Az európai mindenevők többsége egy kutatás alapján szentül hisz abban, hogy az emberi szervezetnek szüksége van a húsra, a növényi étrend ráadásul ízben utol sem érheti a hagyományosat.
Ma már egyre elfogadottabb tény, egyre több tanulmány világít rá arra, hogy a növényi étrend egészségügyi, klímavédelmi és állatjóléti szempontból is előnyösebb, mint a hagyományos húsos. Ennek ellenére az európaiak jóval több feldolgozott húsfélét és cukrot visznek be a szervezetükbe, mint amennyi az egészségügyi szervezetek szerint elfogadható lenne, az egyének ökolábnyomának jelentős része pedig általában az állati eredetű termékekre vezethető vissza.
Az egyre több tudományos érv és bizonyíték ellenére az emberek többsége még mindig ódzkodik a növényi étrendtől. Erre mutat rá egy tanulmány is, amelyet összesen 7590 fogyasztó megkérdezésével készítettek el az Európai Unió kilenc tagállamában – Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban –, valamint az Egyesült Királyságban.
A kutatás résztvevőinek egy 1-től 5-ig terjedő skálán – ahol az 5-ös jelentette a legerősebb egyetértést – kellett osztályozni, mennyire értenek egyet a felsorolt 26 állítással. Ezek az állítások olyan érvek voltak, amelyek az állati eredetű termékek fogyasztása mellett szóltak, például: „Nem akarom megváltoztatni az étkezési szokásaimat” vagy „azt gondolom, hogy az embereket úgy teremtették meg, hogy sok állati eredetű terméket kell fogyasztaniuk.”
A válaszadók mintegy
- 60 százaléka mindenevőnek,
- 30 százaléka flexitáriánusnak,
- 5 százaléka vegetáriánusnak,
- 3 százaléka peszkateriánusnak,
- 2 százaléka pedig vegánnak vallotta magát.
A német ajkúak nyitottabbak a vegánságra
Összességében kijelenthető, hogy a mindenevők gyakorlatilag mind a 26 válasszal határozottan egyetértettek. A válaszaikból kirajzolódott: leginkább azzal értettek egyet, hogy az emberi szervezetnek szüksége van a húsra, a legnagyobb aggályuk a növényi étrenddel kapcsolatban pedig az ételek íze volt. Emellett bizonyos mértékben aggasztotta őket a megfelelő tápanyagbevitel is kizárólag növényi eredetű táplálkozás mellett.
Nemek összevetésében a nők nyitottabbaknak bizonyultak a növényi eredetű étrendre, mint a férfiak. A kutatás ugyanakkor regionális különbségekre is rávilágított, hogy a német nyelvű országokban élők kevésbé értettek egyet a felvetett akadályokkal, jobban érdeklődnek a növényi alapú élelmiszerek iránt, mint a többi válaszadó. Ezzel szemben a dán, francia és lengyel megkérdezettek más országok képviselőinél határozottabban jelezték, hogy nem kívánnak változtatni az étrendjükön, a növényi alapú élelmiszereket pedig energia és íz szempontjából is alacsonyabb rendűnek tekintik a húsnál.
Kiviláglott a válaszokból az is, hogy a városokban élők és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők általában kisebbnek ítélték meg a növényi alapú táplálkozás akadályait, mint a többi válaszadó.
Érdekesség, hogy a közelmúltban, a Z generációhoz tartozó amerikai fiatalok körében végzett kutatás szerint a hagyományosan táplálkozók 51 százalékát leginkább az tartja távol attól, hogy kipróbálja a növényi alapú étrendet, hogy nem látja annak egészségügyi előnyeit.
Az európai változás előszele érezhető
A tanulmány készítői úgy látják, a növényi alapú étrend pártolói optimisták lehetnek a kutatás eredményei alapján. Rámutattak, néhány évvel ezelőtt az európaiaknak 5 százaléka vallotta magát vegetáriánusnak, és csak kevesen mutattak érdeklődést az állati eredetű termékek fogyasztásának visszaszorítása iránt. Ezzel szemben most a válaszadók összesen 40 százaléka jelezte, hogy valamilyen alternatív diétát követ.
Beismerték ugyanakkor, hogy 37 százalék azt nyilatkozta, nem szeretne változtatni az étrendjén, ami arra utal, hogy aktívabb fellépésre van szükség. Javaslataik szerint kampányokat kellene folytatni a növényi alapú étrenddel kapcsolatos ízbeli és tápanyagbeli aggályok letörésére. Ugyanakkor az állati termékek elhagyásának egészségügyi és klímaügyi előnyeit is hatékonyabban kellene a tanulmány szerint kommunikálni az átlagemberek felé.
