Börtönbüntetést kapott a török állatvédelmi egyesület vezetője kakasviadalok szervezéséért. A helyi aktivisták az állatkínzásokra vonatkozó, 2021-ben elfogadott jogszabályok szigorítását követelik.
A török rendőrség januárban egy bejelentés alapján razziázott Isztambul tartomány Sancaktepe nevű körzetében, egy garázsnál. Állatviadalra utaló jeleket találtak: egy elkerített részt, körülötte ülőhelyekkel, tollakkal, vérnyomokkal és alkoholos üvegekkel. A bejelentés alapján éppen erre számítottak: pontosabban kakasviadalra utaló jelekre.
Ennek önmagában túl nagy hírértéke nem lenne még manapság sem, annak azonban, hogy mindezért ki a felelős, annál inkább. A garázs tulajdonosa ugyanis Ufuk Inanc, az Isztambuli Állat-, Környezet- és Természetvédelmi Egyesület vezetője.
Börtönbüntetés lett a vége
Az állatvédelmi szervezet fejeként állatjóléti törekvéseket hirdető Ufuk Inanc tagadta, hogy fű alatt kakasviadalok zajlottak volna a garázsában, azt állította, egyesületi célokra használták azt.
A szervezet elnökeként nem is engednék ilyesmit, teljesen szembemenne ez azokkal a célokkal, amelyek miatt létrejött az egyesületünk
– mondta.
Egy másik gyanúsított azt nyilatkozta, a helyszínen ketrecekben lévő kakasokat árverésre bocsátották, és még csak nem is sérültek meg.
A nyomozók azonban nem erre jutottak. Ufuk Inancot három év börtönbüntetésre ítélték, amiért helyet és lehetőséget biztosított a szerencsejátékra. Három másik gyanúsított pedig az állatvédelmi törvény megsértése miatt legfeljebb két év börtönbüntetésre számíthat.
Az is a szervezet ellen szólt, hogy egy nyugat-törökországi városban, Manisában lévő kirendeltségüknél is ugyanennek a bűncselekménynek a vádja merült fel. Abban az esetben azonban sokkal egyértelműbb volt a helyzet: 21 sérült, szakértők szerint egyértelműen harcra kiképzett kakast is találtak a nyomozók.
Vannak még hiányosságok
A török parlament 2021-ben szavazott meg egy törvényt, amely alapján állatkínzás miatt hat hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
Korábban a török törvénykezés mindössze árucikkekként utalt az állatokra, akik így nem rendelkeztek jogokkal az országban. A kóbor állatok megkínzását vagy megölését „árucikkek megkárosítása” címszóval büntethették, és csak csekély pénzbírsággal.
Ehhez képest tehát jelentős előrelépésnek tekinthető a 2021-ben bevezetett újítás. Állatjogi aktivisták azonban több alkalommal is rámutattak, hogy a jogszabály nem tekinthető hatékonynak. Arra hívták fel a török törvényhozók figyelmét, hogy a bírók rendszerint két évnél rövidebb büntetést szabnak ki. Az állatkínzók ennek köszönhetően pedig a legtöbb esetben elkerülhetik azt, hogy ténylegesen börtönbe kelljen vonulniuk.
