Fedezd fel a vegán életmód és a növényi étrend etikai, egészségügyi és környezeti előnyeit, hiteles forrásból.
Oszd meg ismerőseiddel:
A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megoldható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját, illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból.
Évente 2.7 billió érző
élőlényt mészárolnak le szörnyű körülmények között, pedig már nincs rá szükségünk. Élhetünk boldog életet állati eredetű termékek nélkül is. Terjesszük ki empátiánkat saját fajunkon túlra is.
Az állattenyésztés az elsődleges okozója a klímaváltozásnak, az erdőirtásoknak, a biodiverzitás csökkenésének, fajkihalási hullámnak, vízpazarlásnak és így tovább. A növényi étrenddel hatékonyabban óvhatjuk meg a bolygónkat.
A világ legnagyobb egészségügyi és dietetikai szervezetei szerint a növényi étrenddel képesek vagyunk elkerülni vagy visszafordítani a leggyakoribb és leghalálosabb civilizációs betegségeinket, mint a diabétesz, elhízás vagy bizonyos daganatok.
Az alábbi filmek több oldalról mutatják be a veganizmus és az étrendváltás előnyeit. Garantáltan új információkat és nézőpontokat kínálnak számodra.
James Cameron új filmje, a The Game Changers szó szerint összezúzza a tévhiteket, miszerint állati eredetű ételeket kell ennünk egy erős és kitartó test eléréshez. A film bemutatja a világ legjobb növényi étrenden élő sportolóit, többek között Lewis Hamiltont, Morgan Mitchellt, Kendrick Farrist, Scott Jureket, és még a legendás Arnold Schwarzenegger is elmondja, hogy hús nélkül is lehet izmot építeni. A film tudományos kutatásokra alapozza állításait, amit rengeteg orvos is alátámaszt.
A Land of Hope and Glory bemutatja napjaink standard eljárásait az állattenyésztésben. Az állatok szenvedése, csonkítása és megölése által betekintést nyerhetünk abba, milyen lehet haszonállatként létezni egy olyan világban, ahol a jogainkat megfosztotta tőlünk egy erősebb faj.
Az Uralom (Dominion) egy ausztrál dokumentumfilm, amely drónokkal, valamint kézi és rejtett kamerás felvételekkel mutatja be az állattenyésztés sötét oldalát, amit a reklámok nem szívesen mutatnak meg a fogyasztóknak. A film 7 évig készült, és a standard eljárásokat mutatja be, amit a világ legtöbb országában használnak. Egyszerre sokkoló és érdekes, garantáltan megérinti az igazi állatbarátokat.
A legtöbb állattenyésztő vagy vágóhídi munkás ugyanolyan ember, mint mi – azzal a különbséggel, hogy belőlük már elvett egy kis darabot az állatok használata. A kutatások szerint rengeteg mentális szenvedést okoz az embereknek az állatokkal szembeni kegyetlenség. Viszont ennek nem muszáj így lennie: a díjnyertes 73 Cows megmutatja, hogy bárki képes változtatni, még egy idős úr is, aki egész életében állatokat tenyésztett és ítélt levágásra.
Kip Andersen filmrendező megpróbálja kideríteni, hogy a legnagyobb egészségügyi szervezetek miért ajánlanak a betegeknek húsban, tejben és tojásban gazdag étrendet, miközben a tudomány szerint ezek az ételek nem egészségesek. A legtöbb vezető szervezet elutasítja az interjút, titkolózik vagy mellébeszél, és mint kiderült, anyagi támogatást kapnak a legnagyobb húsipari cégektől. Mi a fene folyik itt, amiről nem tudunk?
A 2011-ben megjelent dokumentumfilm, amely alcíme szerint életmentő lehet, felfedi és megmagyarázza a táplálkozás és a különböző betegségek közötti több évtizedes tudományos kutatásokon alapuló összefüggéseket. A film állítja, hogy a teljes értékű növényi étrend segítségével megelőzhetőek és visszafordíthatóak az olyan, gyakran halálos kimenetelű betegségek, mint a rák, a szív-és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.
Miért nem beszélnek a legnagyobb környezetvédő szervezetek az igazi problémáról – az állattenyésztésről? Kip Andersen feltérképezi a világ legfenntarthatatlanabb iparát, és a háttérben meghúzódó hatalmas üzletet.
Magyar felirattal is elérhető előadások, amelyektől milliók lettek vegánok. (kapcsold be a YouTube-on.)
Létrehoztunk egy programot, ami lefedi a teljes vegánná válás minden lépését. Csatlakozol a több tízezer honfitársadhoz, aki már kipróbálta?
A Veganuár egy ingyenes online program, amiben 100+ vegán receptet és részletes útmutatókat kínálunk számodra. Emellett csatlakozhatsz Magyarország legbarátságosabb vegán közösségéhez is, ahol 20.000+ ember osztja meg a napi ételeit és motivációját. Nincs mit veszítened, kezdj bele még ma!
Szívből hiszünk az állatok felszabadításában, ezért a teljes program ingyenes. Nem kell megadnod fizetési adatokat sem.
100.000 karakternyi naprakész információ a klímaváltozásról, állatjogokról, vegánokról, egészséges életmódról - magyarul.
Napi e-maileket küldünk, melyek cikkekre és filmekre irányítanak át. Bármilyen eszközről kényelmesen olvashatod és nézheted őket.
Ma már az orvostudomány is megerősíti, hogy a teljes értékű növényi étrend minden életkorban, minden embernek megfelelő.
A Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet és a Pécsi Tudományegyetem közös, 2016-ban kiadott tanulmánya a növényi étrendet a betegségek megelőzésére alkalmas eszközként mutatja be, amelynek pozitív élettani és a betegségek kockázatát csökkentő hatásai vannak.
„Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású.
Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira.”
Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára.
A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. […]
Az USA-ban fogyasztott a fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szójatermékek, diófélék és magvak).
A vegán étrend a vegetáriánus étrendhez hasonló étkezés, amelynek követői kizárólag növényi ételeket esznek. Megfelelő tervezéssel minden tápanyagszükséglet kielégíthető, de van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:
Vas: Az emberek, akik vegán étrendet követnek, elég vasat kaphatnak növényi ételekből, például hüvelyesekből, tofuból, diófélékből és magokból, teljes kiőrlésű gabonafélékből (különösen amarantából és quinoából), szárított gyümölcsökből és sötétzöld leveles zöldségekből. A növényi ételekben a vas típusa (a nem heme vas) azonban nem szívódik fel ugyanolyan hatékonysággal, így érdemes C-vitamint tartalmazó ételekkel együtt fogyasztani. Ilyen például a bogyók, citrusfélék, kivi, paprika, paradicsom vagy brokkoli.
B12: Érdemes B12-vel dúsított élelmiszereket fogyasztani (például növényi tejek) vagy a B12 táplálékkiegészítő bevétele.
Kalcium: Mivel a vegán étrend nem foglalja magában a tejtermékeket, ezért fontos, hogy más kalciumban gazdag ételeket is tartalmazzon. Néhány jó növényi kalciumforrás a kalciummal dúsított szója- vagy mandulatej, tofu, mandula, hántolt tahini (szezámmag paszta) és zöld leveles zöldségek, például kelkáposzta és ázsiai zöldek (például bok choy, kínai brokkoli).
Omega-3 zsírok: A testünk nem tudja előállítani az omega-3 zsírokat, ezért fontos, hogy étkezés útján juttassuk be őket. A legjobb növényi források közé tartozik a lenmag, dió, chia mag, szójabab-olaj és repceolaj. Vannak azonban vegán omega-3 táplálékkiegészítők is, amennyiben ez valakinek könnyebb.
Az Egyesült Államok legnagyobb dietetikai szervezete, a több, mint 100 ezer szakemberből álló Academy of Nutrition and Dietetics álláspontja a vegetáriánus és vegán étrendekről a következő:
“[…] a megfelelően összeállított vegetáriánus és vegán étrend egészséges, megfelelő tápértékkel bír, és akár egészségügyi előnyökkel is járhat bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. Ezek az étrendek az élet minden szakaszában megfelelőek, beleértve a terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyermekkort, kamaszkort, idősebb felnőttkort és a sportolókat is.
[…] A vegetáriánus és vegán életmód csökkenti bizonyos betegségek, pl. az ischaemiás szívbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, bizonyos ráktípusok és elhízás kockázatát.”
Az Egyesült Királyság egyik leghosszabb ideje fennálló egészségügyi és dietetikai szervezete, a British Dietetic Association megerősítette, hogy a jól megtervezett vegán étrend „képes elősegíteni az egészséges életmódot minden korosztály számára.”
A valaha elvégzett legátfogóbb táplálkozástudományi vizsgálat eredményei és annak megdöbbentő következtetései a táplálkozással, fogyókúrával és a hosszú távú egészséggel kapcsolatban.
Tanulj a teljes értékű növényi étrendről hiteles forrásból.
Egy milliók által kedvelt orvosi non-profit szervezet, a NutritionFacts.org elkészítette a tökéletes táplálkozási útmutatót, néhány lelkes hazai vegán pedig lefordította neked magyarra.
Elfogadod teljesen ingyen?
Nem értesz valamit? Segítünk. Megválaszolunk minden olyan kérdést vagy tévhitet, amit általában vegánként hallunk.
A tejiparban mesterségesen megtermékenyítik a teheneket, hogy folyamatosan utódokat szüljenek.
Az újszülötteket elrabolják az édesanyjuktól, hogy nemük szerint felhasználják őket: ha nőstény, akkor az anyjához hasonlóan, egész életében fejik és megtermékenyítik, ha hím, akkor bébikorban lemészárolják, hogy borjúhús legyen belőlük.
A tehenek – mivel szoros kapcsolatot ápolnak utódjaikkal -, napokig hangosan bőgnek az elrabolt borjaik után. Míg a természetes élettartamuk 20 év lenne, addig a tejiparban 4-5 évet bírnak ki, ezután kevesebbet vagy semennyit nem termelnek többé.
Ekkor elviszik őket a vágóhídra, tehát minden tejipari állat végül a húsiparban köt ki.
Mivel a veganizmus az elkerülhető állathasználat bojkottálásáról szól, így egyértelműen a méhek kihasználása, tárgyiasítása és megölése is „tiltólistás” az ő érdekükben.
Emellett jó okunk van elhagyni a mézet, ugyanis a mézipar kegyetlen és etikátlan az állatokkal szemben. Néhány példa:
A méhkirálynő szárnyainak csonkítása, hogy megakadályozzák a méhek elvándorlását, ugyanis azok a méhkirálynőt követik.
Az ellopott méz helyett cukros szirupokat kapnak, mely sok esetben gyengíti őket. A mézben minden szükséges tápanyag és antioxidáns megvan a méhek számára, amit más ételek nem pótolnak. Mi használhatunk édesítésre vegán alternatívákat, de a méhek esetében bármilyen más opció a gyengülésükkel és kihalásukkal veszélyezteti a Földet.
Előfordul az is, hogy a méhtartók egész kolóniákat ölnek meg azért, hogy megakadályozzanak egy terjedő betegséget. Ahelyett, hogy kezelnék őket a gyógyulás reményében (ugyanis ez is lehetséges opció), gazdaságosabb megölni őket és új kolóniát létrehozni/vásárolni.
Az állatbarát emberek – mint minden másban –, ebben is úgy érhetnek el változást, ha bojkottálják az adott terméket (jelen esetben a mézet), illetve más, a méhek kihasználásával készült termékeket, mint a lépesméz, méhpempő, virágpor vagy a propolisz.
Ma már ízletes és természetes alternatívák vannak a mézre, nem szükséges bántanunk a méheket.
A tojásiparban tartott tojókat a domesztikáció során addig módosítottuk, hogy évi 12 tojás helyett ma 300-at várnak el tőlük.
Mivel a tojással együtt kalcium is távozik a szervezetükből, a tojók gyakran szenvednek csontritkulásban, amely miatt hamar eltörnek a csontjaik.
Amikor ez megtörténik, már csak feküdni tudnak, vízhez és élelemhez nem jutnak, esetleg belehalnak az ammóniával teli épületek mérgező levegőjébe.
A hímcsirkéket pedig néhány napos korban élve ledarálják, vagy gázkamrákba zárják őket, míg meg nem fulladnak.
Tedd fel magadnak a kérdést: hogyan ölnél meg szépen valakit, aki nem akar meghalni? Mitől lesz szép, és kinek?
Ha gyorsan ölünk meg valakit, az felment minket a gyilkosság erkölcstelensége alól? Ha igen, érvényes lesz ez a kutyára és az emberre is? Aki gyorsan öl, az nem kerül börtönbe?
Ha neked szép életed van és élni akarsz, de valaki meg akar ölni, megnyugtatna téged, hogy „gyors és humánus” lesz? Mi dönthetünk úgy, hogy nem ölünk meg senkit.
Az állatok kihasználására és megölésére nincs többé szükségünk, ezért semmilyen formában nem lesz etikus vagy indokolt a tejük, tojásuk, mézük, bőrük, szőrméjük, szabadságuk vagy életük elvétele.
Az, hogy hogy mindenevők vagyunk, csak annyit mond: az evolúció során úgy fejlődtünk ki, hogy a növények mellett a húst is meg tudjuk emészteni, de ez nem jelenti azt, hogy meg is kell ennünk. A mindenevő nem egy előíró, hanem egy leíró definíció: bár ehetünk húst, nincs rá szükségünk.
A világ legnagyobb táplálkozástudományi intézete, a több, mint 100 ezer szakembert számláló Academy of Nutrition and Dietetics szerint a helyesen összeállított növényi étrend minden életkorban megfelelő, beleértve a terhességet, a szoptatás időszakát, a csecsemő-, a kisgyermek-, a fiatal- és az idős kort, valamint sportolók számára is alkalmas.
Azok az esszenciális aminosavak, amelyekről sokan azt hiszik, csak a húsban fordulnak elő teljes értékűen (úgy, hogy egy ételben mind a 9 megtalálható legyen), valójában több növényi eredetű ételben is mind megvannak. Ilyen a quinoa, a szója (tehát a tofu is), az amaránt, a hajdina, a kendermag, és a sörélesztőpehely.
A helyzet azonban az, hogy majdnem teljesen irreleváns, hogy egy fehérje teljes értékű-e vagy sem, hacsak nem egész nap natúr rizst, üres kenyeret, vagy más, egy összetevőből álló ételt eszel. Ugyanis például a bab és a rizs, a mogyoróvajas vagy a humuszos szendvics, vagy egy tál lencseleves egy szelet kenyérrel mind-mind teljes fehérjeforrást jelentenek.
Nagyon szép dolog, hogy már csökkentetted a fogyasztásodat, gratulálunk!
Ugyanakkor arra biztatunk, hogy azt a keveset is cseréld le inkább növényi alapú ételekre, hiszen az állatok nem tudnak kevésbé meghalni.
Amíg fizetsz valamennyi állati termékért, addig állatokat fognak ölni vagy használni, ami nem helyes.
Olyan szép és érdekes kulturális szokások vannak a világon, és a magyaroknál is akad bőven. De van pár, ami egyszerűen elavult, kegyetlen és felesleges. Mi lenne, ha ezeket megszüntetnénk és új szokásokat alakítanánk ki?
Tényleg szükség van arra a disznóvágásra? Nem lehetne inkább összeülni a barátokkal és a családdal, beszélgetni, enni valami finom növényi kosztot, zenét hallgatni, táncolni, filmezni, játszani, és nem megölni senkit?
Nekünk semmibe sem kerül kedvesnek lenni az állatokhoz, nekik viszont ez jelentheti a megváltást.
A szokások mindig is változtak a történelem során, ideje most is szintet lépni.
A vegán mozgalomnak nem célja, hogy emberek munkanélküliek legyenek, ennek magától értetődőnek kellene lennie. A történelem során rengeteget változott, hogy az átlagemberek mivel foglalkoznak, mi a munkájuk, mi az, ami szükséges.
Ez főleg igaz az ipari forradalomra, ami gyökeresen megváltoztatta a munkaerőpiacot. Természetesen nem egy nap alatt fog megszűnni az állattartás, és nem egy nap alatt kell majd új munkát találniuk az iparban dolgozó embereknek.
A növényi étrend népszerűsödésével új munkahelyek jönnének létre, hiszen nem megszüntetni akarjuk az evést, hanem átalakítani. Egy ENSZ által kiadott jelentés szerint a növényi étrendre való átállás 19 millió új munkahelyet hozhatna létre csak Latin-Amerikában.
Csak szeretnék, ha nem mészárolnánk le többé érző, öntudattal rendelkező élőlényeket, hiszen nem muszáj ezt tennünk.
A vegánok együtt éreznek a „haszon”állatokkal úgy, ahogy a társadalom nagy része együtt érez egy megkínzott kutyával. Mindössze annyi történik, hogy mi nem csak 2-3 fajta állatot sajnálunk és szeretünk, hanem kiterjesztjük az empátiánkat több állatra is.
Hogyan éreznéd magad, ha mindenki meg akarná ölni a kutyát, akit szeretsz? Milyen lennél, ha te megpróbálnád megmagyarázni, hogy a kutyus érez, gondolkodik és élni akar, de a társadalom utálna téged ezért, kinevetne és élvezetből megölné a kutyát? Valószínűleg te sem lennél „békés” vagy „pozitív”, hanem minden erőddel meg akarnád állítani más kutyák lemészárlását.
Ez az igazságról, az életről, a békéről szól, nem rólunk.
Gyakori (és megcáfolt) tévhit, hogy csak a húsban van fehérje, vagy csak az a megfelelő nekünk.
Valójában a fehérje az egyik legkönnyebben pótolható tápanyag, hiszen minden növényben megtalálható. A fehérjéket aminosavak alkotják (20 db), melyből 9 esszenciális, a szervezetünk nem tudja előállítani, ezért ételekből kell pótolnunk.
Szerencsére mind a 9 megtalálható növényekben, így könnyen megszerezhetjük a teljes értékű fehérjét.
Amennyiben változatosan étkezünk (tehát nem csak salátán élünk, hanem változatos növényi ételeket eszünk), a fehérjehiány esélytelen.
Tanulmányok sincsenek fehérjehiányos vegánokról, mert ez nem egy létező probléma.
Vegán körökben Schrödinger tehenének is szoktuk hívni ennek az érvnek a kettős megjelenését: ha megszűnik az állattenyésztés, elszaporodnak a haszonállatok, de egyszerre ki is halnak, mert többé nem szaporítanánk őket. Mindenevője válogatja, ki melyik állítás bekövetkeztétől retteg.
Ez megint csak hasonló téma, mint a hagyomány, a kihasználás elve. Egyik állat sem azért született a Földre, hogy mi ipari körülmények között tartsunk belőlük milliárdnyit, és egyiknek sem kell, hogy attól függjön a sorsa, hogy számunkra hajt fel hasznot, vagy nem.
Ahogy az állatokat tartjuk az iparban, és amilyen életet adunk nekik, abban nincs köszönet, és semmiféle szívességet nem teszünk nekik, főleg nem a “fajfenntartásuk” felé.
Ugyanúgy, ahogy kutyák létezésének a hasznosságát sem kérdőjelezzük meg attól, hogy nem mind hoz anyagi hasznot, mert nem verseny futtatjuk őket vagy harcoltatjuk őket egymással, sőt: a legtöbben elítélik ezeket.
Itt van egy ötlet: ha az emberek mindenhol áttérnének a növényi alapú étrendre, 75%-kal kevesebb mezőgazdasági földterületre lenne szükség.
A felszabaduló területek nagy részét visszakaphatná a természet és a vadállatok, egy részén pedig nemzeti parkokat, állatmenhelyeket is lehetne kialakítani, ahol békében élhetnének a korábban haszonból tartott állatok.
Ez jelentősen hozzájárulhatna, hogy az ember által okozott természeti károk helyrejöjjenek: az üvegházhatású gázok csökkennének, a biológiai sokszínűség pedig növekedne.
Valamit a tradíciók miatt favorizálni nem más, mint egyszerű logikai hiba. A hagyományosság nem egyenlő a morális viselkedéssel, és nem alátámasztható érv arra, hogy valamit csak a szokás miatt folytassunk.
Ha a tradíciót önmagában követendő példának, értéknek tartjuk, akkor egyetértünk a fekete bőrűek rabszolgává tételével és lemészárlásával, és a nők alsóbbrendűségével a férfiakkal szemben?
A civilizáció fejlődésének alapköve a közös felismerés, hogy valami olyasmit teszünk, ami nem helyes, és ezt a felismerést tudatos változtatásnak kell követnie. Ez alól a húsevés sem kivétel: nem csak az állatok kihasználása, hanem a mértéktelen környezet- és klímaszennyezés, talaj- és vízszennyezés, föld- és vízhasználat és élőhelypusztítás miatt is, amit az állattenyésztéssel okozunk.
Ezek a dolgok a jelen problémái, amiket az állati eredetű termékek elhagyásával tudunk megoldani, és ez messze felülmúlja azt az önmagában értéket nem hordozó tényt, hogy az “őseink is ettek húst”.
Az élet körforgásához természetes formájában az is hozzátartozik, hogy a megszületett gyerekek jó része, de a lakosság túlnyomó része is maximum 30-40 éves korában meghaljon olyan betegségekben, amiket mára a modern gyógyászattal kiiktattunk.
Hozzátartozik a “körforgáshoz” a természetes szelekció is, ami a valamilyen betegséggel született embereknek drasztikusan csökkentette a túlélési esélyét.
Ha az élet körforgását kifogásnak használjuk évi több tízmilliárd állat megölésére, akkor a beteg rokonaink, barátaink meggyógyítását is elítéljük, és a tízmilliónyi emberáldozatot követelő járványokat is vissza kívánjuk hozni a modern korba? Ha nem, akkor ezt az érvet nem használhatjuk másra sem.
Az pedig szintén abszurd érv, hogy az oroszlán is megeszi a gazellát, tehát mi is fel vagyunk mentve a húsevés morális következményei alól. Egyrészt az oroszlán ragadozó, és szüksége van húsra.
Másrészt pedig mi nem vagyunk vadállatok, és mindenféle olyan, társadalmi szinten elfogadott morális kötelességek vonatkoznak ránk, amiket senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni: nem lenne elfogadott társadalmilag például, ha felfalnánk a gyengén született kölykeinket, vagy széttépnénk egymás torkát a területért való harc során – ahogyan azt sok vadállat teszi.
Más állatok életének elvétele miért lenne kivétel?
Kezdjük a választ a Teremtés Könyvénél. Talán a teremtés történetének legfontosabb része a Teremtés Könyve 1:29-30:
„Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok. Úgy is történt.”
Emellett tegyük fel a kérdést: miért akarná Isten, hogy évente 1.6 billió érző élőlényt – a saját teremtményeit – lemészároljunk, kivéreztessünk, gázkamrákba zárjunk, elszakítsunk gyermekeiktől?
Miféle Isten akarna gyilkolásra kényszeríteni minket a béke, szeretet és törődés helyett? Ez sokkal inkább hangzik a gonosz parancsának. Ha hívő vagy, a legalapvetőbb dolog, amit megtehetsz Istenért és a saját békédért, hogy nem gyilkolsz és használsz ki más, érző élőlényeket.
A növények nem rendelkeznek központi idegrendszerrel, aggyal és fájdalom receptorokkal, ezáltal nincsenek érzéseik, gondolataik és öntudatuk sem. Képesek reagálni külső ingerekre, de nem tudatos és érző élőlények.
A leggyakoribb érv a „növények érzéseire” a Vénusz légycsapója, ami „megeszi a bogarakat”. Ám ha utánajárunk, rájövünk, hogy nem tudatosan eszik bogarakat, hanem a „szájában” lévő receptorok ingerlésével reflexszerűen összecsukódik a „száj”, elkapva ezzel a benne lévő élőlényt, vagy akár csak egy tárgyat.
Ha cigarettát teszünk a szájába, arra is ugyanúgy össze fog csukódni, lásd itt.
Nem hasonlíthatunk össze egy paradicsomot egy kutyával, vagy egy répát egy csirkével, hiszen alapvető biológiai különbségek vannak közöttük.
Az pedig csak (vegán)hab a tortán, hogy a felhizlalt állatok sokkal több növényt esznek meg, mint mi; így tehát ha védeni akarjuk a növényeket, és minél kevesebbet akarunk megölni, akkor ne etessünk világszerte több billió tonna növényt az állatokkal, hanem ennek töredékét fogyasszuk el mi.
Valójában már most megtermelünk elképesztő mennyiségű növényt, csak azt az állatokkal etetjük meg, hogy fehizlaljuk őket a húsukért.
Ha ugyanazon a területen emberi fogyasztásra szánt növényt termelnénk, nem pedig állati takarmányt, akkor nem csak a 7.5 milliárd embert (beleértve a jelenlegi 1 milliárd éhezőt is), de még több milliárd éhes szájat tudnánk táplálni.
A növénytermesztés sokkal kevesebb vizet és földterületet igényel, csökkenthetjük az erdőirtásokat, a fajok kihalását, az elsivatagosodást és még sok más természeti katasztrófát.
Csatlakozz az egyik legbékésebb csoporthoz,
ahol 20.000+ kezdő és veterán vegán segít neked
az életmódváltásban – ítélkezés nélkül.
A Vegan Start a Prove.hu által működtetett, ingyenes információs oldal, melynek célja, hogy könnyen hozzáférhető, hiteles információt kapjanak az érdeklődők a veganizmusról.
Hova küldhetjük a recepteket, útmutatókat és tippeket?
A Veganuár 2021 lezárult.
Térj vissza néhány nap múlva, hogy elsőként regisztrálj a 2022-es programra!
