Február beköszöntével lezárult az idei Veganuár kihívás. Kérdés, hogy a résztvevők közül hányan térnek vissza a régi szokásokhoz, és hányan döntenek úgy, hogy maradnak növényi alapú étrenden. Mutatjuk, miért érdemes az év hátralevő részében is kitartani a vegán életmód mellett!
Ha Veganuár-résztvevőként olvasod ezt a cikket, gratulálunk a kihívás teljesítéséhez! Akár botlásokkal, akár tisztán növényi alapokon, de immár magad mögött tudhatsz egy egész vegán hónapot.
Januárban
- a havi mintaétrenddel mankót kaptál ahhoz, mit is ehetsz, ha kegyetlenségtől mentesen szeretnél táplálkozni;
- ráébredhettél, hogy számos híresség is évek óta vegán az állatokért;
- sőt: azt is megtudhattad, hogy már olyan ókori filozófusokról, buddhista császárokról, költőkről és emberi jogi aktivistákról is tudunk, akik vegetáriánus vagy – szinte – vegán életmódot követtek.
Kérdés, hogy mi lesz most, a kihívás lezárulta után? Kitartasz a vegán életmód mellett? Esetleg még vacillálsz? Amennyiben az utóbbi kérdést olvasva bólogattál, ez a cikk pont neked szól. Megmutatjuk, miért érdemes a következő hónapokat is a vegán felfogásnak megfelelően folytatni.
1. Képes voltál változtatni – ez az élet egyéb területein is lehet a szupererőd
Ha próbáltad már rávenni magad életmódváltásra bármilyen szempontból, például ha a testmozgást szeretted volna valaha is rendszeresíteni az életedben, tudod, hogy ez a mindennapokban nagyon komoly kihívást jelenthet. A kezdeti energia idővel apadni kezd, és egy hűvösebb, csapadékosabb hét során már valószínűleg a legkevésbé sem lelkesen gondolsz arra, hogy el kellene menni futni.
Ugyanez lehet a helyzet akkor is, ha a vegán életmódra térsz át. Könnyen lehet például, hogy anyukád – nem vegán – sütijére még nem tudtál nemet mondani, ezért azonban nem érdemes ostoroznod magad.
„Lépésenként praktikus elsajátítani dolgokat. Sokszor az újévi fogadalmak is ezért nem működnek: túl nagy változást várunk el magunktól, így nem épül be szokássá az, amit kitűztünk magunk elé” – nyilatkozta korábban a Prove-nak Juhász-Keglovits Klára házi gyermekorvos, életmódorvos.
Felfoghatod a Veganuár kihívás teljesítését egy első lépésnek is, és akár azt is kipróbálhatod, mennyi változásra tudod még rávenni magad. A sikeres életmódváltás pedig akár az élet egyéb területein is magabiztosabbá tehet.
A növényi étrend bizonyítottan jó hatással lehet az egészségre. Fotó: Getty Images
2. A kihívás alatt megtapasztalt egészségügyi előnyök veled maradhatnak
Juhász-Keglovits Klára szerint a kihívás résztvevői egész biztosan szembesültek a növényi alapú étrend pozitív egészségügyi hozadékaival. Idesorolható szerinte
- a jobb emésztésnek betudható könnyedebb érzet,
- a javuló alvásminőség
- és az esetleges bőrproblémák enyhülése.
Az életmódorvos szerint ezek már a növényi étrendre való átállást követő első hónapban is tapasztalhatóak. További előnyöket zsebelhetsz be azonban, ha kitartasz a vegán életmód mellett.
Ha kerülöd az állati eredetű termékeket, azzal a legfrissebb kutatások és számos egészségügyi szakértő szerint is kedvezel a szervezetednek. A növényi étrend sok betegség megelőzésében hatékonynak bizonyul. Ilyen többek között az elhízás, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos ráktípusok – különösen a vastagbélrák –, a szklerózis multiplex, a demencia, a szorongás és a depresszió.
Ezek mellett számos egyéb egészségügyi előnyét bizonyították már: a növényi étrend többek között segíthet a menstruációs fájdalmak és az endometriózis tüneteinek enyhítésében, valamint javíthatja a mentális egészséget is.
Ráadásul több sportoló is arról számolt be, hogy a növényi étrend mellett energikusabbá vált, valamint a regenerálódási idő is rövidült.
3. Állatok életét kímélheted így meg
A növényi alapú étrend és a vegán életmód mögötti etikai megfontolás az, hogy ne kelljen állatoknak szenvedni az ember étkezése, mindennapi tevékenységei és szórakozása miatt. A Veganuár résztvevői egyenként akár 30 állat életét is megkímélhetik – egyetlen hónap alatt. Szinte felfoghatatlan, de évente 92 milliárd szárazföldi és 2,7 ezermilliárd vízi állatot mészárolnak le világszerte.
Az állattenyésztésnek ráadásul nemcsak a „haszonállatok” látják kárát, hanem a vadon élők is:
- több tízezer tengeri emlős hal meg ugyanis évente az elhagyott halászhálókba belegabalyodva,
- a vadállatok populációja közel 70 százalékkal csökkent 1970 óta, ami túlnyomórészt a mezőgazdaság, ezen belül is az állattenyésztés terjeszkedésének tudható be,
- és a tudósok szerint 2050-re 17 ezer állatfaj halhat ki a húsközpontú élelmezési rendszer miatt.
Az állattenyésztés az esőerdőirtás fő oka. Fotó: Getty Images
4. A vegán étrend a legkörnyezetbarátabb
A növényi alapú táplálkozás mellett voksolók jelentős része a hagyományos étrendénél jóval kisebb ökológiai lábnyom miatt döntött az állati eredetű termékek elhagyása mellett.
Egy 2023-ban készült, rendkívül átfogó tanulmány szerint utóbbi élelmiszerek mellőzésével teheted a lehető legtöbbet a Földért. Az elemzés rávilágít, hogy a kizárólag növényeket tartalmazó étrend akár 75 százalékkal kevesebb kibocsátással járhat, mint a húsban gazdag táplálkozás.
Az állattenyésztés a fosszilis tüzelőanyagok használata mellett kétségtelenül a legártalmasabb dolog, amit az ember a környezettel tesz. Többek között:
- a földhasználatból származó üvegházhatású gázkibocsátás közel 60 százaléka az állattenyésztés miatt van,
- az esőerdőirtás túlnyomó részéért a húsipar tehető felelőssé,
- a mezőgazdasági földterületek 75 százaléka felszabadulna, ha azokat állattenyésztés helyett növénytermesztésre használnánk,
- a globálisan előállított szója 77 százalékát az állattenyésztésben használják fel, míg csupán 6 százalékát emberi fogyasztásra,
- az összes ételpazarlás közül a hús a legrosszabb a környezetnek,
- a növényi étrend ezzel szemben viszont segítheti a szárazság ellen való harcot, csökkenti a földhasználatot, valamint segít a klímaváltozás mérséklésében.
5. Egyetlen kihívás is elég a szervezeted és az ízlésed meghackeléséhez
A növényi alapokra helyezett egy hónap Tőzsér Berta háziorvos, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) alapító és elnökségi tagja szerint már komoly változásokat indíthatott el a szervezetedben.
Körülbelül három-négy hét kell ahhoz, hogy a bélbaktériumok szintjén is beinduljon a változás. Vegyünk például egy olyan embert, akinek a szervezetében nincsenek elszaporodva azok a bélbaktériumok, amelyek a nyers zöldségeket szeretik. Ha ez az illető három-négy hétig tudatosan megeszik mindennap egy adag nyers zöldséget, ennyi idő alatt ezek a jó baktériumok el tudnak szaporodni. Ezzel már beindulhatnak olyan egészséges folyamatok, mint például a gyulladáscsökkenés
– magyarázta lapunknak.
Ezek a jó baktériumok ráadásul Tőzsér Berta szerint olyan anyagokat termelnek, amelyek a keringéssel az agyba kerülnek, és utána már kívánja is ezeket az ételeket az ember. „Három-négy hét alatt már annyi baktérium termeli ezt a hírvivő anyagot, hogy ennyi idő alatt gyakorlatilag meg tudja hackelni a saját ízlését az ember” – tette hozzá.
