Július 16-ig elmondhatod a véleményed arról, milyen állatjóléti újításokra lenne szükség szerinted az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2026 végén szavazhat a haszonállatok tartási körülményeit érintő javaslatcsomagról. A jogalkotás az aktuális tervek szerint tartalmazhatja a ketreces tartás kivezetését, valamint a hím naposcsibék rutinszerű leölésének megszüntetését is.
Állatjóléti konzultációt indított az Európai Bizottság (EB), az uniós állampolgárok július 16-ig nyilváníthatnak véleményt a haszonállatok tartási körülményei kapcsán. Ezzel a lépéssel a bizottság egy 2026-os jogalkotási folyamatot készít elő – a haszonállatok tartására vonatkozó új szabályozás kidolgozásakor és a meglévő felülvizsgálatakor a most befutó véleményeket is szeretnék figyelembe venni. Az EB szerint
a fő cél az állatok jólétének egységes és magas szintű védelme, tisztességes versenyfeltételek a mezőgazdasági termelők számára, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az etikai elvárásokkal és aggályokkal fennálló összhang biztosítása a jobb végrehajtás érdekében.
A bizottság jelenleg több intézkedés megvalósíthatóságát is mérlegeli, például
- a ketreces állattartás fokozatos kivezetését,
- a jóléti mutatók és a digitális eszközök integrációját,
- az új uniós állatjóléti szabályok bizonyos mértékű kiterjesztését az importált állatokra és állati termékekre,
- valamint a hím naposcsibék leölésének fokozatos betiltását.
A tervek szerint az elkészült állatjóléti javaslatról 2026 negyedik negyedévében szavaz az EB, ám ha elfogadják az újításokat, még az sem jelenti azt, hogy hatályba is léphetnek. A bizottság javaslatcsomagjáról ugyanis döntenie kell még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.
Régóta várt lépés az uniós állatjóléti reform
A haszonállatok tartásának szigorúbb szabályozása nem új igény: már korábban is számos ambiciózus javaslat vetődött fel ezzel kapcsolatban uniós berkekben. 2023 márciusában még komoly reményeket fűztek a tervezett újításokhoz az állatvédők, 2023 őszére azonban világossá vált, hogy az Európai Unió visszavonulóra készülhet. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis ekkor még mindig nem nyújtotta be korábbi ígéreteihez híven az állatjóléti javaslatokat.
Az európaiak többsége indokoltnak látná egy 2023-as felmérés alapján, hogy az Európai Unión belül szigorítsák az állatjóléti szabályozást. Az európai fogyasztói szervezeteket összefogó BEUC Belgiumban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban végzett közvélemény-kutatást. Országonként ezer főt kérdeztek az aktuális uniós állatjóléti körülményekről, valamint esetleges szigorításokról ezen a területen.
- A felmérésben részt vevők 90 százaléka gondolta úgy, hogy új állatjóléti intézkedésekre lenne szükség az EU-ban.
- A válaszadók háromnegyede értett egyet azzal, hogy az összes állati terméken fel kell tüntetni az előállítási módot, az állatjóléti körülményeket.
- 10-ből 7 fogyasztó jelentette ki, hogy hajlandó többet fizetni a magasabb jóléti normák szerint előállított élelmiszerekért, bár eltérő mértékben. A nyilatkozók 17 százaléka viszont arról számolt be, hogy már most is túlságosan magasnak érzi a saját anyagi lehetőségeihez képest a húsárakat.
- A fogyasztók 76 százaléka gondolta úgy, hogy az importált állati eredetű élelmiszerekre ugyanazoknak a jóléti szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint az EU-ban előállítottakra.
- A válaszadók 74 százaléka pedig úgy vélekedett, az EU-nak anyagi támogatásokkal kellene segíteni a gazdákat az állatjóléti körülmények javításában.
Bár a felmérés világos fogyasztói igényt mutat az uniós állatjóléti jogszabályok szigorítására, Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos szerint „a túlzott szigornak sincs mindig értelme”.
Azt gondolom, a magyar jogszabályok kiváló alappillérei lehetnének egy uniós szigorításnak. Ha a magyar haszonállati normákat betartanák az EU minden tagállamában, mindenhol megvalósulna az állatjólét
– nyilatkozta a politikus tavaly a lapunknak.
