A hivatalos táplálkozási irányelvek Európában rendre több növényi eredetű ételt javasolnak, ám az arányok egy professzor szerint a gazdasági érdekek mentén eltérnek. Az adott állam gazdasági tevékenysége mellett ráadásul a hagyományok is felülírhatják a javaslat készítésekor az egészségügyi és fenntarthatósági szempontokat. Így fordulhat elő például az, hogy Ausztriában heti egy adag halat ajánlanak a szakértők, míg Spanyolországban legalább háromszor annyit.
Az Európai Unión belül a fenntartható és egészséges táplálkozással kapcsolatos konszenzus kialakítására még nem került sor. Országos szinten azonban egyre több hivatalos útmutató ajánlja a túlnyomórészt növényi alapokon nyugvó étkezést.
A közelmúltban például Ausztria aktualizálta ennek megfelelően étrendi iránymutatásait. Az új osztrák táplálkozási irányelvek alapján kevesebb állati eredetű és több növényi alapú élelmiszer fogyasztása javasolt.
A frissített étrendi ajánlásokat az egészségügyi minisztérium az Osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökséggel (AGES) és az Osztrák Táplálkozástudományi Társasággal együttműködve dolgozta ki. A munka során a szervezetek egészségügyi és klímaügyi szempontokat egyaránt szem előtt tartottak.
A fejlemények, különösen az, hogy az élelmezési rendszer az éghajlatváltozás egyik mozgatórugója, szükségessé tették az osztrák táplálkozási ajánlások bővítését az éghajlati és egészségügyi paraméterekkel
– idézi az Euractiv az osztrák szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium közleményét.
Hosszú sorba álltak be az osztrákok
Az Ausztriában közzétett új táplálkozási irányelvek nem tekinthetők formabontónak. Idén frissült például a hivatalos német dietetikai útmutató is. Ez alapján a példaértékű étkezés háromnegyedének növényekből kellene állnia.
Ugyanezt az arányt javasolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. A szervezet a növényi eredetű élelmiszerek fontosságára hívta fel a figyelmet tavaly novemberben.
A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően emelte a szövetség is a napi ajánlott bevitelt zöldségekből, gyümölcsökből. Az viszont, hogy a napi étrend legnagyobb részét ilyen élelmiszerek tegyék ki, már a 2016-as javaslatcsomagunkban is szerepelt
– nyilatkozta akkor a Prove-nak Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
Ausztrián, Németországon és Magyarországon kívül ugyanakkor az elmúlt években hasonló ajánlást tett közzé többek között
- Dánia,
- Hollandia,
- Spanyolország és
- Svédország is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is a növényi alapú táplálkozás mellett tette le a voksát a tavaly decemberi COP28 éghajlatváltozási konferencián Dubajban.
Az élelmezési rendszerekre vezethető vissza globális szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 30 százaléka, a betegségeknek pedig csaknem egyharmada. Létfontosságú ezért ezen rendszerek átalakítása egy egészségesebb, változatosabb, több növényi alapú élelmiszerre épülő táplálkozás felé való eltolódás révén
– mondta.
A táplálkozási irányelvek alapjai egyeznek, lokális eltérések azonban vannak
Összességében több mint száz ország dolgozott ki nemzeti étrendi iránymutatásokat az egészséges táplálkozási szokások népszerűsítésére az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint. Uniós tendenciának tekinthető, hogy ezek a táplálkozási irányelvek a növényi alapú étkezést tolják előtérbe, hangsúlyozottan az állati eredetű élelmiszerek rovására.
Tagállamonként vannak azonban eltérések abban, hogy mit milyen mértékben javasolnak a dietetikai szervezetek. Ajánlásaikat jól láthatóan befolyásolják az egészségügyi és fenntarthatósági szempontok mellett egyéb aspektusok is: a hagyományok és a gazdaság.
Erre Manuel Franco, a spanyol Alcalá Egyetem és az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora szerint jó példát szolgáltatnak a halfogyasztásra vonatkozó ajánlások. Miközben az osztrák frissített irányelvek mindössze heti egy adagot javasolnak, addig Spanyolország – az EU legnagyobb haltermelője – legalább három adagot szorgalmaz. A professzor szerint a spanyol esetben a fenntarthatósági szempontokat felülírták a gazdasági érdekek és a hagyományok.
A húsevésre vonatkozó ajánlások terén is vannak eltérések országonként. Ausztriában a frissített ajánlás a hús- és halfogyasztást heti egy alkalomra korlátozza, ez napi szintre lebontva 32,25 gramm húst jelent. Ezzel szemben Finnország, Franciaország és Lengyelország ennek a mennyiségnek a kétszeresét ajánlja.
A német, az osztrák és a magyar dietetikai szervezetek mellett a húsfogyasztás csökkentésére buzdította a lakosságot Svédország és Dánia is. A holland táplálkozási irányelvek pedig már 2015-ben is a minél kevesebb húsbevitelre ösztönöztek, felvillantva annak a lehetőségét is, hogy a legjobb forgatókönyv ezeknek a termékeknek a teljes elhagyása.
Mindeközben Olaszország még 2018-ban is sokkal óvatosabb megközelítés mellett döntött. Az olasz ajánlás hangsúlyozza, hogy bizonyos állati eredetű élelmiszerek fogyasztására még mindig szükség van a hiánybetegségek elkerülése végett.
Manuel Franco szerint azonban összességében „hatalmas előrelépésnek” tekinthetők egészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állati termékek fogyasztásának csökkentésére irányuló európai erőfeszítések.
