Az Egyesült Királyságban 1998 óta tilos a kozmetikai cikkeket állatokon tesztelni. Egy állatvédő szervezet szerint azonban most van rá esély, hogy újra legálissá tegyék.
A The Guardian számolt be róla, ami a Cruelty Free International (CFI) nyilatkozatára hivatkozott, miszerint a brit belügyminisztérium “újragondolta az irányelveket” az állatkísérletekkel kapcsolatban, és lehetséges, hogy hamarosan újra legálissá tennék a tesztelést. Az ellene kampányolók azzal érvelnek, hogy ez állatkínzásnak minősül és nem is igazán hatékonyak a tesztek.
Tavaly az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) fellebbviteli bizottsága kimondta, hogy bizonyos összetevőket biztonsági okokból az emberi felhasználás előtt állatokon kell tesztelni. Az ECHA úgy döntött, hogy a Symrise-nak – egy jelentős illatanyaggyártónak – két kozmetikai összetevőjét állatokon kell tesztelnie.
Az Egyesült Királyság kormánya elfogadta a döntést, de megjegyezte, hogy nem változik meg emiatt törvény, csak kivételt tettek. A CFI mégis arra figyelmeztet, hogy ez az eset precedenst teremhet a további “kivételekre”, és végeredményben akár a teljes tilalom feloldására is.
A múlt hónapban az állatkísérletes kutatások ellenzői petíciót indítottak, amely az állatkísérletek fokozatos megszüntetésére szólítja fel a kormányt. A petíció azt kéri, hogy a kormány tegyen közzé egy “világos és ambiciózus cselekvési tervet” az állatkísérletek végleges és teljes megszüntetése érdekében. A petíciót a cikk írásakor 56.000-en támogatják.
A kormány is megszólalt az üggyel kapcsolatban, egy szóvivő azt mondta:
“A környezet és a munkavállalók biztonságának védelmét szolgáló brit szabályozás értelmében az állatkísérletek – amennyiben a brit szabályozó hatóságok ezt előírják – engedélyezhetők az egyszer vagy többször használatos összetevők esetében. Ilyen vizsgálatokat azonban csak akkor lehet végezni, ha nincs állatmentes alternatíva.”
Hatékonyak az állatkísérletek?
A Cruelty Free International oldalán található leírás szerint rengeteg alternatíva létezik az állatokon való tesztelésre. Ezek közé tartozik a sejttenyészet, az emberi szövetek használata, a számítógépes modellezés, és az önkénteseken végzett vizsgálatok.
Az, hogy kivesszük a kozmetikai egyenletből az állatkísérleteket, nem jelenti azt, hogy veszélybe sodorjuk magunkat, sőt: a már létező alternatívák nem csak olcsóbbak, de eredményesebbek is. Az állatkísérletekről régóta tudvalevő, hogy sokszor emberekre kevéssé kiterjeszthető eredményeket hoznak. Ez az orvosi és a kozmetikai kísérletekre is vonatkozik.
A bőrallergia tesztelésekor például a tengerimalacokon végzett kísérletek csak 72 százalékban jelzik elő helyesen az emberi allergiás reakciókat. Ezzel szemben a kémiai és a sejt-alapú alternatív módszerek kombinációjáról bebizonyosodott, hogy 90 százalékban pontos képet adnak az emberi bőr reakciójáról.
A hírhedt Draize irritációs teszt, amit hosszú évtizedek óta végeznek nyulak szemén és bőrén, mindössze 60 százalékos pontossággal jön be emberek esetében, a rekonstruált emberi bőr azonban 86 százalékban pontos eredményt hoz. Ha szeretnél még több bizonyítékot arra, hogy az állatkísérletek alternatívái hatásosabbnak bizonyulnak, itt olvashatsz róluk.
Sokan azzal érvelnek az állatkísérletek mellett, hogy bizonyos orvosi áttörések soha nem történhettek volna meg a használatuk nélkül. Ezek közül azonban sok szintén cáfolható.
A Parkinson-kórtól szenvedő betegeknél például egy agyműtét során találták meg, hova a legjobb elhelyezni a mély agyi stimulációs elektródákat, évtizedekkel azelőtt, hogy laboratóriumi körülmények között majmokon “fedezték fel” ugyanezt.
Az inzulinterápia hatásosságának felfedezéséhez vezető út sokak szerint nem lett volna lehetséges, ha az 1920-as években tudósok nem kísérleteztek volna kutyákon. Ezt a felfedezést azonban az emberi páciensek hosszú évtizedes megfigyelése előzte meg.
Ezek a tendenciák a tudomány legtöbb területén megfigyelhetők; sokszor úgy tűnik, az állatkísérletek hozták az áttörést, ez azonban a valóságban sokkal összetettebb, és az állatok hasonlósága az emberekhez túlságosan kicsi ahhoz, hogy a legtöbb esetben valóban megbízható eredményeket produkáljanak az állatkísérletek, és ne előzzék meg őket a modern, kifejezetten emberi tulajdonságok imitálására kifejlesztett, kegyetlenségtől mentes alternatívák.
