Eddig szinte megkérdőjelezhetetlennek tűnt az állítás: az embert a tudata különbözteti meg a hozzá hasonló lényektől. Eszerint egyedül mi vagyunk tudatában önmagunk és a minket körülvevő világ létezésének; az állatok tapasztalatait csupán ösztöneik irányítják. Most több száz tudós állítja új kutatások alapján: ez nincs így, az állatok is tudatos lények.
A természetről szóló igazság alapvető részeként él a feltételezés, hogy az ember az egyetlen lény, akinek létezését, gondolkodását, a világgal való tapasztalását nem csak az ösztönei irányítják.
Most több száz tudós állítja, a legújabb kutatások ezt a felfogást nem támasztják alá: az állatok igenis tudatos lények. Méghozzá nem csak az emberhez hasonló főemlősöknek, sőt, nem csak az emlősöknek tulajdonítják a tudat birtoklásának lehetőségét. Kiterjesztik elméletüket a halakra, rovarokra, puhatestűekre és pókfélékre is.
Korábban is készültek már kutatások, amik felhívták a figyelmet egyes állatok tudatosságának lehetőségére. A polipokról például kiderült, hogy nemcsak rendkívüli intelligenciával és erős problémamegoldó készséggel rendelkeznek, de valószínűleg éreznek mind fizikai, mind érzelmi fájdalmat is. Hasonló következtetésre jutottak egyes kutatások tehenekkel, kutyákkal, egerekkel és elefántokkal kapcsolatban is.
„A legtöbb kutatást jelenleg embereken és majmokon végzik. Ezzel a saját dolgunkat nehezítjük meg, ugyanis ezekből nem tudunk meg semmit az alapszintű tudatosságról” – mondta Kristin Andrews, a York-i Egyetem állatok elméjével foglalkozó professzora.
Andrews több kutatótársával együtt úgy gondolja, az embereken és majmokon végzett kutatásokból csak a magasabb szintű tudatosságról tudhatunk meg bármit. Magas tudatossági szintre utal például a kommunikációra való képesség és az összetett érzések megélése.
Ezzel szemben például a puhatestűek vagy a rákok inkább alapszintű tudatossággal rendelkeznek. Ennek létezését a kutatók szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk azáltal, hogy ebbe az irányba nem vizsgálódunk.
Nyilatkozat a tudatos állatokról
Április vége óta egyre több tudós írja alá azt az nyilatkozatot, ami az állatok tudatosságának tényszerűségét nyilvánítja ki.
Mely állatok képesek a tudatos tapasztalatszerzésre? Bár még mindig sok a bizonytalanság, néhány ponton már széles körű egyetértés alakult ki.
Először is: erős tudományos támogatást nyert a tudatos tapasztalás más emlősöknek és madaraknak való tulajdonítása.
Másodszor: az empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy az összes gerinces (beleértve a hüllőket, kétéltűeket és halakat) és sok gerinctelen állat (beleértve legalább a fejlábú puhatestűeket, a tízlábú rákféléket és a rovarokat) reális eséllyel rendelkezik a tudatos tapasztalás képességével.
Harmadszor: ha van rá esély, hogy egy állat rendelkezik a tudatos tapasztalás képességével, akkor az ezzel az állattal kapcsolatos döntéshozásban felelőtlen dolog ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyni. Figyelembe kell vennünk az állatjóléti kockázatokat, és a bizonyítékok fényében kell választ adnunk ezekre a kockázatokra
– írják a kutatók rövid, mindössze négy bekezdésből álló nyilatkozatukban. Természetesen vannak a leírtakkal egyet nem értő tudósok is, akik szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az állatokat az ösztöneiken túl bármi más vezérelné.
Jonathan Birch filozófus szerint azonban ez az állásfoglalás ráveheti a tudóstársadalmat arra, hogy ne vessék el az állatok tudatosságának lehetőségét anélkül, hogy a témát alaposan megvizsgálnák.
Amit a nyilatkozat mondani próbál, az az, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy reális lehetőségként merüljön fel a tudatos tapasztalás olyan fajokban is, akik az embertől igen messze állnak
– mondta Birch.
Az állatok tudatos tapasztalásáról szóló nyilatkozatot eddig 286 kutató írta alá.
