A kutyatámadások és a közúti balesetek miatt javasolja a török kormány, hogy végső esetben eutanáziával csökkentsék a kóbor kutyák számát. Az állatvédők szerint érdemes lenne egy lépést hátrálni, és először csak egy szigorúbb ivartalanítási programmal a gyökerénél kezelni a problémát.
Több ezren tüntettek júniusban Isztambulban a török kormány kóbor kutyákkal kapcsolatos tervei ellen. A kabinet azzal oldaná meg a túlszaporodott kóbor kutyák jelentette problémát, hogy elaltatja őket – számolt be a Vegan FTA.
A törvényjavaslat szigorítaná az utcán kóborló ebek befogására és ivartalanítására vonatkozó szabályokat. Az új előírások szerint azokat a kutyákat, akiket 30 napon belül nem fogad örökbe senki, el kellene altatni.
Tavaly július végén Vlagyimir Putyin orosz elnök is aláírt egy hasonló törvényt, ami nagy felháborodást keltett az állatvédő aktivisták körében. Az újítás értelmében az orosz régiók immár saját hatáskörükben dönthetnek arról, milyen stratégiát alkalmaznak a kóbor állatok számának kordában tartására. Akár az altatás eszköze is rendelkezésükre áll.
Oroszországban mintegy 4,1 millió kutyának és macskának nincs gazdája egy 2021-es tanulmány szerint, amelyet a Mars Petcare nemzetközi állatorvosi egészségügyi szolgáltató készített. Ezeknek egyébként túlnyomó része macska volt. A felmérés időpontjában 3,2 millió kóbor macska és 735 ezer kóbor kutya volt az országban, a menhelyeken pedig 144 ezer háziállat élt.
Túlságosan friss adat a törökországi helyzettel kapcsolatban sem került nyilvánosságra. Annyit lehet tudni, hogy egy 2022-es közleményében a mezőgazdasági és erdészeti minisztérium mintegy 10 millióra becsülte az országban élő kóbor kutyák számát. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy nagyjából minden nyolcadik törökországi lakosra jut egy kóbor kutya. A tisztségviselők azonban manapság már rendre három-négymillió kóbor kutyáról beszélnek.
A balesetekre hivatkozva lépne a kóbor kutyák ügyében az országvezetés
Recep Tayyip Erdoğan török elnök hangsúlyozta:
mindannyian azt szeretnénk, ha az összes állat menhelyre kerülne, majd örökbe is fogadnák őket. Ha ezt sikerül elérni, úgy gondoljuk, nem lesz szükség a következő lépésre.
Hozzátette ugyanakkor, ha szigorú is a törvényjavaslat, a problémára igenis határozott választ kell adni. Ezt mutatja egy decemberi eset is: egy tízéves gyerek súlyosan megsérült, amikor kóbor kutyák támadtak rá Ankarában. A kisfiú három hónapot töltött kórházban, és az édesapja szerint júliusban ismét meg kell műteni.
A kabinet más jellegű balesetekkel is indokolta az előterjesztett módosítást. Szerintük a kóbor kutyákra vezethető vissza az elmúlt öt évben több mint 3500 közúti incidens is.
Az állatvédők más utat szorgalmaznak
Az állami média szerint egy kormányzati felmérés alapján a válaszadók 83,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kóbor kutyák problémát jelentenek az országban. A Metropoll közvélemény-kutató vállalat azonban a kérdést pontosítva arra jutott, hogy a nyilatkozóknak mindössze 2,7 százaléka támogatja az eutanáziát.
Az állatvédők felidéztek egy több mint százéves kísérletet arra, hogy kezelték akkor ugyanezt a problémát. 1910-ben 80 ezer kóbor kutyát száműztek egy Isztambul melletti szigetre, ahol az állatok étlen-szomjan, egymás torkának esve haltak meg.
Az Állatjogi Szövetség (HAYTAP) elnöke, Ahmet Kemal Senpolat szerint ezúttal is humánusabb megoldásra lenne szükség. Leszögezte, az elmúlt években átlagosan 260 ezer kutyát ivartalanítottak az országban évente, ez pedig egyértelműen nem elegendő ahhoz, hogy átütő hatást produkáljanak. A szervezet vezetője szerint kezdetnek elegendő lenne ezen az átlagon javítani.
