Sorsfordító hatása is lehet a Veganuár kihívásban való részvételnek, ahogyan arról több veganuározó is beszámolt. A nyilatkozók között volt, akit új szakma elsajátítására késztetett az életmódváltás: vegán cukrásznak állt. De olyan résztvevő is akadt, aki vegánná válása nyomán hozott meg más jellegű, de nagy horderejű magánéleti döntéseket.
Ha január, akkor Veganuár! Ez a Prove szerkesztőségének egyik kedvenc mottója, és évről évre izgatottan figyeljük, hányan csatlakoznak a Veganuár kihíváshoz, milyen reakciók érkeznek, és miként támogatják a „veterán tagok” az újonnan érkezőket a kihívás mellé létrehozott Facebook-csoportban.
Számos hagyományosan étkező vagy éppen vegetáriánus magyar vált vegánná az elmúlt évek során a Veganuárnak köszönhetően. A kihívást sikeresen teljesítők között sokan voltak, akik februárban már visszatértek a korábbi étrendjükhöz és életmódjukhoz. Egy hónapos elköteleződésüknek köszönhetően azonban már kevésbé terhelték a környezetet, kevesebb állatnak okoztak szenvedést. Ugyanakkor számos olyan résztvevő is akadt, aki a kihívást követően is kitartott a vegánság mellett.
A kezdeti nehézségekről és a növényi alapú étrenddel kapcsolatos tapasztalataikról és motivációikról beszélgettünk korábbi veganuározókkal. Megszólalóinkban a közös pont, hogy egyikük sem tudta pusztán „egyszeri kalandként” elkönyvelni az életében a veganizmust. Olyan is volt közöttük, aki előtt új távlatokat nyitott meg a váltás, de olyan is, akinek egészségtelenül működő kapcsolatokra irányította rá a figyelmét.
Vegán cukrász lett belőle, de a kilométereket is habzsolja
A 2023-as Veganuárral állt át a növényi alapú étrendre Likavcsán Ferenc, a húsmentességgel azonban már korábban is kacérkodott. „Gimnáziumban hat-nyolc évet vegetáriánusként töltöttem, ezt követően azonban még visszaálltam a húsfogyasztásra” – mesélte.
Mérnökinformatikusnak tanult, és IT-területen helyezkedett el. Egy baleset miatt aztán egy darabig a testmozgásról is le kellett mondania. „A baleset az IT-val kombinálva egyenes útként vezetett az elhízáshoz. Lassan négy éve már ott tartottam, hogy 113 kilogramm volt a testsúlyom, és akármit csináltam, nem tudtam lefogyni. Végső próbálkozásként elkezdtem futni. Egy évvel később már egy futócsapatban edzettem, egy ultrafutó kezei alatt. A csapat munkáját dietetikus is segítette, ő pedig közölte, ahhoz, hogy stabilan és jól fussak hosszabb távon is, át kellene alakítani az étrendemet. Elkezdte visszafogni a táplálkozásomban az állati eredetű termékeket, és év végére már nagyon keveset fogyasztottam ezekből. Ekkor jött a képbe a Veganuár” – mondta.
Úgy vágtam bele az egészbe, hogy nem tudtam, mi ez, de érdekelt. Megmondom őszintén, volt egy olyan félelmem, hogy egy szekta jellegű dologba csöppenek majd bele. Ehhez képest a kihívás és a veganizmus számomra egy nagyon pozitív csalódás volt.
A növényi alapú étrend és a sport hatására közel negyven kilogrammot leadott a testsúlyából, és azt is észrevette, hogy a veganizmus a sportteljesítményére is kedvező hatást gyakorol. „Javult a sportteljesítményem, sokkal stabilabb lett. Tavaly már terepen futottam ultramaratont, túl vagyok a harmadik maratonomon. Amire pedig még igazán büszke vagyok: háromfős férfi csapatban másodikak lettünk az Ultra Tisza-tó versenyen, ami egy 130 kilométeres megmérettetés.”
De más szempontból is fordulatot hozott az életébe a Veganuár és a növényi alapú étrend. Elárulta, mindig is szeretett sütni-főzni, de az, amikor a vegán süteményeit dicsérték hagyományosan táplálkozók, különleges élmény volt. Szöget ütött a fejében, hogy ezt az élményt akár magasabb szintre is emelhetné.
Elvégeztem egy cukrászképzést, és személyes missziómnak tekintem, hogy megmutassam, a finom cukrászati termékekről senkinek nem kell lemondania csak azért, mert vegán. Szeretem elkészíteni az olyan klasszikusokat, mint például a dobostorta, vagy akár az újdonságokat, mint az ország tortája, növényi verzióban. Ehhez viszont egyetlen kompromisszumot vállalnom kell. Ahhoz, hogy én ugyanazt el tudjam készíteni, meg kell kóstolnom az eredetit. Leszögezném, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy én mindennap hagyományos termékekből készült tortákat kóstolgatnék. A ritka tesztelések alkalmával is csak egy falatot kóstolok meg, hogy érezzem az ízeket, megnézem a textúráját, a maradék pedig az egyébként is hagyományosan táplálkozó családomé.
Ferenc jövőre tervezi megnyitni a saját cukrászdáját, ahol – nem is kérdés – a pultban kizárólag vegán sütemények lesznek majd.
Héjaként csapott le a Veganuár-felhívásra
Nagyjából tíz évvel ezelőtt Torma Ági furcsa tünetekre lett figyelmes: rosszul aludt, rémálmai voltak, reggel pedig migrénes fejfájással ébredt. Mivel ez nemcsak egyszer-egyszer fordult elő, hanem többször egymás után, ráadásul az összes tünet, összekapcsolódva, így felfigyelt rá. „Elkezdtem figyelni, mit ettem, mit ittam, min gondolkodtam, merre jártam, így jutottam el oda, hogy a húsfogyasztás a hunyó. Rádöbbentem, hogy mindegy, milyen húst eszem, az előhozza belőlem ezt a tünetegyüttest, így átálltam a vegetáriánus étrendre” – nyilatkozta a Prove-nak.
A húsmentességet két és fél évig tartotta, ekkor azonban egy sütögetés kizökkentette, és visszaállt a vegyes étrendre. A sors iróniája, hogy később aztán egy másik, 2020-as nyári sütögetés volt az, amely újfent a húsmentesség felé terelte.
Hirtelen megjelent bennem az érzés ezen a grillpartin, hogy újra el kell hagynom a húst – visszatért tehát az életembe a vegetáriánus táplálkozás. Karácsonykor pedig megfogant bennem a gondolat, hogy annyi jót hallottam a vegán életmódról, ki szeretném próbálni. Ez viszont teljesen ismeretlen terep volt számomra, elképzelni sem tudtam, mit mivel helyettesítsek, nem ismertem az alapanyagokat, és nem tudtam, merre induljak el. Három nap múlva aztán megjelent a hírfolyamomban a Veganuár kihívás, erre pedig úgy csaptam le, mint egy héja.
Elárulta, az egyik legnagyobb nehézséget az okozta neki átálláskor, hogy olyan alapokat kellett felülírni az életében, amelyek addig megkérdőjelezhetetlen szokások voltak. Egy folyamatként tekintett erre, amelynek a végére nem tűzött ki célokat, egyszerűen csak hagyta, hogy formálódjon, átalakuljon a világszemlélete.
„Számomra a vegán életmód egy élhetőbb életre való törekvés mind étrendben, mind a hétköznapokban. Erre az átállásra sem lehet embereket erőszakkal, ítélkezéssel és habzó szájjal rávenni. Mindig azt mondtam ezért az újonnan érkezett veganuározóknak is – a saját példámból és tapasztalataimból kiindulva –, hogy ne ostorozzák magukat a saját érzéseikért, múltjukért és botlásaikért. Ha úgy alakul, hogy végleges ez a döntés, és vegán maradsz, az szép lassan fog kialakulni, egyszer csak azt veszed észre, hogy már nem is kívánod a húst. Nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek megy egy pillanat alatt” – mondta.
Ezen filozófia mentén Ági arra törekszik, hogy ne is tukmálja a környezetében senkire a vegán életmódot.
Enni mindenki szeret, így én gyomron át szoktam »támadni«. Nagyon szeretek sütni és főzni, ilyen formában gondoskodni másokról, aki pedig érdeklődő, az kóstolni is szeret. Ha viszont valaki elzárkózik a növényi étrendtől és a vegán életmódtól, ügyelek arra, hogy erővel ne tukmáljam rá ezeket, hisz az erőszaknak hat és csak ösztönös ellenállást vált ki. Ennek a döntésnek belső indíttatásúnak kell lennie. Törekszem arra, hogy a kritikusabb hozzáállású embereknek kevésbé végletesen fogalmazzak: annyit mondok, hogy most kipróbálom ezt az életmódot, eddig tetszik, de nem hangsúlyozom, hogy én már biztosan életem végéig vegán maradok. Ezzel a kommunikációval a kritikusabb emberek szemlélete is lazítható
– magyarázta.
Fontos azt figyelembe venni a vegán életmódról való beszélgetések alkalmával, hogy milyen habitusú és korú ember áll velünk szemben, valamint hogy nyitott, érdeklődő-e – hangsúlyozta. „Időseknél sokszor az egészség aspektusa kerülhet előtérbe, fiataloknál pedig a környezetvédelmi megfontolás. Ez viszont egyénenként változó. Érdemes sok humort is belevinni a beszélgetésekbe, hiszen az oldja az esetleges feszültségeket. Meg kell találnunk az utat a másikhoz.”
Mérgező kapcsolataira hívta fel a figyelmét a veganizmus
Németh Viktória a Veganuár támogatói csoportjában korábban azzal a problémával fordult a tagokhoz, hogy a közvetlen környezetében többen még egy évvel a vegán életmódra való átállását követően sem tudták elfogadni a döntését. Ezek az emberek riogatták, hogy hiánybetegségei lesznek, sértegették, és a szemére vetették, hogy különcködik.
„Őket végül kiiktattam az életemből. Ez a legkevésbé sem volt egy túlkapás részemről, mert arra jöttem rá, hogy a veganizmus valójában csak felszínre hozta az ezekben a kapcsolatokban amúgy is meglévő problémákat, a másik tiszteletben tartásának abszolút hiányát. A döntés meghozatalával pedig megszűnt rajtam a nyomás” – mesélte. Persze ma is kap még beszólásokat a vegán életmódja miatt, szögezte le, ezek azonban inkább csak csipkelődések, amelyeket sokszor viccelődéssel igyekszik hatástalanítani.
A Veganuárnak köszönhetően azonban új embereket ismert meg, egyeseket közülük már barátaiként tart számon. „Ez egy nagyon szuper közösség! A Veganuár-csapaton belül megismertem Tetézi Györgyit, a La Línea Verde tulajdonosát és a családját. Már kétszer jártam is náluk” – utalt a magyar állatvédőre, aki Gibraltárnál nyitott vegán éttermet.
A vegán életmóddal kapcsolatban már csak egy kérdés maradt benne: hogy miért nem kezdte el már korábban.
Így utólag kissé visszás belegondolni, hogy mindig is nagy állatbarát voltam, gyakran mentettem állatokat – a szüleim nagy örömére –, mégis megettem a húst. A tehéntejet egyébként már a Veganuár előtt elhagytam, egészségügyi okokból, és addigra több különböző diétát is kipróbáltam. Ahogy aztán a kihívás során megismertem a veganizmus etikai hátterét, végleg eldöntöttem, hogy kitartok az életmód mellett. Már két hónap növényi alapú étrend után sokkal szebb lett a bőröm, pedig korábban eléggé pattanásos volt az arcom. Ráadásképp mióta vegán vagyok, sokkal szebb és színesebb ételeket eszem, mint régen. Kinyílt előttem az indiai konyha felé is egy ablak, nagy kedvencem lett a vöröslencse-dahl és a különféle curryk. Ezek nagyon gyorsan elkészíthetők, nagyon finomak, és még a hagyományosan étkezőket is le lehet ezekkel nyűgözni
– mondta.
Elárulta, számára az átállást követő első egy-két hónap volt nehéz, amíg megtanulta, mire figyeljen, mit kell kiszúrni az élelmiszerek címkéjén. Idővel aztán egyre könnyebb lett. Hozzátette, az is segített, hogy a boltokban egyre több helyettesítő termék jelent meg. „Így ha meg is jelenik bennem az igény arra, hogy kicsit csaljak, ezekkel az ételekkel könnyen átlendülhetek ezen az érzésen.”
Aki a 2025-ös Veganuártól várja a teljes áttörést
Kepli Lajos először a 2024-es Veganuár kihíváshoz csatlakozott, mert így – mint mondta – volt apropója, hogy kipróbálja a növényi étrendet. Régóta szimpatizált már a vegán életmód mögött húzódó eszmékkel, ezúttal pedig minden körülmény adott volt ahhoz, hogy egy egész hónapra elkötelezze magát a növényi alapú étrend mellett.
Már az első napok után olyan tapasztalatokra tettem szert, mint korábban még soha. Főként az ízek és az ételek sokfélesége lepett meg. Mivel imádok főzni, így a receptek változatossága is újként hatott
– mesélte.
A környezete összességében megértően fogadta az elhatározását. „Kiemelkedően negatív hozzáállást nem tapasztaltam, de leginkább azt éreztem, a megtűrt kategóriába került az étrendem. »Majd elmúlik« – ez volt az általános hozzáállás. Nem kezdtem harcos eszmefuttatásba, egyszerűen azt az álláspontot képviseltem, hogy ez az én választásom, aminek megvannak a racionális okai.”
Elárulta, a 2024-es Veganuár után nem sikerült maradéktalanul kitartania a növényi alapú étrend mellett, jelenleg elég vegyesen étkezik. Az áttörést a következő, 2025-ös Veganuártól várja.
„Azt hiszem, az embernek meg kell érni fejben, hogy ez ne egy magára kényszerített dolog legyen, hanem egy abszolút tudatos lépés. Jelenleg már Németországban élek, ahol a hozzáállás és a feltételek is nagyban eltérnek a magyarországiaktól. De a vegán alapanyagok és összetevők választéka is nagyságrendekkel szélesebb, mint Magyarországon.” Hozzátette, a párja a kezdetektől támogatja őt a vegánná válás útján, és a növényi alapú főztjeit is örömmel fogyasztja. Talán ennek is köszönhető, hogy a 2025-ös Veganuár kihívásra már ő is csatlakozik hozzá.
Lajos kifejtette, az állatok védelme és a környezetvédelem mindig is a szívügye volt környezetmérnökként. Ezért hozta meg többek között azt a döntést is Balatonalmádi polgármesetereként 2019-ben, hogy a városban nem lesz szilveszteri tűzijáték, hanem fényjátékkal helyettesítik a pirotechnikát. A politikai életből időközben kivonult.
„Sokat segített a vegán életmódhoz való közeledésben az is, hogy tavaly megismerkedtem az Ételt az Életért Alapítvánnyal, melyet a Krisna-tudatú hívők működtetnek, eljártam önkénteskedni hozzájuk ételosztó eseményeikre. A vegetáriánus és egyre inkább a vegán étkezés pedig náluk a vallásukból ered” – magyarázta.
