Nem sokkal szabadon engedése előtt elpusztult Lolita, a második leghosszabb ideje fogságban élő gyilkos bálna. Az ember, aki vele együtt több száz bálnát rabolt el családjától, a tengeri emlős halála után úgy nyilatkozott, nem bánja a tettét, hiszen nem ismerte az állatot.
Számos állatbarát számára volt szomorú az augusztus 18-i, pénteki nap. Ezen a napon pusztult el Tokitae (színpadi nevén: Lolita), aki több mint 50 éven keresztül volt a Miami Seaquarium rabja, miután testvéreivel és több tucat társával együtt elfogták. A testvérei közül mindegyik elpusztult a befogásukat követő egy éven belül, egyedül Lolita maradt életben, hogy aztán egész életét a világ egyik legkisebb és legingerszegényebb betonakváriumában töltse.
A The Seattle Times a haláleset okán megkereste azt az embert, aki Lolita – és vele együtt több száz másik gyilkos bálna – befogásáért tehető felelőssé, hogy megkérdezzék, érez-e megbánást a történet kapcsán. Ted Griffin bálnavadász nem mutatott különösebb bűntudatot. Elmondta, hogy élénken él emlékezetében a nap, amikor többek között Lolitát is befogta.
Nem bánok semmit a tevékenységemmel kapcsolatban. Sajnálom a bálnákat, akik a befogás alatt elpusztultak, és hogy ma már nem élnek
– fogta rövidre Ted.
Sok éven keresztül ejtett fogságba bálnákat
Ted Griffin 1965-ben fogta be Namut, a világ első bemutatókra használt gyilkos bálnáját, akit a saját akváriumában mutatott be a nagyközönségnek. Ő volt az első, aki nyilvánosan együtt úszott egy gyilkos bálnával. Namu rövidesen elpusztult a nem megfelelő vízkezelés miatt. Ted ezt követően sok éven keresztül foglalkozott azzal, hogy kardszárnyú delfineket fogott be megrendelésre. Az 1970-es nagy befogási esemény alkalmával is legalább 6-8 megrendelése volt. Ted 1972-ben hagyott fel tevékenységével a közmegvetés fokozódása miatt.
„Nem mondom, hogy együttműködő volt. De nem harcolt úgy, mint ahogy néhányan szoktak, olyan ügyesen, hogy akármit is csinálunk, mindig kifognak rajtunk” – emlékezett vissza Ted Lolitára, az akkor még csak 3 méter körüli kardszárnyú delfinre.
Akkoriban szinte semmilyen módon nem szabályozták a gyilkos bálnák befogását és ezt Ted nagyszerűen ki is használta. Bár elmondása szerint az egész inkább meg nem értett szeretet a részéről, ugyanis ő csak közel akart lenni az állatokhoz, egy bálnával viszont csak úgy tudott folyamatosan kapcsolatot tartani, ha bezárja.
„A bálnák esetében nem tudom fenntartani a kapcsolatot, csak ha rácsok mögé zárom őket. Ezt nem rossz értelemben mondom. Tudom, hogy a világ így tekint rá, de én máshogy látom” – mondja.
Lolita majdnem kiszabadult
Az 53 évet fogságban töltő Lolita története azért is különösen tragikus, mert már elindultak a munkálatok, hogy visszajuttassák természetes élőhelyére, ahol 93 éves anyjával – aki egyes feltételezések szerint még mindig vezeti a rajt – úszhatott volna újra együtt fél évszázad után. A legrégebb óta fogságban élő bálna jelenleg Corky, ő 54 éve raboskodik akváriumában.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.