Egy új felmérés szerint a húsevők többsége tisztában van vele, hogy házi kedvenceik és a tányérukon felszolgált állatok érzelmileg ugyanúgy működnek, mégis úgy döntenek, hogy az egyiket családtagként, a másikat pusztán táplálékként kezelik.

A The Vegan Society újabb érdekes kutatási eredményt közölt legújabb, Be AnimalKind érzékenyítő kampányának keretein belül a kedvesség világnapja (nov. 13.) alkalmából. A kétezer résztvevő bevonásával készült kérdőív nem vegán válaszadóinak 48%-a egyetértett, 42%-a pedig részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a haszonállatok a háziállatainkhoz hasonlóan képesek megélni az érzelmeket. Vagyis 90%-uk elismerte, hogy örömöt, boldogságot, vagy éppenséggel félelmet és bánatot nemcsak az ölünkben doromboló, vagy farkát csóváló kedvencünk képes érezni, hanem azok az állatok is, akikre ételként, ruhaként, eszközként tekintünk.

„Teljesen egyértelmű, hogy mennyi hasonlóság van a haszonállatok és a macskák, kutyák között, vagy akár közöttünk is. Több mint 30 évet töltöttem szakmai pályafutásom alatt klinikai pszichológusként, és ezalatt láthattam az elhanyagoltság, a bántalmazás és trauma hatását az embereken. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy az állatok képesek érzelmekre, megélik a fájdalmat, a szorongást, a gyászt. Emellett lehetnek boldogok, kötődhetnek más állatokhoz és lehetnek elégedettek is” – nyilatkozta Dr. Maureen Tomney egykori klinikai pszichológus, aki most egy állatmenhelyen önkénteskedik.

Tudjuk, hogy szenvedést okozunk, mégis csináljuk

A The Vegan Society megjegyzi, hogy az eredmények sokakban a kognitív disszonanciaként emlegetett állapotot idézhetik elő, vagyis nagyon röviden és tömören összefoglalva azt az állapotot, amikor az értékeink és a viselkedésünk között összeférhetetlenség mutatkozik. Ilyenkor ezt a disszonanciát, amely könnyen idéz elő szorongásos állapotot, igyekszünk minél előbb feloldani. Ezzel szinkronban van a szervezet legutóbbi kutatási eredménye is, amely azt mutatja, a legtöbben bűntudatot éreznek húsevés közben.

Egy 2016-ban, a Personality and Psychology Review-ban megjelent publikációjukban Brock Bastian és Steve Loughnan kutatók azt írják, hogy a húsevés nagyon mélyen gyökerező morális alapvetésekkel kerülhet konfliktusba az egyénnél, ezért sokan megpróbálják valamivel megindokolni a húsevésüket.

Erre az egyik megoldás, hogy a haszonállatokat érzelmileg alacsonyabb rendűként aposztrofáljuk, akik sem örülni, sem félni, sem szenvedni nem képesek általunk értelmezhető módon, vagy egyszerűen csak azt mondjuk, hogy mivel mindenki más is ezt csinálja, ezért nincs baj azzal, hogy húst eszünk.

A közvéleménykutatás eredménye egyértelműen rávilágít, hogy míg a legtöbben továbbra is fogyasztanak állatokat, szinte mindenki elismeri, hogy ennek a döntésnek a következtében a tányérunkon lévő állatokat olyan negatív érzelmek megtapasztalására kárhoztatjuk, amiről tudjuk, hogy hozzánk hasonló módon képesek megélni őket.

„A kedvesség világnapja alkalmából arra kérünk mindenkit, hogy terjessze ki a kutyák, macskák és más háziállatok iránt érzett szeretetét a többi állatra is. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, amit eddig is tudtunk, hogy sokan vívódnak az állatkínzással szemben érzett természetes reakciójuk és az étkezési szokásaik miatt. Rengetegen szeretjük az állatokat, akikkel otthonunkat is megosztjuk. A kampány arról szól, hogy ezt a szeretetet azok irányába is gyakoroljuk, akikre ételként vagy ruhaként tekintünk” – mondta Elena Orde, a The Vegan Society kampányfőnöke.