Az új szabályozás egy olyan időpontban született meg, amikor a közvélemény döntő többsége ellenzi a kutyák étkezési célokra történő intenzív tenyésztését és lemészárlását. A koreai lakosság nagy része nem fogyaszt kutyahúst, sőt, bizonyos értelemben véve már most törvénybe ütközik a kutyák fogyasztása, de az országban továbbra is körülbelül egymillió állat szenved ebben az iparágban.
Jeoung-ae Han, a dél-koreai Demokrata Párt tagja nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely teljesen megszüntetné a kutyahús kereskedelmét, bezáratná a kutyatenyésztő farmokat, a vágóhidakat és megtiltaná a kutyahús árusítását.
A törvényjavaslat – amelynek Special Act a neve – nemcsak az intézmények bezárását és a kereskedelem megszüntetését helyezi kilátásba, de támogatást is nyújtana a kutyatenyésztőknek anyagilag, illetve átképzési programokkal is.
A javaslat kidolgozásában hatalmas szerepe van a HSI/Koreának (Humane Society International), akik hosszú évek óta azon dolgoznak, hogy megszűnjön ez a szükségtelen ipar az országban. Models for Change programjuk a törvényben javasoltakhoz hasonlóan segítséget nyújt azoknak, akik úgy döntenek, leszámolnak a kutyatenyésztéssel. A szervezetnek ezzel a módszerrel már 18 tenyészetet sikerült bezáratnia.
Az élelmiszer-biztonsági törvény alapján a kutyahús nem is számít ételnek, tehát ez a kegyetlen iparág már most is törvénytelenül működik. Vagyis elengedhetetlenül fontos, hogy a Special Act tervezetet törvénybe iktassák, hogy megszűnjön a kutyák tenyésztése, mészárlása és a húsuk fogyasztása. A kutyahús nemcsak szükségtelen szenvedést okoz, de közegészségügyi kockázatot is hordoz a nem higiénikus körülmények miatt. Mielőbb be kell iktatnunk ezt a törvényt, hogy megszűnjön ez az ipar.
– nyilatkozta Han a törvényjavaslat kapcsán.
A koreaiak nagy része nem eszik kutyahúst
Az ország nagy része egyébként sem fogyaszt, vagy akar fogyasztani a jövőben kutyahúst, és sokan támogatják a törvényi tiltást, így a közvélemény meggyőzése nem jelenthet gondot, ráadásul sok politikus is támogatja a törvényjavaslatot.
Annak ellenére, hogy már 2021-ben felállt egy munkacsoport, aminek a feladata az ipar megszüntetésének előremozdítása lett volna, továbbra is körülbelül egymillió kutya szenved az országban a több ezer tenyésztőtelep egyikén. Ezek az állatok apró vasketrecekben, megfelelő víz és élelem, valamint gyógyszerek és állatorvosi kezelés nélkül kénytelenek létezni. A fertőzések mindennaposak, ahogy az unalom miatt bekövetkező összecsapások is.
Az sem ritka, hogy a vágásra érkező állatokon még ott van a nyakörv, vagyis nemcsak fogyasztásra tenyésztett kutyák, de kóbor háziállatok is áldozatul esnek ennek a barbár hagyománynak.
Ha elfogadják a törvényt, akkor a tenyésztésre és vágásra vonatkozó tiltások öt év múlva lépnének hatályba. Az ipartól elpártoló gazdák pedig a HSI/Korea Model for Change programjához hasonlóan minden támogatást megkapnak majd, hogy új karriert építhessenek egy másik ágazatban.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.