, amivel a 14 év alatti gyerekek közül vajmi kevesen rendelkezhetnek.

A SAFE állatvédő szervezet szóvivője, Will Appelbe szerint röhejes, hogy a szervezők kizárták volna azokat, akik mikrochippel ellátott állatot lőnek ki, az elvadult, kóbor, vagy házi macskák között ugyanis nem lehet különbséget tenni.

„Nem ez a módja a macskapopuláció kezelésének, számtalan macskát kidobnak vagy elhagynak minden évben, a macskamentők az országban fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy csökkentsék a kóbor állatok számát a közösségünkben, és vannak bizonyíthatóan működő módszerek, amelyek figyelembe veszik az állatok jólétét” – nyilatkozta Applebe.

Csak az embereket terheli a felelősség

Vitathatatlan tény, hogy a kóbor-, de még a házi macskák is sok kárt okoznak. Fontos azonban emlékeztetnünk magunkat, hogy a védett énekesmadarakat, endemikus kis testű emlősöket, veszélyeztetett hüllőket levadászó macskák nem tesznek semmi olyat, ami egy macskának ne lenne teljesen természetes.

Mint a legtöbb hasonló esetben, itt is kizárólag az embert lehet hibáztatni a kialakult helyzetért, amiért a társállatok tartására irányuló érzelmi szükségletünk közel sem áll egyenes arányban az ilyen állattartáshoz szükséges felelősségvállalással és intelligenciával.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.