Egy új tanulmány, ami az óceánokban elhagyott halászati eszközök mennyiségét próbálta felmérni, még a tudósok számára is megdöbbentő eredményre jutott: ha az összes elszórt felszerelést összeraknánk, az elérne egészen a Holdig és vissza.
Azt eddig is tudtuk, hogy a tengeri és óceáni szemét túlnyomó részéért a halászat felelős, de a mostani, Science Advances folyóiratban megjelent kutatás átfogóbb képet ad a szennyezés mértékéről, mint bármelyik korábbi tanulmány.
A kutatás szerint az évente elhagyott halcsapdák száma eléri a 25 milliót, a horgoké pedig a 13 milliárdot. Ez a kutatók szerint óriási veszélyt jelent a tengeri élővilágra.
Dr. Denise Hardesty, a tanulmány egyik szerzője szerint felbecsülni sem tudjuk, hogy az elhagyott felszerelések miatt mennyi tengeri állat hal meg, és ez akár populációszinten is hatással lehet bizonyos fajokra.
Bár a halakra és más tengeri élőlényekre is veszélyt jelent a halászati szemét, különösen fenyegetettek az emlősök, például a delfinek, valamint a cápák, a teknősök és a madarak, akik az elhagyott felszerelésbe beleakadnak és megfulladnak. Csak nagyjábóli becslések léteznek arról, évente mennyi emlős pusztul el így.
A kutatók szerint eddig kevés tanulmány készült, ami megpróbálta felmérni az elhagyott halászfelszerelések mértékét; a jelenlegi kutatás ezt a hiányt volt hivatott pótolni. Megvalósításához hét különböző országban 451 halászattal készítettek interjút, amik során a kutatók megkérdezték a halászokat, mennyi eszközt veszítenek el a tengerekben és óceánokban évente, ezt a számot pedig felszorozták a globális halászati adatok alapján.
A számok igencsak arra engednek következtetni, hogy az általánosságban fókuszkérdésnek beállított szennyezőanyagok nem feltétlenül a főbűnösek a gyakorlatban. A hírhedt műanyag szívószálak például csak a jéghegy csúcsát képezik, mennyiségük a halászati eszközökhöz képest elenyésző: becslések szerint az óceáni szemét mindössze 0,03%-át teszik ki. Ezzel szemben, bár óceán- és tengerszinten nehéz pontos adatokat mondani, azt tudjuk, hogy a nagy csendes-óceáni szemétsziget legalább 46%-a halászhálókból áll.
Ráadásul a tengeri élőlények tömeges haláláért és a populációk veszélyeztetéséért a halászat más módon is felelős – óriási fenyegetést jelent rájuk a túlhalászat is.
Már folynak ENSZ-tárgyalások egy globális műanyagszennyezési egyezményről, de egyelőre kezdeti fázisban van a dolog. A szakértők szerint mindenképp bele kellene venni az egyezménybe az óceánokban és tengerekben elhagyott halászati felszereléseket is.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.