Az öregedés – a közhiedelemmel ellentétben – rendszerint nem fokozatos és egyenletes folyamat. A szervezet bizonyos időszakokban hirtelen változásokon mehet keresztül, amelyek hatással vannak az anyagcserére, az immunrendszerre és az izomtömegre. Kutatók szerint azonban megfelelő életmóddal, fizikai aktivitással és tudatos étrenddel ezek a folyamatok mérsékelhetők.
Az öregedésről sokáig úgy gondoltuk, hogy lassan, fokozatosan történik évről évre. A legfrissebb kutatások alapján azonban ma már kijelenthető, hogy a folyamat mégsem ennyire egyenletes. Életünk során két nagyobb öregedési robbanás is bekövetkezik: az egyik 44, a másik 60 éves kor körül.
A Stanford Egyetem korábbi vizsgálata több mint száz 25 és 75 év közötti kaliforniai résztvevő biológiai folyamatait követte nyomon. A kutatók arra jutottak, hogy 44 és 60 éves kor táján hirtelen jól kimutatható változások történnek
- az anyagcserében,
- az immunrendszer működésében,
- a vesék egészségében
- és az izomtömegben.
Ezek a változások nem csupán a hormonális átalakulások vagy az anyagcsere lassulásának következményei: a test több ezer molekulájának viselkedése egyszerre módosul.
Két olyan életszakasz van a kutatók szerint, amikor különösen felgyorsulhatnak az öregedéssel kapcsolatos folyamatok. Fotó: Getty Images
A kulcs: fizikai és szellemi aktivitás, megfelelő étrend
Bizonyos változások – például a menopauzával vagy az anyagcsere lassulásával összefüggőek – várhatóak voltak. Mások viszont még a kutatókat is meglepték. Mind a férfiak, mind a nők szervezete jelentős eltolódást mutatott a negyvenes éveik közepén az alkohol-, koffein- és lipidanyagcserében, valamint az izom és bőr egészségében. A hatvanas éveikben pedig a résztvevők a szénhidrát-anyagcsere és az immunfunkciók hanyatlását tapasztalták, a szív- és érrendszeri betegségek markerei pedig egyre hangsúlyosabbá váltak.
A szakértők szerint a fizikai és a kognitív aktivitás kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyire gyorsan öregszünk ezekben a kritikus időszakokban. Van azonban még egy tényező, amely legalább ennyire fontos: az étrend.
A 40-es és 50-es években az anyagcsere- és immunfunkciók csökkenhetnek a hormonális változások, az oxidatív stressz és a gyulladások miatt. Az antioxidánsokban, rostokban és gyulladáscsökkentő vegyületekben gazdag növényi alapú étrend segíthet ellensúlyozni ezeket a hatásokat
– nyilatkozta Tanner Gish demenciagondozásra szakosodott egészségügyi tanácsadó a VegNewsnak.
Kulcsfontosságú tényező a megfelelő táplálkozás is. Fotó: Shutterstock
Mi kerüljön feltétlenül a bevásárlókosaradba?
Gish szerint a következő élelmiszerek segíthetnek a test természetes védekező mechanizmusainak támogatásában.
- Keresztesvirágúak – A szakértő kiemeli a keresztesvirágú zöldségek – például a brokkoli, a kelkáposzta vagy a kelbimbó – szerepét, amelyek szulforafánban gazdagok. Ez az anyag ugyanis csökkenti az oxidatív stresszt, és erősíti az immunrendszert.
- Teljes kiőrlésű gabonák – A teljes kiőrlésű gabonák, mint a quinoa vagy az árpa, segítenek a vércukorszint stabilizálásában és a bélflóra egyensúlyának megőrzésében.
- Olajos magvak – A lenmag és a dió értékes omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, amelyek csökkentik a gyulladást, és támogatják az agy és a szív egészségét.
- Növényi fehérjeforrások – Az idősebb kor egyik legnagyobb kihívása az izomtömeg csökkenése, tehát fontos a fehérjebevitel. A hatvanas éveinkre a vese- és szénhidrát-anyagcsere működése is gyengülhet, de Gish szerint egy huszárvágás segíthet: a növényi fehérjék kíméletesebb alternatívák az állatival szemben, mert kevésbé terhelik a veséket. A tofu, a tempeh és a hüvelyesek (például a lencse- és babfélék) teljes értékű növényi fehérjét kínálnak, amelyek segítenek az izmok megőrzésében.
- Egyéb zöldségek – Az alacsony glikémiás indexű ételek, mint az édesburgonya, a zab és a keményítőt nem tartalmazó zöldségek segíthetnek a vércukorszint stabilizálásában, amikor az inzulinérzékenység csökken.
- Bogyós gyümölcsök – A bogyós gyümölcsök – például az áfonya és a vörös áfonya – antioxidáns tulajdonságaik révén védenek a vesét érő oxidatív stressz ellen is.
- Növényi rostok és zsírok – A kor előrehaladtával a koleszterinszint emelkedése is várható. A vízben oldódó rostok (például a zabban, a babban és a lencsében) bizonyítottan csökkentik az LDL- („rossz”) koleszterinszintet. Az avokádóban és diófélékben található egészséges zsírok pedig növelhetik a HDL- („jó”) koleszterint, ezzel is támogatva a szív- és érrendszer egészségét.
