Egy új dokumentumfilm, a „Why on Earth” egyik kulcsfigurája lesz a 92 éves Clint Eastwood, aki a filmben többek között a növényi étrend etikai és klímavédelmi előnyeiről beszél.
Bár a színész évtizedek óta jelen van Hollywood reflektorfényében, a legújabb projektje, a Why on Earth című dokumentumfilm talán az egyik legfontosabb szerepe lesz karrierje során. Az állatjogi aktivista és filmrendező Katie Cleary által készített dokumentumfilmet öt országban forgatták, és azokra a problémákra mutat rá, amelyekkel az emberiség jelenleg súlyos károkat okoz az állatvilágnak, ezzel pedig saját magunknak is.
A filmben szó lesz többek között a pálmaolaj-termelés miatti erdőirtásról, az orvvadászatról, a cápauszony-leválasztásról és az állattenyésztés etikai és ökológiai aggályairól.
Bár Clint Eastwood leginkább a western témájú filmekben játszott szerepeiről ismert, a Why on Earth-ön keresztül most egy alig ismert oldalát is megmutatja a díjnyertes színész. Cleary – aki a Peace 4 Animals állatvédő szervezet alapítója – először a lánya, Alison Eastwood révén került kapcsolatba Clint Eastwooddal, aki társalapítója az Eastwood Ranch Alapítványnak, amely egy dél-kaliforniai állatmentő menhely.
A Why on Earth-ben Cleary lehetőséget adott Clint Eastwoodnak, hogy beszéljen az állatok iránti szeretetéről, és betekintést nyújtson abba, hogyan lehet megmenteni rengeteg állatfajt a kihalástól vagy a rendszerszintű, legalizált állatkínzástól. Cleary szerint Eastwood valóban állatbarát, és erről csak kevés helyen beszélt az élete során.
Eastwood mellett más állatvédő sztárok is feltűnnek a filmben, mint például az NBA-legenda, John Salley, vagy épp Damien Mander, aki ex-mesterlövészből vált állatmentővé, és manapság már „orvvadászokra vadászik”. Rajtuk kívül a film olyan csoportokat és szervezeteket is megmutat, akik aktívan dolgoznak a pálmaolaj-termelők által kiszorított orángutánok megmentésén vagy az állattenyésztésben történő állatkínzások leleplezésén.
A film augusztus 16-án debütált az Egyesült Államokban és Kanadában, és több platformon is megtekinthető, többek között a Google Play, az Amazon, az iTunes, a Vudu, a Vimeo és a Hoopla kínálatában. A Why on Earth című filmet megelőzően Cleary a Give Me Shelter című dokumentumfilmért felelt, ami szintén az állatok megóvásával foglalkozott, és nagy sikerét az is növelte, hogy 2015-ben a Netflixen debütált, elérve ezzel nézők millióit világszerte.
Növényi étrenddel a klímaváltozás ellen
A Why on Earth számos problémát jár körbe, amik a bolygó rohamos pusztulását, a biodiverzitás csökkenését, a víz- és talajszennyezést, valamint erdő- és fajirtásokat eredményez. Az egyik elsődleges forrásként az állattenyésztést nevezik meg, amit valóban egyre több független tanulmány támaszt alá.
A Science tudományos folyóiratban 2018-ban közölt átfogó kutatás 119 ország 40.000 farmját vizsgálta, 40 különböző ételfajtát figyelembe véve, melyek az összes elfogyasztott táplálék 90%-át alkották.
Az ételeknek a teljes, bolygóra gyakorolt hatását nézték, a termőföldtől a tányérunkig, a földhasználatot, a klíma befolyásolását, az ivóvíz-felhasználást, valamint a víz- és légszennyezést.
A kutatás kimutatta, hogy hús és tejtermékek fogyasztása nélkül a Föld termelésre használt területét 75%-kal tudnánk csökkenteni, és a Föld teljes lakossága el lenne látva élelemmel. Ha állattenyésztésre pazaroljuk el a természetet, akkor a vadon élő állatok és növények drasztikus kipusztulását kockáztatjuk.
Az új elemzés kimutatta, hogy a hús és a tejtermékek a bevitt kalóriánk mindössze 18%-át szolgáltatják, a fehérjebevitelünk 37%-át, miközben elhasználja a termőterületek 83%-át, és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 60 százalékáért felelős. Egy másik vizsgálat azt igazolja, hogy a Föld emlőseinek 86%-át a tenyésztett állatok és az emberek alkotják.
Ám ha a marhahúst olyan növényi fehérjékkel vetjük össze, mint például a borsó, akkor a borsónál még a leghatékonyabban nevelt marhához képest is hatodannyi lesz a káros gázkibocsátás és 36%-kal kevesebb a felhasznált földterület.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a változás nem lesz könnyű. Egyik iparág sem igényelne olyan mértékű változást, mint a mezőgazdaság. Szükséges lenne az egészséges és fenntartható élelmiszerek támogatását növelni és a hús és tejtermékek adóját emelni.
Meglepő összefüggés derült ki a haltenyésztés környezetkárosító hatásáról is, holott ezt a legtöbben eddig egy környezetbarát tevékenységnek gondolták. A halak által kibocsátott salakanyagok és az el nem fogyasztott ételmaradékok összegyűlnek a tavak fenekén, ahol alig van oxigén, és így kiváló táptalaj keletkezik a metánnak, mely potenciálisan üvegházhatású gáz.
A kutatás arra is rámutat, hogy a legeltetett marhák is jelentős környezetkárosítást jelentenek, jóval nagyobbat, mint a növényi alapú ételek előállítása.
A mezőgazdaság az a szektor, mely a legkiterjedtebb környezeti problémákat okozza. Valójában az állati eredetű termékek a felelősek a legtöbb bajért. Ha elhagynánk ezek fogyasztását, azzal sokkal többet tennénk a környezetünkért, mintha csak megpróbálnánk fenntarthatóbb módon húst és tejterméket előállítani
– mondta Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem szakembere, aki a többéves tanulmány elvégzése után maga is életmódot váltott, látva a saját tanulmánya megdöbbentő eredményeit.
