Sokan a gyommentességet tartják a tökéletes kert ismérvének, a Zöldítő Civil Társaság egyik tagja szerint azonban a gazolás felborítja az ökológiai egyensúlyt, és természetes folyamatokat akaszt meg. Végső soron pedig ezzel újra és újra kezdődik elölről az egész procedúra.
Dús, zöld gyep, formára vágott, rendezett sövény, és gaz egy szál sem – a többség valószínűleg így képzeli el az álomkertjét. Ez azonban ökológiai szempontból problémás: ez a kép ugyanis a legkevésbé sem fedi a fenntartható kert fogalmát. Ahogy arra a Prove-nak korábban nyilatkozó környezetmérnök, Szebenyi Péter rámutatott, a klasszikus gyep elveszi a virágzó növényektől – ezzel párhuzamosan pedig a beporzó rovaroktól és egyéb életformáktól is – az életteret.
A közelmúltban pedig a Zöldítő Civil Társaság egyik tagja, Fekete László tartott előadást Kecskeméten arról, miért jelent gondot a szorgos gyomlálás.
A kopár talajból, ha a környezeti feltételek megfelelőek, előbb-utóbb fenyőerdő lesz – mondta a baon.hu szerint. A természet öngyógyító, hangsúlyozta, ha tönkretesszük a talajt és a növényzetet, akkor is újra növényekkel népesíti be.
A kopár talaj fejlődésének első fázisában pionír gyomok jelennek meg – magyarázta. A gyomok rengeteg cellulózt termelnek, ami a talajba jutva megváltoztatja annak biológiai összetételét. Ez táplálékot ad a paránylényeknek, így előbb a réti virágok, majd a füvek és káposztafélék tudnak megjelenni. A gyomok maguktól eltűnnek, ha már nincs rájuk szükség.
Fotó: Getty Images
Hogy mik azok a paránylények?
A növény a gyökerén keresztül veszi fel a tápanyagot, amit a talajban lévő élet, a paránylények – baktériumok, fonálférgek és mikroízeltlábúak – táplálékhálózata állít elő. A növények a gyökereiken sok cukrot, egy kis fehérjét, és egy kis szénhidrátot választanak ki. Mindig más mennyiségben és arányban, attól függően, hogy mire van szükségük. Ezzel felébresztik a megfelelő baktériumokat vagy gombákat, hogy enzimeket termeljenek a tápanyagok – nitrogén, foszfor – feloldásához.
Ők el is végzik a feladatot, de a növények ettől még nem jutnak tápanyaghoz. Itt jönnek képbe a baktériumok és gombák ragadozói, a fonálférgek, egysejtűek és a mikroízeltlábúak. Ezek a ragadozók elfogyasztják a gombákat és baktériumokat, majd a növények számára hasznosítható formában ürítik ki. Ezek a paránylények a növények táplálása mellett légutakat, folyosókat és víz tárolására alkalmas szerkezeteket építenek, hogy tudjanak hol lakni.
Újra és újra megakasztjuk a körforgást
A kert igényességét a gyommentességben látó kertészek ott követik el Fekete László szerint a hibát, hogy kikapálják, kihúzzák a gyomnak titulált növényeket. Ezzel azonban kiirtják a talajban már kialakult életet, visszalépnek a folyamat elejére, és következő évben kezdődik minden elölről.
A gyomok eltávolítása helyett érdemes inkább visszaállítani a talaj természetes tápanyag-körforgási rendszerét
- jó minőségű komposzt
- vagy aerob komposzttea segítségével.
A gyomok így maguktól el fognak tűnni, ha már nincs „feladatuk” az adott területen.
Fotó: Getty Images
Egy másik hiba is gyakori ősszel: a gereblyézés
Sokan a rendezettség híveként nem pusztán a gyomoktól szeretnének megszabadulni, hanem ősszel a lehullott falevéltől is. A Virginia Tech amerikai egyetem rovartani kutatói azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ha háborítatlanul hagyjuk a leveleket, az döntő szerepet játszhat bizonyos bonyolult ökoszisztémák fenntartásában.
Az ősz beköszöntével a lehullott falevelekből táplálkozik sok rovar, ráadásul nemcsak táplálékforrást jelent ez számukra, hanem menedéket is. Később aztán – tavasszal – ezek a rovarok táplálékforrásként szolgálnak a madarak és más állatok számára, hozzájárulva az ökoszisztémák bonyolult kapcsolatrendszeréhez. Egyes rovarok döntő szerepet játszanak abban is, hogy visszajuttassák a tápanyagokat a talajba, ezzel pedig a virágok és fák növekedését segítik.
Ebbe a folyamatba szólsz bele azzal, ha összegereblyézed a lehullott leveleket. Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) A mi sokszínű kertünk kampányának programfelelőse is felhívta már erre korábban a Prove olvasóinak figyelmét. Leszögezte, a természetes körforgást azzal tarthatod fent a legegyszerűbben, ha a szerves anyagot bent tartod a kertedben, nem viteted el konténerekben vagy bezsákolva, és persze nem is égeted el.
