Egyre több kínai dönt úgy, hogy életét megosztja egy vagy több háziállattal. A rájuk költött összeg is folyamatosan nő, a haszonállatok szenvedésével szemben azonban továbbra is közönyös marad az ország lakossága.
Kínában sikkessé vált háziállatot tartani. Az ázsiai ország városaiban jelenleg mintegy 116 millió kutya és macska teszi boldogabbá gazdái mindennapjait. Elemzők szerint a fiatalok egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyereket, helyette pedig inkább háziállatról – vagy akár többről is – gondoskodnak.
A kínai háziállatipar tavaly 25 százalékkal bővült. Egyre nő a háziállatokhoz kapcsolódó kiegészítők piaca, a fiatalok pedig lelkesen vásárolják is ezeket. Úgy kényeztetik a háziállatokat, ahogyan az az előző generációk számára még elképzelhetetlen lett volna. A 25 éves Liu Fan azonban már arról mesélt a sanghaji háziállatvásáron, hogy rendszeresen viszi ki a macskáját a strandra, hogy megmutassa neki a napfelkeltét.
Egyre többen sürgetik a kormányt, hogy szigorítsák az állatkínzásért kiszabható büntetéseket. Ahogy egyre többen szólalnak fel a kutyahússal való kereskedelem beszüntetéséért is. Kutyahúst egyébként már csak a lakosság minimális része fogyaszt, de kétségtelen, hogy még nem tűnt el teljesen a kínai tányérokról ez a fajta hús.
Kínai osztályzat
Miközben azonban a háziállatok utat találtak a kínai lakosság szívéhez, a haszonállatok mindeddig nem részesültek ebben a kegyben. A kínai állattenyésztés sok esetben csak a szegényebb országok állatjóléti körülményeit tudja produkálni. A World Animal Protection (WAP) állatvédelmi szervezet számos kategóriában G osztályba sorolja a kínai állatjólétet, összességében pedig E értékelést kapott a szervezettől az ázsiai ország. A WAP A-tól G-ig osztályoz, és az A a lehető legjobb értékelés.
Ugyanebben a rendszerben
- Ausztria, az Egyesült Királyság és Dánia B-t,
- Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország C-t,
- Románia és Oroszország D-t,
- Ukrajna és Venezuela E-t,
- Vietnám és Mianmar F-et,
- Irán és Azerbajdzsán pedig G-t kapott.
A kínai elégtelen osztályzat hátterében a közvélemény-kutatások alapján az áll, hogy a többség – a legelvakultabb kutya- vagy macskarajongókkal együtt – teljesen közönyös a vágóhídi kegyetlenségekkel szemben.
Egy 2018-as felmérés keretében a megkérdezetteknek mindössze 37 százaléka gondolta úgy, hogy az élelmezési céllal tartott állatok ugyanannyi fájdalmat érezhetnek, mint az emberek. A résztvevők kevesebb mint a fele tartotta fontosnak, hogy ezekkel az állatokkal is jól bánjanak. A felmérés amerikai, brazil, indiai és orosz megfelelője során is nagyobb empátiát tapasztaltak a haszonállatok irányába, mint a kínai válaszadók esetében.
Egyes kínaiak politikai ügyet csinálnak az aktivisták állatjóléti kéréseiből. Zhao Nanyuan, a Csinghua Egyetem 2020-ban elhunyt professzora például rendre szembehelyezkedett az állatvédőkkel, „külföldi szemétnek” nevezve az állatjogi érveket. Azt állította, hogy az aktivisták „neoimperialistákkal” szövetkeznek és külföldről importálják az állatjóléti kampányt.
