A spanyolországi Medinaceli községben minden év novemberében megrendezik a Toro Jubilo fesztivált. A bikavíváshoz és bikafuttatáshoz hasonlóan ennek a spanyol hagyománynak is szerves része az állati szenvedés. Az esemény alkalmával egy védtelen bika szarvaira szurokkal átitatott masszát helyeznek, amit aztán meggyújtanak. A hagyomány elvileg a keltibérek Karthágó ellen aratott győzelmét ünnepli, más források viszont pogány vallási eredetet tulajdonítanak neki.
A PETA felháborodásának adott hangot és aláírásgyűjtésbe kezdett, miután megrázó felvételeket kaptak az idei Toro Jubilo (máshol Toro de Jubilo, Toro Júbilo) fesztiválról. Ez az évente novemberben, Medinaceli pár száz lakosú községében megrendezett hagyomány még a sokat látott állatvédőket is megdöbbentheti. Az állatvédő szervezet minden támogatóját arra kéri, küldjenek levelet a spanyol hatóságoknak, hogy végre betiltsák ezt a barbár hagyományt. Erre a linkre kattintva, a megfelelő szövegládákat értelemszerűen kitöltve automatikusan elküldhetjük az e-mailt.
Égő kártránylabdákat rakni egy élő állatra barbár dolog, és beszennyezi Spanyolország hírnevét a nemzetközi közösségben. A PETA felszólítja a spanyol hatóságokat, hogy vessenek véget ennek a kegyetlen bikaégető fesztiválnak, és helyettesítsék egy olyannal, ami békén hagyja az állatokat
– mondta Mimi Bekhechi, a PETA UK és Europe alelnöke.
A Toro Jubilo az állatkínzás ünneplése
Spanyolország számos megkérdőjelezhető tradícióval rendelkezik, amiket az állatvédők régóta igyekeznek betiltani – több-kevesebb sikerrel –, de a Toro Jubilo sokak számára újdonságként hathat. Ezt az eseményt egy alig 700 fős spanyol községben, Medinaceliben rendezik minden év novemberében.
A fő látványosság a város közepén ideiglenesen felállított arénában zajló esemény. Ennek keretében egy póznához kikötözött bikát erőszakkal lefognak, amíg a szarvaira erősítenek egy szerkezetet. Erre éghető anyaggal (kátránnyal, szurokkal, terpentinnel) bevont labdacsok kerülnek. Ezután meggyújtják a labdákat, majd elengedik az állatot. A tömegtől, zajtól, valamint a fején lévő két hatalmas égő gömbtől megrémült állat agonizálását a tömeg éljenzése kíséri, míg végül a tűz el nem alszik. Az eseményt tűzijáték zárja, ami tovább stresszeli a megrémült bikát. A két hatalmas tűzgömb – fizikailag és mentálisan is – elég megterhelő az állatnak, de az arénában rohangáló, a bikát ingerlő, a farkát folyamatosan ráncigáló férfiak csak rásegítenek a szenvedésre.
A legtöbb, bikákat használó tradícióval ellentétben – ahol a részt vevő állatokat kötelező jelleggel le kell ölni az eseményt követően – a Toro Jubilonál nem ölik meg az állatot. Az itt szereplő bikák elvileg úgy hagyhatják el az arénát, hogy nem vár rájuk biztos halál. Az átélt trauma és sérülések miatt viszont itt sem garantált a bika túlélése.
Emlékezzünk rá, hogy tavaly a bika elpusztult az esemény brutális jellege miatt, ami jól mutatja, mennyire nem tartják fontosnak a szervezők az állatok biztonságát. De nem kell a legrosszabbnak megtörténnie, hogy ezek a képek elborzasszanak bárkit, a hagyomány megléte önmagában nagyon szomorú az állatra nézve
– mondja Aïda Gascón, az AnimaNaturalis igazgatója.
Az egyetlen részlet, ami valamilyen mértékben az állat biztonságát szolgálja, hogy sárral kenik be a testét. Így kevésbé égeti meg magát, miközben reménytelenül próbál szabadulni a szarvára helyezett égő labdáktól.
(PETA)
