A gyerekek étrendjében a hús és állati eredetű ételek fontosabbak a zöldségeknél és a gyümölcsöknél – írta ki Tóth Lénárd szakgyógyszerész a közösségi oldalára, egy fogorvosra hivatkozva. Állítását a lapunknak nyilatkozó csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos cáfolta. Rámutatott, a növényi alapú ételek összetétele sok szempontból jobban támogatja az egészséget, például gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatóanyagaik révén.
Ne azzal foglalkozz, mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt a gyerek – ezt ajánlotta a közelmúltban a Facebook-oldalán Tóth Lénárd szakgyógyszerész, egy fogorvost idézve. Steven Lin szerint a gyerek étrendjében a hangsúlyt inkább a húsra és az állati eredetű táplálékra kell helyezni.
A fogorvosi idézethez Tóth nem fűzött semmiféle kommentárt, később viszont hozzászólásban leszögezte, „abban mindenképpen egyetértek dr. Steven Linnel, hogy a hangsúly az ajánlásokban a zöldségek és gyümölcsök felé tolódott, túlzott mértékben is”.
Mire fel állíthatják, hogy a gyerekek húsfogyasztása létfontosságú?
Arra, hogy miért éppen a gyerekek táplálkozásában hangsúlyozta Lin és Tóth az állati eredetű ételek kiemelt szerepét, egy csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, Juhász-Keglovits Klára segítségével kerestük a választ.
Az intenzív növekedés szakaszában fontos, hogy a gyerekek szervezetébe elegendő kalória jusson, és ezt a zsírban gazdag állati eredetű ételekkel könnyű lehet elérni. Valószínűleg erre utal az idézet is. Régen a túlélés volt a kérdés, magas volt a gyermekhalandóság, részben az éhezés, részben a járványok miatt. Manapság azonban már inkább a túl sok kalóriabevitel jelenti a problémát, valamint ennek a hosszú távú következményei
– nyilatkozta lapunknak a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) alapító és elnökségi tagja.
Hozzátette, valójában kijelenthető, hogy egy gyerek is lehet vegán. Fontos azonban, hogy „egy gyerek növényi étrendjét kicsit másképp kell megtervezni, mint egy felnőttét. Arányaiban sokkal több zsiradékra és kalóriára van szükségük, mint egy felnőttnek, ám ez fedezhető növényi forrásokból is. A növények összetétele ráadásképp sok szempontból jobban támogatja az egészséget, például a számos gyulladáscsökkentő és antioxidáns molekula mellett elsősorban telítetlen zsírokat tartalmaz, szemben az állati ételek magas koleszterin- és telítettzsír-tartalmával”.
Egyre hangsúlyosabb a növényi irány
Tóth kommentszekcióban tett megállapítása helyes: a hivatalos nemzeti ajánlások közül valóban egyre több hívja fel a figyelmet arra, hogy a tápanyagszükséglet túlnyomó részét növényi forrásokból érdemes fedezni. Így tett például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. Ajánlásuk szerint a napi étrend legalább háromnegyedét növényi eredetű ételeknek kellene kitennie ideális esetben.
A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően emelte a szövetség is a napi ajánlott bevitelt zöldségekből, gyümölcsökből. Az viszont, hogy a napi étrend legnagyobb részét ilyen élelmiszerek tegyék ki, már a 2016-os javaslatcsomagunkban is szerepelt. Újítás azonban, hogy a zöldségek kategóriáján belül kiemeltük a hüvelyeseket, a gyümölcsök kategóriáján belül pedig a dióféléket, olajos magvakat. Ezek ugyanis más tápanyag-összetétellel jellemezhetők, hozzájárulnak a szervezet fehérjeellátásához
– nyilatkozta a Prove-nak 2023-ban Szűcs Zsuzsanna, a szövetség elnöke.
Az Európai Unión belül a fenntartható és egészséges táplálkozással kapcsolatos konszenzus kialakítására még nem került sor. Országos szinten azonban egyre több hivatalos útmutató ajánlja a túlnyomórészt növényi alapokon nyugvó étkezést.
Tavaly például Ausztria aktualizálta ennek megfelelően étrendi iránymutatásait. Az új osztrák táplálkozási irányelvek alapján kevesebb állati eredetű és több növényi alapú élelmiszer fogyasztása javasolt. De frissült a hivatalos német dietetikai útmutató is. Ez alapján a példaértékű étkezés háromnegyedének növényekből kellene állnia.
Ez pedig nem véletlen. „Az ember és a bolygó egészsége szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a dominánsan vagy akár egészen teljes értékű növényi alapú étrend, ezt a tudást pedig különösen fontos átadni a növekvő generációnak. Főleg annak fényében, hogy egyes nyugati típusú országokban a mai gyerekek várható élettartama már rövidebb, mint a szüleiké, mégpedig a krónikus betegségek egyre koraibb megjelenése miatt” – mondta Juhász-Keglovits Klára.
