Kevesen tudják, de Magyarország egyik mezőgazdasági sikerágazata az elmúlt években a bárányok exportálása lett. Ennek oka főként az olasz piac felvásárlóereje volt, ahol a karácsonyi és húsvéti ünneplés egyik alapja a bárányok húsának elfogyasztása.
Tavaly húsvét idején közel 200.000 bárány hagyta el az országot alig egy hónap alatt. Ennyi állat elszállítása ilyen rövid idő alatt lehetetlen szabályok áthágása nélkül.
A leleplezésről készült összefoglaló videót itt tekintheted meg.
Mi lettünk Európa legnagyobb exportőre
Az utóbbi 4 évben a magyar gazdák 2 millió bárányt küldtek Olaszországba, hogy húsként végezzék.
De vajon lehetünk-e büszkék egy olyan gazdasági teljesítményre, ami azzal jár, hogy pár hónapos újszülött állatokat összezsúfolva, saját ürülékükben tartva szállítunk a saját végzetükbe? Aligha.
Az élőállat ára a legolcsóbb, a feldolgozott, hentes termékként eladott hús már jóval nagyobb profitot hozna a gazdáknak és az őket felügyelő érdekvédelmi egyesületnek.
De oka van annak, hogy nincs Magyarországon ilyen vágóhíd. Vagy képtelenség lenne fenntartani gazdaságosan, vagy a beruházási költségek nagyon nehezen térülnének meg.
2020-ig hazánkban nem is igazán került szóba, milyen visszaélések folynak az állatok szállításával kapcsolatban.
Most azonban ez megváltozott – több, nemzetközi és magyar állatvédelmi szervezet összefogott, hogy leleplezze a magyar élőállat szállító kamionok borzalmait.
A húsvéti bárányok nem hallgatnak – segítségért kiáltanak
A bárányok és juhok több ezer kilométeres utaztatása Olaszországba egy felívelő keresletet mutatott éveken keresztül. Ezt Magyarország és más kelet-európai országok az alacsony bérköltségek és kevésbé szigorú állatvédelmi és környezetvédelmi szabályozások miatt könnyen ki tudták elégíteni.
2016 és 2019 között a német AWF az egyik legnagyobb olasz állatjóléti szervezettel, az ENPA-val összefogva 17 olyan alkalmat dokumentált, az olasz hatóságokat is bevonva a nyomozásba, amikor Magyarországról, Romániából és Lengyelországból szállítottak fiatal bárányokat Olaszországba.
Az AWF munkatársa, Iris Baumgärtner szerint a kamionokon történő visszaélések nem elszigetelt esetek, hanem rendszeresen előforduló tényezők. Az sem ritka, hogy a cégeket 34.000 eurós büntetéssel sújtják, ám azok inkább kifizetik és folytatják a törvénytelen üzletet.
“A szállítók és a vágóhidak üzemeltetői folyamatosan figyelmen kívül hagyják az Unió szállításra vonatkozó állatjóléti rendeletének követelményeit. Legtöbbször az illetékes állategészségügyi hatóságok vagy félrenéznek, vagy nincs elég emberi erőforrásuk a megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez.” – mondta Baumgärtner.
Az Európai Unió 2005/1/EK rendeletének egyik központi eleme, hogy az állatok nem sérülhetnek meg vagy szenvedhetnek feleslegesen a szállítás közben. Ám az esetek többségében ez egyértelműen megtörténik a szállítás során.
Egyetlen teherautóba négy szinten elosztva akár 850 bárányt is bezsúfolnak, aminek eredményeképp sem elegendő fekvőhelyük, sem fejterük nincs. Az uniós rendelet szerint a vizsgált járművek nem alkalmasak a bárányok szállítására, ugyanis nincsenek felszerelve megfelelő itató- és etetőrendszerrel.
A járművek alkalmatlansága sokszor sérüléshez vezet, főleg, amikor a pici állatoknak beszorul egy-egy résbe a lábuk vagy a fejük.
“Újra és újra azt látjuk, hogy az állatok beszorulnak és súlyosan megsérülnek” – mondja Baumgärtner.
Mit tesznek a hatóságok?
A magyar hatóságok tisztában vannak ezekkel a szisztematikus problémákkal. Ennek ellenére minden évben körülbelül 500 ezer bárány és juh van kitéve rendkívüli szenvedésnek az olasz vágóhidakra való szállításuk során.
“Jelenleg ez leginkább húsvét előtt történik, de karácsony körül is előfordul” – állítja Baumgärtner.
A legtöbb állat Magyarországról (2019-ben 445.627) és Romániából (2019-ban 326.515) érkezik, de Franciaországból, Bulgáriából és Lengyelországból is importálják őket.
A szállítási távolság általában 1200 és 2200 km közötti, ami minimum 29 órás utat jelent, étlen, szomjan, összezsúfolva. A szopós bárányoknak kilenc óra elteltével, az idősebb bárányoknak 14 óra elteltével folyadékot kellene kapniuk.
Ezen állatok Kelet-Európából Olaszországba való szállításáról szóló, négy évet felölelő jelentésében az AWF az állategészségügyi hatóságok szisztematikus mulasztásait dokumentálja az exportáló országokban. Romániában, Magyarországon és Lengyelországban, és az importáló ország, Olaszország vágóhídjain.
Az Európai Bizottságnak a szerződések őreként kötelessége a 2005/1/EK rendelet betartatását biztosítania, és jogsértési eljárást kezdeményeznie azon tagállamok ellen, amelyek többszörös mulasztást elkövetve nem tartatják be a rendeletet.
A tagállamok kötelesek csak azokat a szállításokat engedélyezni, amelyek megfelelnek a rendeletnek. Az Európai Bizottság évek óta ellenőrzi az uniós jogszabályok végrehajtását a tagállamokban.
Élen járunk az állatkínzásban
Romániában és Magyarországon eddig szinte semmi nem került megvalósításra a szállítási törvény feltételeiből; továbbra is rengeteg a törvénysértés. Az intézmények, hatóságok és minisztériumok közötti együttműködés nem megfelelő, és a szállítmányozó cégek évek óta aláássák a változást.
Továbbra is az igényeiknek nem megfelelő módon szállítják a bárányokat, olyan kamionokban, amelyeket kizárólag disznók szállítására terveztek, a bárányok és birkák számára túl alacsony fejmagassággal.
Az állatok ezekben a járművekben nem jutnak folyadékhoz, és ami még ennél is rosszabb, hogy sokan közülük nem is tudnának inni. A húsvéti lázat kielégítendő, két hónap alatti, még nem leválasztott szopós bárányokat is bezsúfolnak a kamionokba, akik még nem képesek az önálló ivásra.
Ezek a cégek hiába kapnak időnként büntetést, inkább kifizetik és tovább folytatják a kegyetlen szállítási eljárásaikat, mert még így is megéri nekik pénzügyileg, az állatok szenvedése pedig nem fontos számukra.
Az Európai Parlament február 19-i határozatában sajnálatát fejezte ki, amiért a tagállamok által tett lépések a 2005/1/EK rendelet betartására nem elegendőek. A Parlament felszólította az illetékeseket, hogy a menetidőt csökkentsék, főleg a még nem leválasztott állatok, mint például a bárányok esetében.
Most, amikor a COVID-19 okozta koronavírus-járvány megmutatta, hogy az állatvilág gátlástalan kizsákmányolása milyen következményekkel jár, ideje újragondolnunk az állatokkal való kapcsolatunkat.
A legjobb, amit egyénként megtehetünk, hogy nem vásárolunk bárányhúst, ezáltal nem képezünk keresletet a megölésükre.
Az AWF jelentése exkluzívan a Prove.hu-n jelent meg először.
A Prove.hu vegán szemmel mutatja be a világot - növényi alapú receptek, riportok itthonról és a nagyvilágból, elemzések, véleménycikkek és még sok más.