Lassan egy hete, hogy a világ a Szuezi-csatorna partján fennakadt és keresztbe fordult Ever Given elnevezésű óriási teherhajóra figyel, amely teljesen leblokkolta az Európa és Ázsia közötti közvetlen hajózási utat.
A baleset kedden történt, a szakemberek szerint azonban akár hetekig is eltarthat a 400 méter hosszú és 200 ezer tonnás hajó mentése. Ugyanakkor a mai napon már voltak sikeres próbálkozások, a hatalmas teherhajó minimálisan megmozdult.
Az incidens következtében lassan kétszáz teherhajó vesztegel a csatorna két oldalán kőolajjal, autóalkatrészekkel, ruházati cikkekkel, bútorokkal, és más kereskedelmi termékekkel megrakodva. És amiről sajnos kevesen beszélnek, a veszteglő teherhajókon bizony élő állatok is vannak. Nem is kevés!
Állatok ezreinek bizonytalan a sorsa
Az Animals International vezető ausztrál állatvédelmi szervezet Európai Uniós igazgatója, Gabriel Paun szombat este arra hívta fel a figyelmet, hogy tizenhárom, többségében román hajón, többezer élő állat rekedt a csatornában, és ha napokon belül nem oldódik meg a helyzet, akkor az életükkel fizethetnek a balesetért.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Szuezi-csatornához folyamatosan érkező újabb hajók között is vannak, amelyek állatokat szállítanak. Összesen legalább húsz élőállat-szállító hajó vesztegelhet a csatornán.
„Amennyiben a következő 24 órában nem szabadul fel az átjáró, akkor hatalmas tragédia következhet be, ugyanis van olyan hajó, amelyen két nap alatt elfogyhat az élelmiszer és a víz. Persze vannak, amelyeken hat vagy annál több napra van még tartalék, és ha visszafordulnának Romániába, akkor biztosan megmenekülhetnének. Összességében azonban kijelenthető, ha két napnál tovább tart még a blokád, biztosan katasztrofális következményei lesznek”
– jelentette ki Gabriel Paun.
Az állatjogi szervezet egyébként már szombaton reggel felszólította az EU valamennyi tagállamát, hogy azonnal állítsa le a Szuezi-csatorna irányába indítandó állatszállítmányait, az úton lévőket pedig haladéktalanul hívja vissza. Az Animals International azonban ennél is tovább megy, és petíciót kezdeményezett.
Ebben mindazok aláírását kérik, aki egyet értenek azzal, hogy véget kell vetni az élő állatok exportjának, amely nemcsak kellemetlen és nehezen elviselhető helyzetbe hozza őket, de az életük is gyakran kerül veszélybe. Az aláírok száma ma délig már megközelítette a háromszázezret.
A CNN beszámolója szerint az egyik ilyen hajó, a Nabolsi március 6-án indult el Kolumbiából, három hete hajózott már, amikor veszteglésre kényszerült. Könnyen elképzelhető az általa szállított állatok állapota egy ilyen hosszú és kíméletlen utazást követően. A csatornában már a kezdetek kezdetén három állatszállító hajó volt, amelyekre az egyiptomi egészségügyi minisztérium küldött takarmányt és állatorvosokat.
Kevés szó esik az állatokról
A hírek most többnyire arról szólnak, mekkora károk érik a világ kereskedelmét, amelynek mintegy 12%-a halad át a Szuezi-csatornán, napi nem kisebb értékben, mint 10 millió dollár. Csak az elmúlt évben több mint 18 ezer hajó választotta a kontinensek közötti átkelésre Egyiptom partjait.
De vajon beszélünk-e eleget arról, hogy a szállítmányok élő állatokat is jelentenek, akiknek hatalmas megterhelést és kínszenvedést jelent az utazás? Arról nem is szólva, hogy még „normális körülmények” között sem látja meg mind a fogadó kikötőt, hiszen sokan már a nyílt vizeken elpusztulnak.
Szomorú, ámde igencsak hétköznapi példa a Karim Allah nevű Libanonban bejegyzett teherhajó esete, amely a spanyolországi Cartagena kikötőjéből szállított 864 tehenet Törökországba. A fogadó hatóságok azonban a fejét éppen felütő kéknyelv-betegségtől való félelmében nem vették át a rakományt, inkább visszafordították.
A hajó így két hónapig hánykolódott a Földközi-tengeren, volt, hogy napokig csak vizet ittak a szerencsétlen állatok. A spanyol kormány titkosított jelentése szerint a teheneket az EU-ba nem lehetett beengedni, az Unión kívülre pedig rossz egészségi állapotuk miatt nem lehetett szállítani. Így egyetlen megoldásként az elaltatás maradt.
Ezeken a hajókon ugyanakkor nemcsak az állatok táplálása jelent problémát, de a megfelelő higiéniás körülmények biztosítása is. A folyamatosan keletkező nagymennyiségű trágya és vizelet eltávolítása pedig korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Különösen a hajótérben összezsúfolt élőlények esetében, amelyeket sérülések és betegségek is megtámadhatnak a sokszor embertelen körülmények között.
A Szuezi-csatornában most egy biológiai időzített bomba ketyeg, amely nemcsak az állatokat, hanem a hajók személyzetét is veszélyezteti. A kérdés pedig magától értetődik, meddig hunyunk még szemet, az oly sok szenvedést és halált hozó gyakorlat, az élő állatok tengeri szállítása felett?
Élőlénnyel TILOS kereskedni!