A „húsevő férfiak” jelensége annál elterjedtebb, minél fejlettebb országban járunk, ez derül ki egy új tanulmányból. Korábbi kutatások is arra utalnak, hogy a fejlettség és a nemek közötti egyenlőség szintjével együtt nő a férfiak és nők húsfogyasztása közti különbség is. Az általános tendencia továbbra is az, hogy a nők nyitottabbak a húsmentességre.
A Veganuár apropóján gyűjtöttem egy cikkhez olyan nyilatkozókat, akik a kezdeményezés keretében váltottak növényi alapú étrendre. A kutatómunka és az előzetes egyeztetések közepette aztán váratlan problémába ütköztem. Eredetileg úgy terveztem, hogy nemek szempontjából tartom az arányokat a cikkben: ugyanannyi női és férfi megszólalót szerettem volna szerepeltetni.
Időközben azonban kiderült, a nemek közötti egyenlőség megvalósítására a Veganuár-sikersztrorikról szóló anyagon belül nincs túl sok esély. Végül öt nő és egy férfi mesélte el a történetét, ennek pedig a legkevésbé sem az volt az oka, hogy a férfiak zárkózottabbak lettek volna. A probléma gyökere sokkal inkább az volt, hogy úgy tűnt, a vegán kihívást többségében nők fogadták el.
Egy friss tanulmány szerint ez nem véletlen. A Nature tudományos lapban publikáló tudósok szerint minden eddiginél magabiztosabban kijelenthető, hogy a nem és a húsfogyasztási preferenciák között van összefüggés. A „húsevő férfiak” toposza még mindig örökzöld, a húsfogyasztást továbbra is hajlamosak a maszkulinitás egyik kulcseleméként kezelni a férfiak. Azt is megállapították, hogy ez minden kultúrában megfigyelhető, ám a fejlettebb országokban hangsúlyosabb – számolt be az Associated Press.
Így hangosodik a húsevő férfiak kliséje
A kutatók azt alapvetésnek kezelték, hogy egyes országokban a férfiak több húst esznek, mint a nők. Ahogy azzal is tisztában voltak, hogy a magasabb jövedelmű országok lakossága összességében több húst fogyaszt. Most azonban összekapcsolták a kettőt, és arra jutottak, hogy amikor a férfiak és a nők társadalmi és pénzügyi szabadsággal rendelkeznek étrendjük összeállításához, a férfiak általában a több, a nők pedig rendre a kevesebb hús mellett döntenek.
Négy kontinens 23 országában több mint 28 ezer embert kérdeztek a felmérés keretében arról, napi szinten hányféle élelmiszert fogyasztanak. Az így kapott eredményeket aztán összefésülték:
- az Egyesült Nemzetek Szervezetének az egészséget, az oktatást és az életszínvonalat mérő Human Development Indexét az országok fejlettségének rangsorolásához, valamint
- a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) Global Gender Gap Indexét, amely a nemek közötti egyenlőséget vizsgálja.
A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a húsfogyasztás terén a nemek közötti különbségek nagyobbak voltak a magasabb fejlettségi és nemek közötti egyenlőségi pontszámmal rendelkező országokban. Ebből a sormintából mindössze három ország lógott ki: Kína, India és Indonézia.
A „csak azért is” pszichológiája
„A férfiak kemény diók” – fogalmazott Christopher Hopwood, a Zürichi Egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, jelentős klímaügyi hatása lenne annak, ha a férfiakat is nagyobb számban rá lehetne venni arra, hogy vegyenek vissza a húsfogyasztásból. Ezért fontos lenne megtalálni a módját annak, hogy lebontsák a „húsevő férfiak” mítoszát.
Szintén a húsfogyasztást és az azt befolyásoló társadalmi tényezőket tanulmányozza Carolyn Semmler, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem pszichológiaprofesszora is. Elmondta, korábban vizsgálta a húsevéssel kapcsolatban gyakran felmerülő kognitív disszonanciát is. Ez a kifejezés azt a jelenséget takarja, amikor olyan információhoz jutunk, ami rávilágít viselkedésünk vagy gondolkodásunk következetlenségeire, és ez rossz érzést kelt bennünk, amire különböző módokon reagálhatunk.
Amikor ezt kutatva nőket és férfiakat szembesített kutatói csapatával együtt az állattenyésztésben jellemző nyomorúságos körülményekkel, előbbiek nyitottabbnak mutatkoztak arra, hogy csökkentsék húsfogyasztásukat. A férfiak azonban sok esetben éppen ellenkezően reagáltak.
Egy résztvevő azt mondta, »tudom, hogy arra akartok rávenni, hogy kevesebb húst egyek, ezért egyenesen többet is fogok«
– mesélte.
A Nature-ben megjelent tanulmány több lehetséges magyarázatot is felvet arra, hogy az ország fejlettségének növekedésével párhuzamosan miért növekedhet az ott élő férfiakban is a hús iránti igény. A kutatók rámutattak, hogy ennek társadalmi és gazdasági okai is lehetnek. A fejlettebb országokban a húsfogyasztás sokszor a férfiasság egyik kötelező eleme, a húsevést az egyes kulturális normák rendre pozitív tulajdonságokkal társítják.
Korábbi kutatások is arra a konklúzióra jutottak, hogy nagyobbak a nemek közötti különbségek bizonyos pszichológiai változók – például a személyiségjegyek, az érdeklődés és az önbecsülés – terén azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség. Miért is lenne akkor ez másképp a húsfogyasztással kapcsolatban?
