Kiöregedett, megsérült vagy lassú versenylovak ezreit küldték vágóhidakra az elmúlt években Nagy-Britanniában és Írországban – derült ki a BBC Panorama nyomozásából. A levágott állatok közül sokan egykor a lóversenyzés legismertebb arcainak tulajdonában álltak, akik jó életet ígértek az állataiknak.
Az Animal Aid állatvédő szervezet által készített leleplező felvételek azt is megmutatták, hogy az Egyesült Királyság egyik legnagyobb vágóhídjánál rendszeresen figyelmen kívül hagyják a vágási szabályokat, szenvedést okozva ezzel a lovaknak és más állatoknak.
A BBC megkeresésére a vágóhíd azt nyilatkozta, hogy semmilyen állatkínzást nem támogatnak, azonban az Animal Aid titkos felvételei egyértelműen megcáfolják ezt.
Tavaly februárban egy aggasztó kép keringett a közösségi oldalakon, amelyen Gordon Elliott, egy jól ismert lovasedző látható. A fotón éppen egy halott lovon ül, és mosolyogva pózol a kamerába, ami sokkolta az állatbarát embereket világszerte. A férfi ugyanis három Grand National-győztes lovat is edzett, a szakmában jól ismert név volt, ám azonnal megkérdőjelezték a hozzáértését és elveit a kép elterjedése után: szeptember 9-én fel is függesztették.
Habár nem sűrűn kerül nyilvánosságra ilyen eset, de a BBC jelentése szerint rengeteg lóra hasonló sors vár: sok esetben szállítás, versenyzés, edzés közben megsérülnek és megölik őket, vagy vágóhídra küldik, hogy az utolsó fillért is kifacsarják a lóból, mint tulajdonból. A BBC azt is megtudta a nyomozásából, hogy 2019 eleje óta 4000 versenylovat vágtak le Nagy-Britanniában és Írországban.
Az Animal Aid, amely régóta kampányol a lóversenyek megszüntetéséért, rejtett kamerákat állított fel a Drury and Sons nevű angliai vágóhídon, amelynek engedélye van lovak leölésére.
“Amikor megnéztük a felvételeket, hihetetlenül megdöbbentett minket a fiatal telivérek mennyisége”
– mondta Dene Stansall, az Animal Aid szóvivője.
A felvételeket négy napon keresztül rögzítették 2019 végén és 2020 elején. Ebben a rövid időszakban is több tucat ex-versenyló levágását örökítették meg, amelyek többsége még fiatal volt és Írországból származott, s sokan közülük korábban fényes versenykarriert futottak be, tulajdonosaik számára több tízezer fontot nyertek.
Hármat közülük a korábban említett Gordon Elliott idomított az írországi Meath megyében található telepein. A Panorámának elmondta, hogy a három állat közül egyiket sem ő küldte a vágóhídra.
A lovak sérülés miatt “vonultak vissza” a versenyzéstől, és nem a férfi gondozása alatt álltak, amikor megölték őket, hanem egy lókereskedőnek adták, méghozzá azzal a kéréssel, hogy “ha lehetséges, biztosítsanak nekik szállást, ha viszont nem, akkor az előírásoknak megfelelően, humánusan altassák el.” Állítása szerint nem is tudott a lovak sorsáról, minderről a Panorama stábjától értesült.
Az Animal Aid által rögzített felvételeken kapásból láthatóak olyan szabálytalanságok, amelyeket állítólag súlyosan büntet az állatvédelmi törvény: például nem megengedett a lovakat egymás szeme láttára levágni, ám a négy nap alatt 26 alkalommal fordult elő olyan, hogy több ló is látta egymás halálát.
Daniel Mills professzor, a Lincoln Egyetem állatorvosi viselkedéskutató szakértője, aki alaposan szemügyre vette a felvételeket, úgy nyilatkozott, hogy a megölt lovak összeesése, a vér, a küzdelem az életért és a fegyver eldördülése mind nagyon sokkolóak egy ló számára, aki abban a helyzetben van, ezért kifejezetten pánikot idéztek elő sok ló számára a halál előtti pillanatokban.
Állatkínzás mesterfokon
Az állatvédelmi törvény szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az állatokat minél hamarabb, minél kevesebb fájdalommal öljék meg. A felvételek azonban azt mutatják, hogy ez gyakran egyáltalán nem volt szempont, percekig ügyetlenkedtek a munkások. A kamerák 91 alkalommal rögzítették, amint az ott dolgozók nem közelről, hanem távolról lövik a lovakat.
Az egyik ilyen felvételre reagálva Mills professzor azt mondta, hogy valószínűleg rosszul találták el a lovat, és bár fájdalmat okozott neki a lövés, még tudja mozgatni a fejét és a nyakát, hiába rogyott össze a lövéstől.
“Ha ez a jellemző, ahogyan megölik őket, akkor nagyon komoly problémával állunk szemben”
– tette hozzá Mills.
A Drury and Sons nevű vágóhíd a Panorámának elmondta, hogy sokat tesznek “a magas szintű állatjóléti feltételek fenntartásáért, és nem fogadják el az állatokkal való bántalmazás semmilyen formáját”. Azt állítják, minden lovat “kíméletesen ölnek meg”, és hogy ha mégis előfordulnak problémák, akkor “gyors intézkedéseket tesznek azok felülvizsgálata és orvoslása érdekében”.
Az Animal Aid kameráinak felvételei közben leölt versenylovak közül néhányat Írországból szállítottak, több mint 350 mérföldet (560 km) megtéve közúton és tengeren egyaránt. Néhányuk állítólag olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy nem folytathatta tovább “karrierjét”.
Dr. Hannah Donovan állatorvos szakértő, aki a felvételeket megvizsgálta, úgy nyilatkozott:
“A 350 mérföldes utazás, amely potenciális sérülésekkel járhat, nem egy humánus folyamat. Ez szükségtelen szenvedés. Ha a lovakat el kell altatni, akkor otthon is el lehet, és el is kell. Ennyire egyszerű.”
A brit lóversenyhatóság, az iparági szereplők és az írországi lóversenyzés egyik irányító szerve, a Horse Racing Ireland mind azt állítják, hogy “megtesznek mindent a lovak és az ágazatban dolgozók jóléte érdekében.”
Dene Stansall, az Animal Aid munkatársa azzal zárta a nyomozást:
“Megértem, miért vonzódnak az emberek a lóversenyzéshez, mert én magam is szerettem. De a vágóhidakon leölt lovak száma miatt nem tudom tovább támogatni – és azt hiszem, a nyilvánosság nagy része is így gondolja.”
