Most olvasott cikk
Vegánok és vegetáriánusok a történelemben a művészektől az uralkodókig

Vegánok és vegetáriánusok a történelemben a művészektől az uralkodókig

Három kép egymás mellett, balról jobbra: Mary Bysshe Shelley, Pitagorasz és Paolai Szent Ferenc

Bár veganizmusról hivatalosan csak a 20. század közepétől beszélhetünk, korábban is léteztek olyanok, akik a húsevést, bizonyos esetekben pedig az állatok kihasználását teljeskörűen elutasították. Íme néhány jeles személy az elmúlt kétezer-ötszáz évből, akik vegetáriánusok vagy vegánok voltak.

Ókori filozófusok, buddhista császárok, költők és emberi jogi aktivisták: a történelem során széles körben tudunk olyan közismert személyekről, akik vegetáriánus vagy – szinte – vegán életmódot követtek.

Pitagorasz arcképe oldalról. Szakálla, egyenes orra van
Pitagorasz arcképe. Forrás: Europeana

Pitagorasz (i. e. 570 – i. e. 495)

Az ókori görög filozófus és matematikus, Pitagorasz, bár leginkább matematikai tételéről ismert, az állatok jogainak is lelkes szószólója volt. Követőinek megtiltotta a hús- és tojásfogyasztást, valamint a gyapjú hordását is.

Tanításai mögött etikai meggyőződések álltak: az állatokra öntudatos lényekként tekintett, akiknek van lelke. Emellett úgy tartotta, az emberek is újjászülethetnek állatokként. Az állatok kihasználását erkölcstelen cselekedetnek látta, és mivel a húson kívül több állati eredetű terméktől, ruhadarabtól is tartózkodott, és követőit is erre intette, szinte vegánként tekinthetünk rá.

Asóka császár falba vésett képe alattvalóival
Asóka császár a Száncsi sztúpánál. Forrás: Wikimedia Commons

Asóka császár (i. e. 304 – i. e. 232)

Asóka császár nemcsak az ókori India egyik legjelentősebb uralkodója volt, hanem elkötelezett buddhista és vegetáriánus is. Mélyen megindították a Kalinga háború borzalmai, ezután fordult a békét és együttérzést hirdető buddhizmus felé. Ez az erkölcsi fordulópont a kormányzásának módján is nyomot hagyott: megtiltotta az állatáldozatokat, korlátozta az állatok levágását, és rendeleteinek sokaságában – amelyek kőoszlopokra és sziklákra vésve maradtak fenn – iktatta törvénybe azt az alapelvet, miszerint minden élőlényt védeni kell.

A buddhizmus útjára fordulva vegetáriánus lett, és alattvalóit is erre bátorította. Az állatok számára kórházakat és menedékhelyeket alapított. Ezen rendelkezései, gondolkodásmódja a korszellemet több száz évvel meghaladták.

Paolai Szent Ferenc arcképe. Ősz szakállas, mélyvörös csuklya van rajta
Paolai Szent Ferenc arcképe. Forrás: Wikimedia Commons

Paolai Szent Ferenc (1416–1507)

Paolai Szent Ferencet sokan az első vegánok között emlegetik. Az általa alapított Legkisebb Testvérek Rendjének – vagy más néven minimiták rendjének – ugyanis „örök böjtöt” írt elő, amely tiltja a hús, a tejtermékek és a tojás fogyasztását is, és ő maga is ezt az életmódot követte. Az állatok iránti kegyetlenséget ugyanis nem tartotta összeegyeztethetőnek az Isten iránti szeretettel és a teremtés tiszteletével. Emellett fő értéke még a rendnek a teljes erőszakmentesség, az egyszerűség, az önmegtartóztatás és a természet tisztelete.

A monda szerint a szerzetes annyira szerette az állatokat, hogy háziállatként tartott pisztrángját és bárányát is feltámasztotta, miután azokat mások elfogyasztás céljából megölték. Paolai Szent Ferenc rendje a 15. századtól kezdve a mai napig hús-, tej- és tojásmentes életmódot követ.

Kollázs, amelynek baloldalán Percy Shelley költő festett képe, jobboldalt pedig Mary Bysshe Shelley-é
Percy és Mary Shelley. Forrás: Getty Images

Mary Shelley (1797–1851) és Percy Bysshe Shelley (1792–1822) 

Mary Shelley regényíró és férje, Percy Bysshe Shelley költő a 19. század kiemelkedő szószólói voltak az állatok jogainak. Utóbbi többek között A természetes étrend igazolása című esszéjében érvelt etikai és egészségügyi okokból is az állatmentes táplálkozás mellett.

Mary Shelley, aki leginkább Frankenstein című regényéről ismert, osztotta férje eszméit az állathasználatról, ami többek között regényeiben is megjelent: Frankenstein teremtménye „nem ölt bárányt és kecskegidát, hogy étvágyát kielégítse”, elélt „makkon és bogyókon is”.

Rosa Parks a Wonder Woman Foundation 1984-es ceremóniáján egy mikrofon előtt
Rosa Parks 1984-ben, 71 éves korában. Forrás: Getty Images

Rosa Parks (1913–2005)

Rosa Parks aktivista az amerikai polgárjogi mozgalom szimbolikus alakja volt: legismertebb tetteként 1955-ben nem adta át a helyét egy szegregált busz fehéreknek fenntartott részén egy fehér nőnek. Ezzel beindította a a montgomery-i buszbojkottot, amely az afroamerikaiak polgárjogi küzdelmének jelentős mérföldköve volt.

Később vegetáriánus lett, amely saját bevallása szerint egyáltalán nem esett nehezére, mivel gyerekkorában sem igazán ettek húst a családjával.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének