Irán vezetése nem részletezte, milyen fajú állatok kaptak helyet a most végrehajtott kísérletben. Az állatokkal végzett űrrepülési kísérlet célja, hogy megteremtse az emberi küldetésekhez szükséges tudományos alapot. De nem ez az első alkalom, hogy Irán állatot küldd az űrbe. A gyakorlat az USA és az egykori Szovjetunió között folyó űrversenyig vezethető vissza.
Az IRNA, az iráni állami hírügynökség idézte az ország telekommunikációs miniszterét, Isa Zarepour-t, aki elmondta, hogy 130 kilométeres magasságban Föld körüli pályára állítottak egy űrkapszulát. A féltonnás kapszula élő állatokat is hordozott, de hogy mennyit, vagy milyen fajú állatokról van szó, arról nem közöltek bővebb információkat. Az állatkísérlet célja, hogy az elkövetkezendő években embert is küldhessenek a világűrbe. A kilövést az állami TV-csatorna élőben közvetítette.
Az ország időről időre végrehajt sikeres kilövéseket, műholdfelbocsátásokat, melyeket sokan aggodalommal figyelnek. Ennek oka, hogy a használt technológia könnyedén alkalmazható nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztésére is. Irán viszont hangsúlyozza, hogy a műholdprogram kizárólag tudományos célokat és lakossági alkalmazásokat szolgál.
Az ország – más nemzetekhez hasonlóan – több állatos kilövést is elvégzett. 2010-ben egy patkányt, egy teknőst és kukacokat küldtek fel, 2011-ben egy majom volt az áldozat, de ez a kilövés nem járt sikerrel. 2013-ban viszont két majmos kilövést is végrehajtottak, de sokakban kétségek fogalmazódtak meg az első kilövés sikerességéről, hiszen a visszaérkezés után készült képeken másik majom látható, mint a fellövés előttieken.
Irán csak egy a sok közül
A leghíresebb állat, aki valaha az űrben járt, Lajka, egy hároméves keverék szuka volt. Lajka visszatérése sohasem volt szempont, eredetileg is csak az „odaútra” tervezték felküldeni. A kiképzője később bevallotta, hogy a fellövést megelőző éjszakára hazavitte a kutyát, hogy legyen még egy utolsó kellemes estéje a Földön, hiszen biztos volt, hogy az űrrepülést nem éli túl. Lajka volt az első élőlény, aki 1957-ben Föld körüli pályára állt. A szovjet propaganda híreszteléseivel ellentétben Lajka a pályára állást követő pár órán belül elpusztult túlhevülés következtében.
Az első űrbe fellőtt állatok viszont nem emlősök, hanem rovarok, egészen pontosan ecetmuslicák voltak 1947-ben. A tudósok a legyeken a sugárzás DNS-re gyakorolt hatását tesztelték. A legyek azon ritka állatok közé tartoztak, akik épségben visszatértek a Földre. A biológiai kutatásokban előszeretettel alkalmazott ecetmuslicák közül több ezer jelenleg is az ISS-en tartózkodik, ahol külön laboratóriumot rendeztek be a velük történő kutatásokra.
Az űrbe fellőtt állatok közt van továbbá béka, macska, majmok – köztük egy csimpánz – is, legutóbb pedig egy denevér utazott az űrbe egy hordozórakétán, bár a többiekkel ellentétben ő ezt nem kényszerből, hanem valószínűleg véletlenül tette.
Akit érdekel, hogy milyen állatkísérletek előzték meg az emberes űrrepüléseket, azoknak Joe Scott ismeretterjesztő videóját ajánljuk. Arra viszont mindenkit előre figyelmeztetünk – és ezt ő is megemlíti a videóban –, hogy ez nem kellemes téma. A legtöbb tesztalany vagy a tesztek során, vagy azt követően életét vesztette, és csak nagyon ritka esetben élték túl a megpróbáltatásokat.
(Time)

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.