Íme a megdönthetetlen bizonyíték, hogy tényleg mindenki imádja a csilit! Ez az az étel, ami minimum heti rendszerességgel kerül az asztalunkra, és akárhányszor baráti összejövetel, ünnep vagy buli utáni éhhalál tombol, mindig-mindig-mindig ezt követelik az éhes (de már nem szomjas) szájak.
A receptben használok konzerveket, de természetesen a friss bab volna a legideálisabb. Ám mivel az ritkán akad, a szárítottal pedig több a munka, a legjobb alternatíva a fagyasztott, amelyet pár perc alatt készre főzhetek. Legyen szó kukoricáról, borsóról vagy bármiféle babról, csak így őrzi meg a benne található vitaminok nagy részét és eredeti ízét. De persze, használjunk csak konzervet, ahogy az anyukák szokták mondani, „ééén nem szólok egy szót se”.
A másik összetevő, amiről beszélnünk kell, a szójagranulátum, amelyet hivatalos neve helyett a barátaimmal használt „kamuhús” névvel fogok illetni. Sokan nem ismerik, sokan idegenkednek tőle, de ha jól van elkészítve, csodálatosan finom is lehet – Tomec barátom például nem is vegetáriánus, de, amint ő fogalmaz, a kamuhús az egyik kedvenc húsféléje. Ha olyan kedvem támad, kuszkusszal is helyettesíthetem, vagy ha minden kötél szakad, főtt rizzsel. Arriba!
Elkészítési idő: 50 perc
Kalória: 455 kcal
Fehérje: 18 g
Zsírtartalom: 11 g
Szénhidrát: 69 g
Hozzávalók
1 adaghoz
- fél csésze feketebab
- 1 kisebb szem paradicsom vagy egy nagyobb fele
- 1 kisebb, színes kaliforniai paprika
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma fele
- 1 szár angolzeller
- 1 kisebb sárgarépa
- 1 kocka étcsokoládé
- 3 evőkanál kamuhús/kuszkusz
- 1 dl száraz vörösbor
- 1 kávéskanál balzsamecet
- 1 dl paradicsomlé
- fél evőkanál olívaolaj
- 1 csipet fahéj
- só és fekete bors ízlés szerint
- 1 aprócska babérlevél
- 1 csipet őrölt csili
- oregánó
- bazsalikom
- petrezselyem
Vegán csilisbab elkészítése
- A kuszkuszt/kamuhúst beleöntöm egy keverőtálba, majd felforralok 1,5-szer ennyi vizet. Amikor már bugyog, ráöntöm a kuszkuszra/kamuhúsra, és lefedem a tálat egy tányérral. Ha az előbbit használtam, félre is teszem, nem lesz rá szükségem egy darabig. Ha az utóbbit, kihűlés után kifacsarom belőle a vizet, majd rálöttyintek egy kicsit a vörösborból és a paradicsomléből, összekeverem, aztán békén hagyom őket.
- Felkockázom a fokhagymát, a hagymát, a paprikát, a sárgarépát és a paradicsomot, majd apró holdacskákra vagdosom a zellerszárat. A zöldfűszereket mini cafatokra aprítom.
- A csili lelke következik most, ezért nagyon kell figyelni! Olívaolajat löttyintek egy nagy lábasba, lassú tűzön melegíteni kezdem, és ha felforrósodik, beleszórom a fokhagymát, ráöntöm a sót, a borsot, a csilit, majd amikor az olaj átveszi az aromákat, ráhajítom a kis hagymakockákat a sercegő finomságra. Ha már barnulnak, hozzáadom a paprikát is a kotyvalékhoz. Amikor paprikás rántotta illata kezdi betölteni a konyhát, felöntöm 1 apró löttyintésnyi balzsamecettel, és megkevergetem. Jöhetnek a répakockák: erős lángon pirítom őket, mintha krumplit sütnék. 2-3 perc után elérkezett a paradicsomok ideje is. Rázuttyantom őket, átkavarom, majd megvárom, amíg felforr.
- Most következik a boszorkányság: belepottyantom a babérlevelet és a csokikockát a forró finomságba, és kevergetem, amíg a csokoládé bele nem olvad a zöldségmennyországba. Ha ez megvan, felöntöm a csilit a maradék paradicsomlével és vörösborral. Amikor ismét felforrt, belezuttyantom a feketebabot, és újra összekavargatom. Takaréklángon, lefedve hagyom bugyborékolni 20 percen át, de azért rápillantok időnként: ha kevés a folyadék, felöntöm egy kevés vízzel.
- Elérkezett a kuszkusz/kamuhús ideje. Ha az előbbit használom, előbb két villával szétszedem az összeragadt gumókat. Belekeverem a csilibe, hagyom, hogy felforrjon, majd a zellerszárak következnek: ezekkel együtt főzöm további 15 percen át.
- A főzés utolsó 5 percében beleszórom a mennyei mannába a zöldfűszereket is. El is készült!
- Friss kenyérrel, tortillával, nachóval tálalom, mellé pedig kockára vágott avokádóból, paradicsomból és vékonyra szelt lila hagymából készült, lime-lével és olívaolajjal, sóval-borssal ízesített salátát kínálok.
Barátaim népes tábora büszkén meri állítani, hogy soha életükben nem ettek ennél finomabbat!
Ez a recept Steiner Kristóf és a Prove együttműködésének részeként jelent meg.
2009-ben tértem át 100%-os növényi étrendre, az állatokért, a veganizmus eszméje azonban a mentális és fizikai egészségemre is csodás hatással volt. Az állatvédelem mellett nagyon fontosnak tartom a céljaink békés kommunikációját, és igyekszem olyanokkal is megtalálni a közös hangot, akikkel nem mindenben gondolkodunk egyformán.