ÁllatokVáltozó világ

Először a történelem során: vádlottak padján a nagyüzemi állattenyésztés

Jo-Anne McArthur / We Animals Media

Példátlan perre van kilátás az Egyesült Királyságban. A Scrap Factory Farming képviseletében, Michael Mansfield emberi jogi ügyvéd egyenesen a brit kormányt támadja. A vádpontok pedig a következők: szenvedés okozása, éghajlati káosz gerjesztése, a Föld megkárosítása, antibiotikum-rezisztencia, járványok és betegségek előidézése.

A világ első, nagyüzemi állattartás ellen indítandó jogi csatájának premierjét egy levél jelenti, amelyet George Eustice környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi államtitkárnak címeztek. Ebben annak tisztázását kérik, hogy a brit kormány kellő erővel lép-e fel az intenzív módszerekkel előállított állati termékek értékesítése ellen, illetve tervezi-e ezek betiltását.

A beszédes elnevezésű Scrap Factory Farming – az ipari gazdálkodás selejtjeként fordítható –, a Humane Being nonprofit szervezetet alapító Jane Tredgett, valamint a Green Party állatjogi politikai csoporttag David Finney és az állatjogi, valamint környezetvédelmi aktivista, Peta Smith közös szellemi gyermeke, akiknek Clare Druce és könyve, a Chickens’Lib adta az ötletet.

Az állatokkal szembeni kegyetlenségeket megelőző királyi társaság (RSPCA) korábbi megbízottja, Jean Tredgett azért hozta létre a Humane Being-et, hogy az állatok, az emberek és a bolygónk támogatása révén ösztönözze az erőszakmentes életmódot. Szerinte ugyanis valamennyi, az emberiséget sújtó nehézségek, mint a klímaválság, az ökológiai válságok, valamint a fajok kihalása összefüggésben van az állatok kihasználásával.

A tervezett jogi procedúra főszereplője pedig az a Michael Mansfield, aki olyan ügyekben szerzett nevet magának, mint például a Hillsborough-tragédia és a Grenfell Tower-i tűzeset, ami után egyszerűen csak az emberi jogokért küzdők királyának nevezték el.

Az Egyesült Királyság legnagyobb állatvédő szervezete (RSPCA) korábbi igazgatósági tagjaként Jane Tredgett különösen fontosnak, már-már szimbolikusnak tartja saját részvételét ebben az akcióban, hiszen az RSPCA-hez hasonló szervezetek, mint a WWF, a Greenpeace, a Frieds of the Earth, az RSPB vagy maga Sir David Attenborough, mind nagy hatással vannak a közvéleményre, az emberek hallgatnak rájuk.

„Amikor ilyen fontos véleményformálók közösen és egyértelműen támogatják azt az üzenetet, miszerint kevesebb húst és tejterméket kell fogyasztanunk, az ipari állattenyésztésnek pedig véget kell vetnünk, az bizony óriási segítség lehet az emberek és a kormányok számára annak megértésében, hogy itt az ideje a változtatásnak!”

– véli Tredgett.

Növekvő szakértői csapat

A Scrap Factory Farming mindenesetre már a lehetséges perre készül, és olyan szakembereket keres, akik az érintett területeken jártasak és a beadványok elkészítésére is alkalmasak. A kiválasztottak között akadémikusok, tudósok, ügyvédek, egészségügyi szakemberek, állatorvosok, gazdálkodók, élelmiszeripari dolgozók, nyomozók, influenszerek és politikai döntéshozók egyaránt vannak.

S ami közös bennük, hogy valamennyien az állatok jólétével, az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásával, az éghajlatváltozással, a farmok életkörülményeivel, az élelmiszerbiztonsággal, az emberi egészséggel, a járványokkal vagy a környezetszennyezéssel foglalkoznak szakterületként.

Az említett témákban eddig nem kevesebb, mint ötven beadvány érkezett, olyan tekintélyes szervezetektől is, mint például a Greenpeace vagy a Föld Barátai. A benyújtás határideje március 26. volt, s a szervezők a maximális mennyiségű bizonyíték előteremtésére törekedtek.

Ám addig is, amíg az ügyben nem születik hivatalos döntés, hiszen az a kormány feladata, a Scrap Factory Farm a következőket javasolja legfontosabb teendőként:

  • hivatalosan meg kell határozni, mit is jelent pontosan az ipari állattenyésztés
  • nyilvánosan el kell ismerni, hogy változásra van szükség
  • a helyes kormányzás nem mindig népszerű, ám a koronavírus-járvány megmutatta, hogy minél előbb erős üzenetekre van szükség ebben a témában
  • a fenntarthatóság szellemében működő gazdaságokat kell támogatni
  • megfelelő képzéséket kell szervezni az ipari állattenyésztésben dolgozók számára
  • meg kell akadályozni az új telepek létrehozását
  • segíteni kell a gazdáknak a profilváltásban
  • világosan meg kell határozni azokat a célokat, amelyekkel az iparág véglegesen megszüntethető

Jane Tredgett szerint az ipari állattenyésztés jelenlegi résztvevőinek nyújtott támogatásokat a lehető leghatékonyabban kell felhasználni. A növénytermesztés több embert képes foglalkoztatni a gazdaságokban, mint az állattenyésztés, ezért egy jól működő átképzési rendszerrel kell segíteni az iparákban dolgozókat a kevesebb mentális stresszel járó, biztonságosabb munkahelyekre való átirányításukban.

A perköltségeket hatvanezer fontra teszi a csoport, amiből húszezret már sikerült összegyűjteniük.

Nem tudni, hogyan reagál majd a kormány

A Scrap Factory Farming ezen a héten még küldött egy utolsó, figyelmeztető levelet a brit kormánynak, amelyben bírósági eljárást helyez kilátásba, amennyiben nem kap kielégítő választ a kérdéseire. Erre hivatalosan tizennégynapos határidőt jelöltek meg.

„Abban az esetben, ha nem kapunk számunkra kedvező visszajelzést, a jogi csapatunk végigmegy valamennyi tanú beadványán, dossziéba rendezi a bizonyítékokat és engedélyt kér arra, hogy a bírósághoz forduljon. Ezt követően megvárjuk az engedélyt, elutasítás esetén pedig fellebbezünk.”

– ismerteti a lehetséges további lépéseket Jane Tredgett.

S hogy mire számít a kereset benyújtója? Ez ő maga sem tudja pontosan megmondani. Ám azt világosan látja, hogy a világjárvány felnyitotta az emberek szemét a járványok borzalmaira, az éghajlatváltozás mögött rejlő kristálytiszta tudományos magyarázatokra, és arra az egyértelmű tényre, hogy az ipari állattenyésztésben egyáltalán nem érvényesülnek az állatokra vonatkozó jogszabályok. De ha csapata sikerrel jár, vagyis megnyeri a pert, akkor a kormánynak bizony azonnal cselekednie kell.

Mostanáig a jövőbeni felperes egyetlen aggodalmára sem reagáltak a hivatalos szervek. Ám ez nem törheti meg az elszántságukat, mi több, a lehető legnagyobb tudatosságot szeretnék az emberekben felébreszteni, s olyan messzire jutni a kérdésben, amennyire csak lehet. Meg vannak ugyanis győződve arról, hogy az emberek mára felismerték a változás szükségességét, s minél többen cselekednek ennek szellemében, annál nagyobb nyomást lehet gyakorolni a hatalmon lévő kormányokra.

Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.